Ha valakivel problémánk van, akkor beszélnünk kell vele – ez az a triviális tanács, amelyet minden coachtól és életmódtanácsadótól megkaphatunk. Na de hogyan beszéljünk valakivel, akire mérgesek vagyunk, s aki nagy valószínűséggel hasonló érzéseket táplál irántunk?
E kérdés megválaszolásában segít a Gordon kommunikáció. Ezt Thomas Gordon amerikai pszichológus dolgozta ki, aki úttörőnek számít a kommunikációs és konfliktusmegoldó módszerek kidolgozásában.
Az első lépés, hogy ne hagyjuk elmérgesedni a helyzetet. Amikor érezzük, hogy valami nincs rendben, kényelmetlen nekünk a másik társasága, nem is szólunk egymáshoz, akkor el kell gondolkoznunk azon, hogy mi az, ami zavar bennünket. És ezt szóba kell hoznunk.
Ezt nem szoktuk megtenni, mert félünk konfliktusba kerülni. Rossz tapasztalataink vannak, sokszor jöttünk már ki vesztesként egy ilyen helyzetből. A másik ledorongolt bennünket, vagy úgy, hogy kihasználta a hatalmát (pl. a felettesünk volt, de régebben ezt tehették a tanáraink és a szüleink is) vagy egyszerűen jobb képességei voltak arra, hogy felülkerekedjen rajtunk.
Nem nagyon éltünk még át olyat, hogy egy konfliktust mindkét fél megelégedésére rendeztünk volna. Pedig ez is lehetséges, ha megfelelően kommunikálunk. Ehhez adunk 5 tippet.
Ha szemrehányásokat teszünk a kollégánknak, akkor ellenállást és védekezést váltunk ki belőle. Kollégánk igyekszik majd visszavágni nekünk. Tovább ront a helyzeten, ha minősítjük a másikat (lusta, érzéketlen, csak magára gondol stb.). Az addig lappangó munkahelyi konfliktus így nyílt sértődésekbe, vádaskodásokba torkollik.
Az emberek szívesebben segítenek a másikon, mint gondolnánk. Tehát, ha a gondunkat adjuk elő a kollégánknak (és nem az ő viselkedésében kifogásolunk valamit), akkor van lehetősége segítőkészen reagálni. Maradjunk semlegesek, szorítkozzunk a történésekre. Fogalmazzunk tehát így: „…amikor ez történik…”, ne pedig így: „amikor ezt csinálod…”. Ne általánosítsunk (pl. kerüljük a „mindig” szót), inkább idézzünk fel egy konkrét epizódot.
Az „én-üzenetekben” magunkról beszélünk. Leírjuk, hogyan érzünk egy adott történéssel kapcsolatban, hogyan viszonyulunk egy adott problémához. A „te-üzenetek” a másik hibáztatását, minősítését hordozzák. Fogalmazzunk például így: „Ideges leszek, ha nem kapom meg időben az adatokat, mert akkor csak úgy tudom határidőre elkészíteni a riportot, ha túlóráznom.” Az „én-üzenetekben” írjuk le az érzésünket (ideges leszek), a helyzetet (nem kapom meg időben az adatokat) és azt, hogy a történés milyen hatással van ránk (túlóráznom kell).
Csak úgy találhatjuk meg a mindkét fél számára elfogadható megoldást a munkahelyi konfliktusra, ha mi is odafigyelünk a kollégánkra. Ezt tehát ne csak tőle várjuk el! Próbáljuk megérteni a szempontjait. Figyelmünket jelezzük azzal, hogy időnként bólintunk és nem vágunk a szavába. Fogalmazzuk is meg, hogy mit szűrtünk le abból, amit mond. Ezt a közlést például a következő fordulatokkal vezethetjük be: úgy érzed, hogy… a te szempontodból… úgy tűnik nekem, hogy… úgy látod, hogy… Ha nem vagyunk biztosak abban, hogy értjük a kollégánkat, akkor kérdezzünk! Például így: nem tudom, jól értem-e, hogy neked… javíts ki, ha nem így gondolod… azon tűnődöm, hogy… Fontos, hogy ne mindig ugyanazt a fordulatot használjuk, mert az a mechanikus ismételgetés érzetét kelti a másikban.
Nincs értelme egy effajta beszélgetésbe belebonyolódni, ha éppen rohanunk. Egymás kölcsönös megértése, a mindkét fél számára előnyös megoldás megtalálása egy munkahelyi konfliktus esetén is időt igényel.
Ebben a cikkben abból indultunk ki, hogy nekünk van problémánk egy munkatársunkkal. A Gordon kommunikáció fogalmait használva ezt úgy fejezhetjük ki, hogy „mienk a probléma”. Az is elképzelhető azonban, hogy a mi viselkedésünk okoz problémát egy kollégánknak és ő ezt szóvá teszi. Ekkor elsősorban az „értő figyelem” technikája lehet a segítségünkre. Amikor pedig a miénk a probléma, akkor főként „én-üzenetekkel” operálhatunk. De mindkét esetben szükségünk lesz mindegyik kommunikációs technikára. És persze akkor is, ha mindkettőnknek problémát okoz valami.
Tudnunk kell, hogy a konfliktus valódi megoldását szolgáló kommunikáció elsajátítása, a megfelelő mondatok megtalálása gyakorlást igényel. De próbálkozni feltétlenül érdemes. Segítségül itt egy angol nyelvű infografika egy képzelt beszélgetésről. A konfliktusban az egyik kollégát zavarja a másik kolléga mobiltelefonjának gyakori csengése, utóbbit azonban az ügyfelei hívják…
