A nagy kereskedelmi láncok révén egyre nagyobb mértékű a versenynyomás, a piacon a gyártók saját márkás termékekkel nyomulnak, stagnáló illetve csökkenő a forgalom, állandóan növekszenek a költségek – ezek a tendenciák mind egyre rövidebb reakcióidőt, valamint nagyfokú alkalmazkodási rugalmasságot tesznek szükségessé a kiskereskedelmi vállalatok részéről. Ez még inkább szükséges a digitalizáció világában, amikor az árverseny felerősödik és az online kereskedelem miatt tovább nő a piaci dinamika.

Ezen felül ott a szokásos dilemma a termékek lehető legmagasabb szintű rendelkezésre állása és a lehető legkisebb tőkelekötés között – ez egy komoly kihívás a szortiment – és beszerzéstervezés számára. Éppen ezért alapvető a specifikus controllingeszközök alkalmazása, amelyek tükrözik a szektor sajátosságait és így célzott vállalatirányítást tesznek lehetővé.

A felmérésben 312 nonfood szektorbeli kis- és középvállalat vett részt Németországban.

Az eredmények alapvető problémákra világítanak rá, amelyek nem korlátozódnak a kis- és középvállalatokra, hanem a nagyobb kereskedelmi cégeknél is megfigyelhetőek.

Kivonat a tanulmány eredményeiből:

• A hangsúly a vállalatirányítási mutatószámok alkalmazásán van, a használt mutatószámok mélyreható vizsgálatára ritkán vagy egyáltalán nem kerül sor.
• A controllingeszközöket gyakran az összvállalatra vagy az egyes boltokra vonatkozóan alkalmazzák. A funkcionális területekre, szortimentre, munkatársakra vagy ügyfelekre irányuló controllingnak csekély a jelentősége.
• Az erősen operatív irányultság miatt az alkalmazott controllingeszközök túlnyomórészt csak a rövidtávú vállalatirányítási célokhoz illeszkednek. A tervezés is rövidtávra fókuszál. Közép és hosszú távú tervezés, illetve stratégiai tervezés alig fordul elő.
• Azok a kereskedők, aki nagy gyártói hatalommal szembesülnek beszállítói oldalon, hajlanak a controlling fokozottabb használatára. A célmegállapodások növekvő jelentőségével ennek a területnek az irányítási relevanciája is nő.
• A szortimentkomplexitás – amely a nagy dinamika, a nagy választékszélesség és -mélység által keletkezik -, növeli a controllingeszközök alkalmazását.
• Az idő szűkössége valamint a vállalatvezetés operatív ügyekbe való bevonása szintén erősíti a controlling használatát.
• A központi mozgatórugó a controllingeszközök használatával kapcsolatosan a vállalatvezetés beállítódása. A controlling által keletkező haszonnak egyértelműnek és a vállalati eredmény alakulását tekintve láthatónak kell lennie.
• A nagyobb vállalatok inkább hajlanak a teljes vállalat és személyzet irányításához kapcsolódó eszközök alkalmazására, mint a kisebbek. A szortimentre és az ügyfelekre vonatkozó controlling ugyanakkor egyformán elhanyagolt mindegyik méret esetén.

A teljes tanulmány 250 eurós áron megrendelhető német nyelven. Kapcsolat: Yasmin Wübbe, ywuebbe@horvath partners.com.