Az Európai Unióban az ún. EU taxonómia által kötelezővé tett beszámolási követelményrendszer környezeti, társadalmi és irányítási szempontok (ESG) szerint vizsgálja a vállalatok tevékenységeit és pénzügyi mutatószámait. Az EU taxonómia egyes követelményei vállalati sajátosságoktól függően (tőzsdei jelenlét, munkavállalók száma, árbevétel, mérlegfőösszeg) különböző időponttól és formában érvényesek, azonban az első érintett magyarországi vállalatok és vállalatcsoportok számára egyes elemei már 2022-től alkalmazandók.

Nem csak az érintett vállalatok köre bővül folyamatosan, hanem a szabályozás tartalma is. A rendelet 6 környezeti célkitűzést fogalmaz meg, melyek a következők:

1. az éghajlatváltozás mérséklése;
2. az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás;
3. a vízi és tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme;
4. a körforgásos gazdaságra való átállás;
5. a szennyezés megelőzése és csökkentése;
6. a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása.

Ezen 6 cél közül egyelőre az első kettőhöz készült el a részletes szabályozás, amely viszont a fenntartható gazdasági tevékenységek azonosítására és osztályozására nagyon pontos keretrendszert ad. A taxonómiának való megfelelés vizsgálatának két fő lépése a fenntarthatóság szempontjából relevánsnak tekintett tevékenységek azonosítása („eligibility”) és azok részletes szűrése, értékelése („alignment”).

A taxonómia szerinti beszámolás célja pedig annak bemutatása, hogy az értékelés után mekkora részarányt képvisel a fenti célokhoz lényegesen hozzájáruló, környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek árbevétele, tőkekiadásai (CAPEX) és működési költségei (OPEX).

Amennyire részletes az irányelv a tevékenységek definiálása, azonosítása és értékelése tekintetében, annyira elnagyolt a három meghatározott mutatószám (árbevétel, CAPEX és OPEX KPI-k) számítása és a beszámolás módjában. Az irányelv a számviteli és controlling szempontokat tekintve az árbevétel kimutatásakor nagyban támaszkodik a 2013-as EU-s számviteli irányelvre (2013/34/EU), valamint az IAS, IFRS és nemzeti számviteli sztenderdekre a CAPEX kimutatásakor. Egyedül a működési költségek kimutatása esetében fogalmaz meg konkrétabb iránymutatást a taxonómia; OPEX költségek közé számolandók a kutatás-fejlesztés, épületfelújítás, rövid távú lízing, karbantartási és javítási közvetlen költségek, valamint minden egyéb, az ingatlanok, gépek és eszközök napi működtetésével kapcsolatos közvetlen kiadások. A nem IFRS-t alkalmazó vállalatoknak, amelyek nem aktiválják a használati jogokhoz kapcsolódó eszközöket, a fent felsorolt ​​költségeken felül a lízingköltségeket is be kell vonniuk az OPEX kimutatásba.

Tapasztalataink szerint a controllerek a gyakorlatban a következő tipikus kihívásokkal találkoznak az EU taxonómia szerinti beszámoló készítésekor:

• Hogyan valósítható meg a gazdasági tevékenységhez való hozzárendelés, hogyan azonosíthatók a fenntartható tevékenységek a vállalati rendszerek szintjén (pl. költséghely- költségnem-telephely stb. bontás megfeleltethető-e a taxonómia releváns kategóriáknak)?
• Az EU taxonómia kiemelt KPI-ainak kalkulációs logikája megegyezik-e a vállalat controlling logikáival​ (pl. OPEX számítás módja)?
• Mivel kell alátámasztani a KPI-ok tényértékeit, milyen mélységben szükséges bemutatni a kalkulációs logikát?
• Milyen rendszerekből gyűjthetők össze KPI-ok kiszámításához szükséges alapadatok?
• Hogyan érdemes a jövőre nézve automatizálni a kalkulációk végrehajtását?
• Kik az adatszolgáltatás kulcsszereplői a controlling területen belül (pl. csoport, tagvállalati, telephelyi controller​ek) és kívül (pl. gyártás, műszaki terület, karbantartás)?
• Vállalatcsoport esetén mely vállalatokat szükséges bevonni a konszolidációs körbe, hogyan szükséges megjeleníteni a csoporton belüli tranzakciókat, különösen, ha azok fenntartható tevékenységekhez kapcsolódnak?
• Milyen formai elvárásoknak kell megfelelnie a riportnak, hol kell ezt nyilvánosságra hozni (pl. éves beszámolóban, fenntarthatósági jelentésben, integrált jelentésben, nem pénzügyi jelentésben stb.)?

A taxonómia szerinti beszámolásra tehát érdemes időben és körültekintően felkészülni. A beszámolás alapelveinek részletes előkészítése keresztfunkcionális vállalati csapatok létrehozásával javasolt, melynek része a tevékenység és KPI definíciók közös meghatározása, a controlling és a tevékenység szempontú logika összepárosítása. A beszámolási kötelezettség hatékony és rendszeres teljesítéséhez pedig elengedhetetlen a taxonómia szerinti beszámolás folyamatának és szervezeti felelősségének kidolgozása és azok beépítése a vállalat beszámolási rendszerébe. A hatékony rendszer és folyamat kialakításával pedig a controlling terület nem csak egy kötelező szabálynak való megfelelést tud biztosítani, hanem eredményesen támogatja a vállalat fenntarthatósági törekvéseit és hozzájárul a zöld stratégiák megvalósításához.

A szerző az IFUA Horváth vezető tanácsadója

Olvasson tovább a témáról az IFUA Horváth honlapján!

Szakértőink vállalati projektekben szerzett tapasztalatait és ügyfeleink elismeréseit egyaránt megosztjuk.