A CFO és a felhő

Mezei Szabolcs
2013. február 27.

Sajnos nem áll rendelkezésre felmérés arról, hogy a Cloud Computingról szóló tanulmányokat és cikkeket a vállalatok mely vezetői olvassák. Azt tapasztaljuk ugyanakkor, hogy a témát a legtöbb esetben szűken értelmezve mutatják be a különböző írások, ezért feltételezhető, hogy csak nagyon kis részük éri el a CFO-t. Pedig legalább olyan fontos a szerepük a Cloud Computing alkalmazásában, mint az informatikai vezetőknek. Magyarországra ez különösen igaz.

Miért fontos a CFO-nak?
Hazánkban az informatikai vezető az esetek csaknem felében a CFO alá tartozik a szervezetben, ezért véleménye meghatározó a technológia vezérelt üzleti lehetőségek kihasználásában. A másik érvünk, hogy a Cloud Computing nem egy technológiai opció, hanem sokkal inkább egy üzleti modell, mely mögött egy technológiai innováció áll.

Üzleti modell?
Az esetek többségében a Cloud Computing alkalmazásának legfontosabb előnyeként a költségcsökkentést szokás megnevezni. Ez egyrészt nem meglepő a jelenlegi gazdasági környezetben. Másrészt viszont rendkívül szűklátókörű, hiszen a Cloud Computing alkalmazása a szervezet sikere szempontjából két legalább ennyire fontos előnyt hordoz: az agilitást, és az alaptevékenységre történő fókuszálás lehetőségét. Az agilitásnak köszönhetően az üzlet gyorsítható, gyorsabban bővíthetjük – vagy szűkíthetjük – kapacitásainkat, a fókuszálás pedig lehetővé teszi, hogy azzal foglalkozzunk, ami a szervezet sikere szempontjából igazán fontos. Fontos kiemelni, hogy a költségcsökkentés kérdésében jelenleg is komoly viták vannak, hiszen számos ellenpéldát is találunk. Ha e mellé tesszük a Cloud Computinggal kapcsolatos szokásos aggályokat – elsőként említve a biztonsági kockázatot, másodikként pedig a szolgáltatóknak való kiszolgáltatottságot – akkor azt állíthatjuk, hogy a kezdeményezés – amennyiben a fenti szűklátókörű, költségcsökkentés-orientált megközelítésből indul ki – nagy eséllyel elbukik. Ha mégsem ez történik, akkor pedig nagyon szelektív alkalmazására kerül sor, ebben az esetben viszont nem beszélhetünk az üzleti modell jelentős változásáról.

Miért marad ki a CFO a gondolkodásból?
A Cloud Computinggal kapcsolatos kezdeményezések az esetek többségében az informatikán belül ütik fel fejüket, mely esetekben technológiai opcióként kezelik őket. Erről a CFO vagy tudomást sem szerez, vagy – érthető módon – idegenkedik tőle.

Miért idegenkedik tőle a CFO?
Amennyiben technológiai opcióként kezeljük, úgy a kérdést már megválaszoltuk. Ha üzleti kérdésként fogjuk fel, akkor is vannak további nehézségek, melyeket már szintén említettünk (biztonság- compliance, kiszolgáltatottság). A fenti dilemmák kezelésére két módszer áll rendelkezésre. Először is megpróbálhatjuk tételesen megcáfolni őket az alábbiak szerint:

  • A biztonsági kockázat nem technológiai kérdés, hiszen a legtöbb esetben a szolgáltatás biztonságosabb, mint a saját szervezetünk által nyújtott szolgáltatások. A bizonytalanságot sokkal inkább az okozza, hogy nem birtokoljuk az erőforrásokat vagy sok esetben fizikailag az adatokat, ezért olyan érzésünk támad, mintha nem mi irányítanánk a sorsunkat. Ezt a bizonytalanságérzetet az informatikai vezető sokszor általában csak
    fokozza.
  • A kiszolgáltatottság oly módon kezelhető, hogy a szolgáltatás megszűnésére vonatkozó forgatókönyvet tudatosan, előre megtervezzük.

A fenti érvelést szinte minden, Cloud Computingról szóló írásban megtaláljuk, miközben azt tapasztaljuk, hogy az idegenkedés csak lassan enyhül. Ez a módszer tehát jelentős részben hatástalan.

Hívjuk segítségül az agilitást és nézzünk néhány példát:

  • Nagy Britanniában a kormányzat irányelvként bevezette a „Cloud First Option”-t, melynek lényege, hogy a felhőt ne egy alternatívaként kezeljük, melyet abban az esetben alkalmazhatunk ha az összes kifogást kezeltük. Tekintsük inkább alapopciónak!
  • Vizsgáljuk meg azokat az informatikai szállítókat, akik hagyományos és Cloud architektúrában is képesek megoldásokat szállítani. Azt fogjuk tapasztalni, hogy az értékesítők a felhőalapú megoldást említik elsőként (ebben a váltást a tavalyi év hozta meg).

A következő problémánk már tisztán üzleti jellegű. A felhőalapú szolgáltatás igénybevétele rugalmas (az a szolgáltatás egyik legfőbb előnye), aminek következménye, hogy a költségek nehezen forecastolhatók. Erre a válasz egyszerű: ha hónapok helyett percek alatt válik elérhetővé vagy bővül egy szolgáltatás, ráadásul költséghatékonyan, úgy a fix költségek hiányából adódó bizonytalanság már nem lesz annyira zavaró.

Miért előnyös a CFO-nak?
A társaságban alapesetben a CFO a finanszírozás első számú letéteményese. Ha feltételezzük, hogy a beruházási-fejlesztési igények (és az ebből levezethető tőkeigény) jellemzően meghaladják a társaság szűkös erőforrásait, akkor a Cloud Computing alkalmazása a CAPEX-OPEX konverzió révén oldja a CFO dilemmáját. Ennek indoka, hogy a szolgáltatásnak nincs beruházási költsége, folyó költsége pedig fogyasztásarányos (pay-as-you-go).

A fogyasztásarányos költségek javítják a belső költségáramlási modell okozathűségét. Míg ez korábban az informatikán keresztül, közvetett módon került elszámolásra, addig most a szolgáltatás igénybevevőig visszavezethető. Miért előnyös ez a CFO-nak? Mert mostantól nemcsak ő gazdálkodik.

Mire figyeljen a CFO?
Végezetül szeretnénk kiemelni néhány olyan eszközt, mely a Cloud Computing alkalmazásának sikerét elősegíti. Fontos, hogy ez sem csodaszer, ezért az előnyök realizálása csak átgondolt lépések mentén lehetséges:

1. Tegye partnerré az informatikai vezetőt abban, hogy a cloud computing előnyeit rövid és hosszabb távon realizálni lehessen: hogy csökkenjenek az informatikai költségek és emellett jobban támogassák az üzleti siker elérését!

2. Vizsgálja meg a Cloud Computing alkalmazásának lehetőségét a vállalati stratégia szintjén, valamint az egyes alkalmazási területek esetében Business Case-ek segítségével!

3. Biztosítsa a transzformáció sikerét azáltal, hogy a Cloud Computing kockázatait tudatosan kezeli, beépíti a vállalat kockázatmenedzsment rendszerébe!

Cimkék: , , , , , , , , , , , , , , , , ,