A vezetői képzés a digitalizáció korában

agnes.meszaros@ifua.hu
2016. január 26.

A vezetői képzések legfőbb kihívása ma az alkalmazkodás a 4. ipari forradalomhoz, mivel ezt kell tenniük a vállalatoknak is. A vezetőket tehát erre kell felkészíteni a képzések során.

A vezetői képzések legfőbb kihívása ma az alkalmazkodás a 4. ipari forradalomhoz, mivel ezt kell tenniük a vállalatoknak is. A vezetőket tehát erre kell felkészíteni a képzések során

Hagyományos értelemben a vezetői képzés alatt olyan menedzsment iskolát értettünk, amelynek középpontjában a pénzügyek és a vezetői kommunikáció állt. A digitalizáció, az emberek és a gépek hálózatosodása új helyzetet teremtett. Bizonyos iparágakat már átalakított a digitalizáció – gondoljunk a zene- vagy a filmpiacra, a könyvkereskedelemre -, más ágazatok pedig (például a turizmus, a pénzügyi szektor, a közlekedés) most formálódnak át. Folyamatosan újabb és újabb szektorokat ér el a 4. ipari forradalom: kezdetben alig észrevehető, majd hirtelen exponenciális változások következnek be. A vezetőknek minél gyorsabban el kell sajátítaniuk, hogyan tudják ebben a környezetben pénzügyi szempontból sikeresen irányítani a cégüket, átirányítani az erőforrásaikat a régiből az új üzletbe. A jó vezetői képzés tehát a korábbiak mellett a termékportfólió tudatos változtatására és a digitális innovációra fókuszál. Vegyük sorra a legfőbb tényezőket, amelyek szükségesek a versenyképes vezetői képzéshez!

1. Csoportmunka a vezetői képzésben.
A tanulásra korábban jellemző önálló munkát kombinálni kell csoportmunkával, sőt, a hangsúly az utóbbira kerül át. A hagyományos vezetői képzésben az eszközrendszer elsajátítása volt fontos. Az új kihívások arról szólnak, hogy a vezető csoportban hozza meg döntéseit, hálózatban dolgozik, bizalmat épít a szervezetben, megtalálja a megfelelő embereket, támogatja a munkatársait. Ezeket a készségeket a vezetői képzésben kell elsajátítania, s ehhez szükség van a csoportmunkában megszerezhető tapasztalatra. A közös feladatok, a kreatív szellemben való együttműködés motivációt is ad a tanuláshoz.

2. Esettanulmányok.
Ha egy vezető korábban egy hatalmas költségcsökkentési projekttel hozta ki a cégét a bajból, akkor hajlamos arra, hogy más krízishelyzetekben is elbocsájtásokban gondolkodjon. Pedig lehet, hogy abban a másik helyzetben a termékportfólió átalakítása vagy új földrajzi piacokon való megjelenés hozna megoldást. Fontos, hogy vezetőként sokféle döntési helyzetbe kerüljünk – ebben az analógiák, azaz a vezetői képzés során megoldott minél több esettanulmány segít. Aki a vezetői képzés során sok komplex esettanulmányt oldott meg, jóval szélesebb skálán képes játszani.

3. Élményszerű tanulás.
Ma már egy valamirevaló vezetői képzés nélkülözhetetlen része a játszva tanulás, azaz a gamification. Sok felmérés támasztja alá, hogy ezzel a módszerrel nagyobb a tanulás hatékonysága, maradandóbb a tanulási élmény. Hódítanak a vegyes tanulási módszerek (blended learning) is: videók,
hanganyagok, mobil applikációk – a modern technika minden csodája bevethető a vezetői képzésekben. A lényeg, hogy a felnőttkori tanulási sajátosságokat figyelembe kell venni – a hagyományos frontális tudásátadás a legkevésbé érdekes módszer a vezetők számára (persze van, amikor nem megkerülhető), de törekedni kell olyan új elemek alkalmazására, melyek rugalmasságot, élményszerű fejlődést biztosítanak és ezzel jobb eredményre vezetnek.

4. Újfajta gondolkodás elsajátítása.
A vezetőket fel kell készíteni arra, hogy a digitalizáció nagy valószínűséggel szétrombolja a meglévő üzleti modelleket. A digitalizáció mindenhova bevonul. Meg kell tanulni, hogyan lehet más szempontok szerint elosztani a forrásokat; mint a meglévő modellünk. Ennek érdekében el kell sajátítani azt is, hogyan tudjuk leküzdeni / kezelni a szervezet ellenállását. Át kell állnunk arra, hogy folyamatosan újratervezünk, hiszen a tervezéskor rögzített premisszák a gyors környezeti változások – árfolyam, geopolitikai stabilitás stb. – miatt sorra dőlnek romba. A hagyományos módszerekkel csak nagyon lassan lehet átcsoportosítani a forrásokat – egy jó vezetői képzés ráébreszti erre a hallgatókat és felkészít az új világra.

5. Szakmai közösség kialakulása.
A csoportmunkába a saját problémáikat is bevihetik a képzésen résztvevő vezetők, és a többiekkel közösen megkereshetik a megoldást. A valós probléma a többieknek is érdekes, ugyanakkor a probléma gazdája gyakorlatilag ingyen megkap egy megoldást. Egy céget irányítási szempontból sokféleképp fel lehet dolgozni – ezt vállalaton belül az elfogultságok miatt nem lehet megtenni, de a vezetői képzésben igen. Sorolhatnánk a példákat arra, hogy egy vállalatnál éveken keresztül görgettek maguk előtt bizonyos problémákat, pedig tudták, hogy szükség lenne a változtatásra, csak nem volt meg bennük a képesség és a meggyőződés, hogy közösen sikerre vihetik a dolgot. A vezetői képzés után, mely átbillentette ezen a holtponton a kulcsvezetőket, hetek alatt megoldást találtak.

Egyetlen jó vezetői döntés többszörösen behozhatja a képzés árát.