A magyar labdarúgó-bajnokságban 2015 óta a lebonyolítás furcsasága okán egyes csapatok 17 alkalommal, míg mások eggyel kevesebbszer, csupán 16-szor fogadják hazai pályán az ellenfeleiket. A bajnokságban ugyanis a klubok 33 mérkőzésen keresztül küzdenek a minél jobb helyezésekért. Külön érdekesség, hogy a 12 jelenlegi NB I-es együttesből 4 csapat (Diósgyőr, Haladás, Vasas, Videoton) manapság akkor sem hazai pályán játszik, amikor pályaválasztóként szerepel a jegyzőkönyvben. Az említett négy klubnak épül-szépül a stadionja, így jelenleg „albérletben” futballoznak.

A fenti két magyaros futballunikum nem hagyott nyugodni. Tudjuk, hogy a hazai pálya előnyt jelent, de vajon mekkorát? Írásomban annak járok utána, hogy otthon focizni mekkora előnynek számított az elmúlt 10 évben a magyar toplabdarúgásban (a két hivatásos státuszú bajnokságban).

Elemzéseim során a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elektronikus adatbankjából  töltöttem le az elmúlt 10 bajnokság (2007/2008-as szezontól kezdődően, a 2016/2017-es évvel bezárólag) I. és II. osztályú versenyeinek adatait. Vizsgálataim során azt kerestem, hogy adott bajnokság csapatai hogyan teljesítettek pályaválasztóként;

• hazai győzelmeik számának aránya hogyan viszonyul az összes győzelmük számához,
• illetve pályaválasztóként szerzett pontjaik száma hogyan viszonyul az összes megszerzett pontjukhoz.

A hazai pályán szerzett győzelmek, illetve pontok aránya az összes győzelemhez / ponthoz viszonyítva (NB. I. osztály, 2007/2008 és 2016/2017 között)

Adatelemzés a professzionális labdarúgásban

A hazai pályán szerzett győzelmek, illetve pontok aránya az összes győzelemhez / ponthoz viszonyítva (NB. II. osztály, 2007/2008 és 2016/2017 között)

Főbb megállapításaim az elmúlt 10 év adatait vizsgálva:

• Az élvonalbeli és másodosztályú bajnokságok otthoni győzelmeinek aránya is 60% körül alakult évről évre (az összes győzelmek számához viszonyítva). Az elmúlt 10 évben nem volt olyan bajnokság, amikor ne született volna több hazai győzelem, mint idegenbeli.
• Az otthon szerzett győzelmek és az idegenben szerzett győzelmek aránya felfogható egyfajta esélyhányadosként is; ahol a kedvező eset az otthoni győzelmek száma. Ebben a megközelítésben körülbelül 1,6-szer nagyobb az esélye az otthoni győzelemnek, mint az idegenbelinek.
• Mind az I. osztályban, mind a II. osztályban az a jellemző, hogy a bajnokságokban a megszerzett pontok 60%-át pályaválasztóként szerzik meg – körülbelül 1,5-szer nagyobb az esélye az otthoni pontszerzésnek, mint az idegenbelinek.
• Az adatokat statisztikai szoftverrel (SPSS-ben) is elemeztük; kétmintás t-próbát alkalmazva, 95%-os konfidencia intervallum mellett szignifikáns az eltérés mindkét változó (győzelem és pont) esetében a pályaválasztóként („hazai”) versus nem pályaválasztóként („idegenbeli”) játszott eredmények közt, tehát az átlagok eltérése szignifikánsnak mondható.
• A fentiek tükrében pályaválasztóként játszani kimutatható előnnyel járt az elmúlt időszakban.
• Aki kevesebbszer szerepel otthon, mint versenytársai kismértékben hátrányt szenved a korábbi adatok alapján; ennek tükrében is nagy teljesítmény, hogy a Budapest Honvéd úgy nyerte meg a 2016/2017-es szezont, hogy eggyel többször lépett pályára vendégként, mint odahaza.

A vonatkozó adatok helyes elemzésében Gulyás Attila kollégám, az IFUA Horváth & Partners data scientistje volt segítségemre, köszönet érte!

A szerző, Vida Péter az IFUA Horváth & Partners vezető tanácsadója