BYOD (Bring Your Own Device) néven emlegetik azt a konstrukciót, amikor a munkatársak saját tulajdonú eszközeiket (notebook, tablet, okostelefon) használják. Első ránézésre úgy tűnik, hogy ezzel mindenki jól jár: a munkavállaló saját, szeretett kütyüjén dolgozhat, a munkáltatót pedig nem terhelik az eszköz beszerzésének költségei.

Valójában a modell ennél sokkal bonyolultabb. Nézzük meg, miért!

1. Kétségtelen, hogy az eszközt a felhasználó fizette ki, de ő ezért magától értetődően elvár valamiféle kompenzációt, amely adózási szempontból nyilván előnytelen lesz. Az eszköz meg drágább, hiszen így nem lesznek érvényesíthetők a nagy tömegű beszerzés esetén szokásos kedvezmények.
2. A licenszek  beszerzésére mindez fokozottan érvényes: az egyedi beszerzés miatt bizonyos licencelési konstrukciók a vállalat számára elérhetetlenné válnak. Még az is előfordulhat, hogy nem feloldható licencelési problémákkal szembesülünk.
3. Az üzemeltetés költségei is nőnek: egy heterogén eszközpark üzemeltetése mindig drágább. Bonyolultabb az infrastruktúra, és magasabban képzett, nagyobb létszámú üzemeltető személyzetre lesz szükség.
4. Ha egyedi fejlesztésű alkalmazásokat használunk, akkor a sokféle platform kezelése a fejlesztést is megdrágítja.
5. A külső szerviz költségei a felhasználót terhelik ugyan, de a vállalatnak számolnia kell a szervizbe és szervizből történő szállítás miatt kieső munkaidővel, továbbá azzal, hogy a javítás időtartamára a munkatársat cserekészülékkel kell ellátni.

A költségeken túlmenően a BYOD további kérdéseket is felvet: nem kerülhető meg az információbiztonsági, szabályozási, kockázatkezelési, folyamatmenedzselési, funkcionalitási stb. problémák részletes elemzése.