A gazdasági vezetők számára ugyanúgy, mint az általuk képviselt vállalatok számára is
A makrogazdasági várakozások terén kicsit optimistábbak lehetünk, mint egy évvel ezelőtt. Várhatóan csökken az infláció, a kamatlábak csúcspontján is túl lehetünk, megnyugvásról, tartós stabilitásról azonban még semmiképpen sem beszélhetünk. Továbbra is az egyik legnagyobb kockázatnak érzékelik a gazdasági vezetők az inflációt, de előkelő helyet foglal el a kockázatok listáján a tőkeköltség magas szintje is, a szakképzett munkaerő hiánya és a kibertámadások számának növekedése mellett.
A geopolitikai változások is kiszámíthatatlanok ma: a világ és Európa gazdaságának szempontjából is meghatározó országokban választásokat tartanak az idén, amelyek eredménye kihívást jelenthet a fenntarthatóság jelentőségének megítélése, a geopolitikai stabilitás és sok más kérdés szempontjából. A világ különböző pontjain és sajnos a közvetlen szomszédságunkban dúló háborúk és konfliktusok kimenetele is rendkívül kiszámíthatatlan.
Mind a makrogazdasági, mind a geopolitikai változások várhatóan továbbra is jelentős hatást gyakorolnak a vállalatok működésére, viszont ezek a hatások a vállalatok által nem, vagy csak korlátozottan befolyásolhatók. Mit tehetnek ebben a helyzetben a CFO-k? A legjobb megközelítés a vállalat ellenállóképességének – rezilienciájának növelése.
Az alkalmazkodáshoz szükséges nagyobb rugalmasság megteremtésében kulcsfontosságú lehet a döntéshozatal támogatására felhasználható adatok körének bővítése, az elemzési képesség fejlesztése új elemzési módszerek bevezetésével. Tisztában kell lenni azzal, hogy az egyes külső tényezők (árfolyam, infláció) változásai milyen mértékben befolyásolják a vállalat eredményét, sőt ezek modellezésére is képessé kell tenni a gazdasági szervezetet. Emellett érdemes energiát fektetni az előrejelzési folyamat fejlesztésébe, a szcenáriótervezés alkalmazásába. A legtöbb vállalat ugyanis nehezen tudja hatékonyan beépíteni a szcenáriómodellezést és más fejlett elemzési módszereket a tervezési és előrejelzési folyamatába.
A digitális transzformáció szinte minden CFO agendáján kiemelt prioritással szerepel, a változások fókuszában az adatvezérelt döntéstámogatás fejlesztése áll. Ezt mutatja a Horváth csoport nemzetközi felmérése is, amelyben a világ különböző országaiban, 150 felsővezető vett részt. Viszont a hatékonyságjavítás, a költségcsökkentés is megtalálható a célok között különböző mesterséges intelligencia alkalmazások használatba vétele és folyamatautomatizálás (RPA) munkafolyamatokba történő integrálása révén. Az utóbbi évek fejlesztései nyomán, különösen a pénzügyi, számviteli, adminisztrációs folyamatok automatizálása segítségével már mai is a vállalatok közel 60%-a alkalmazza ezeket a digitális megoldásokat.
Az idei év slágertémája azonban az alig egy évvel ezelőtti berobbanása után is a GenAI marad. A vállalatok azon dolgoznak, hogy beépítsék a technológiát az értékteremtésükbe. Egyes megközelítések szerint már a mindennapi munkavégzésben akár 10-20%-os termelékenységjavulást is elérhetünk azáltal, hogy idő szabadul fel az értékteremtő feladatokra. A mesterséges intelligencia alkalmazása a gazdasági területen kezdődhet a számlázással, az ERP egyes funkcióinak automatizálásával vagy a szállítói szerződések tárgyalásának automatizálásával. Példaként a mesterséges intelligencia arra is használható, hogy a versenytársak árazási gyakorlatának monitorozása alapján árképzési javaslatokat fogalmazzon meg. A mesterséges intelligencia használatának még nagyobb lehetőségei vannak az új üzleti modellek (új szolgáltatások, ügyfélélménynövelés) kialakításában, valamint az egyes vállalati funkciók átalakításában (pl. IT, ügyfélszolgálat, marketing, kutatás-fejlesztés).
A CFO területnek különösen jelentős feladata van ezen a területen a kockázatok kezelésében, hogy biztosítsa a többi funkcionális területtel együtt az adatbiztonságot, aktívan közreműködjön a mesterséges intelligencia felelős alkalmazásában, hogy az alkalmazottak, az ügyfelek és a társadalom úgy érezhesse, bízhat a bekövetkező változásokban, biztosítva az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot.
A fenntarthatóság egyre nagyobb figyelmet kap és különös figyelmet kell rá szentelni a gazdasági területen is. A legtöbb vállalatnál a CFO-hoz kerül az ESG (Environment, Social, Governance) és a fenntarthatósági jelentések elkészítése, melyek révén a befektetők. a munkavállalók és a fogyasztók, a különböző felügyeleti szervek, hatóságok, megbizonyosodhatnak a felelős üzleti gyakorlatról, bizonyítható a működés átláthatósága és a szabályozásoknak való megfelelés (Taxonómia, Scope1-2 vállalások stb.). A CFO területnek aktív szerepet kell vállalnia az ESG és a fenntarthatósági stratégia kidolgozásában, a fenntarthatósági elvek irányítási struktúrába illesztésében, annak érdekében, hogy hatékony intézkedéseket dolgozhassanak ki a különböző vállalati funkciók a vállalati, társadalmi, EU, vagy akár globális szinten kitűzött célok elérésére.
Az összeállított jelentések a pénzügyi adatok mellett nem pénzügyi adatokat is integrálnak, például a szén-dioxid-kibocsátás, a munkahelyi egészség és biztonság vagy a közösségi kapcsolatok elemzése révén, lehetővé téve a a kockázatok és lehetőségek azonosítását az üzleti tevékenységében.
A gazdasági területen komoly munkaerőbiztosítási, azon belül is kiemelten a tehetségek megszerzésének és -megtartásának nehézségei merültek fel az utóbbi években, amik valószínűleg 2024-ben is elkísérnek bennünket.
A vállalatoknak kihívást jelent a legjobb alkalmazottak megtalálása és megtartása, ami új felvételi gyakorlatok és foglalkoztatási módok kidolgozását teszi szükségessé. Vonzóvá kell tenni a munkakörülményeket, szinte elengedhetetlen a többféle alkalmazási, munkavégzési (home-office, távmunka, külföldi munkavégzés) lehetőség felajánlása és kombinálása a munkavállalók felé. A vállalkozásoknak aktívan kell keresniük és megtartaniuk a szakképzett munkavállalókat, mivel a tapasztalt alkalmazottak nyugdíjba vonulnak vagy más szakmákba mennek át. A tehetséggondozás, a juttatási csomagok bővítésének elmulasztása a képzett jelöltekért folyó verseny fokozódásához és a munkaerő-ellátás esetleges hiányosságaihoz vezethet, különösen a CFO-hoz tartozó funkciók esetén. Nemcsak HR feladat a munkatársak gondozása, nekünk is aktívan közre kell működnünk!
A CFO-k szerepe tehát gyorsan növekszik, felelősségi körük folyamatosan bővül, tevékenységük egyre nagyobb hatást gyakorol a többi vállalati funkcióra, mindez új képességeket igényel, nagyobb együttműködést követel meg a többi CXO-val.
A szerző az IFUA Horváth partnere, Controlling & Finance Competence Center
