Napjainkban elképzelhetetlennek, sőt futurisztikusnak hangzik, hogy az IT és az üzleti igények irányítását egy kézben lehet tartani – elegendő, ha bepillantunk egy IT szolgáltató vállalat vagy IT szervezeti egység életébe. Gondoljunk csak ha az elhúzódó fejlesztési projektekre, szűkös emberi erőforrásra (szaktudásra), korlátozott IT költségvetésre vagy éppen az állandó üzleti oldal vs. IT szervezet között meghúzódó konfliktusokra, és már tudjuk, hogy a fent megjelölt vízió sok helyen elérhetetlenül távol áll a jelenlegi állapotokhoz képest. Úgy tűnik, mintha az IT szervezetekkel szemben felállított különböző elvárások (SLA-k, belső működési szabályozások, jogszabályi előírások) csak korlátozásokat, és nem iránymutatást, vagy megoldási utat kínálnának az üzleti és IT vezetőknek.
Kérdés tehát, hogy mi a teendő egy olyan időszakban, amikor több mutatószám és üzleti elvárás között egyensúlyozva az IT vezető arra törekedne, hogy egy olyan működő IT szervezetet üzemeltessen, amely nem csak gyorsan, elvárt minőségben szolgálja ki a felhasználóit, hanem mindeközben leghatékonyabb módon gazdálkodik saját és hatáskörébe utalt erőforrásokkal, úgy hogy emellett egy jól működő, rugalmasan továbbfejleszthető IT alkalmazásportfoliót menedzsel.
Ugyancsak kérdéses az üzleti oldali vezetők feladata, hiszen ebben az időszakban napról napra újabb döntéseket kell meghozniuk, üzleti stratégiákat és akcióterveket kell felépíteniük és rugalmasan kell reagálniuk az üzleti és belső környezet minden egyes fontosabb rezdülésére, annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb hatékonysággal tudjanak igazodni a változásokhoz.
Az előbb említett elvárások feloldását is megcélozva a 2000-es évek közepén elterjedt új fogalom: a SOA (azaz a Szolgáltatás Orientált Architektúra). Habár a megnevezés megtévesztően hangzik, azonban ez a kifejezés sokkal többet takar, mint szimpla rendszerintegrációs megoldást. Egyfajta új értékközpontú gondolkodásmódot, szemléletváltást jelent a korábbi objektumorientált gondolkodásmódhoz képest. A megváltozott szemlélet szabad mozgásteret biztosított az IT és üzlet együttműködésére vonatkozó vágyálmok beteljesítéséhez. A SOA nem kisebb ígéretek teljesítését tűzte ki zászlajára, mint a szolgáltatások feltérképezése, újrafelhasználhatóság és interoperabilitás biztosítása, valamint a skálázhatóság, rugalmasság és nem utolsósorban a biztonság támogatása.
A célok elérését az IT alkalmazások által biztosított szolgáltatásainak azonosítása, és értékteremtő egységként való kezelése jelentette. Szolgáltatásként tekinthetünk akár egy egyszerű kamatszámítási funkcióra, alkalmazások integrációjára vagy egy egyszerű üzleti folyamatra. Ezek a szolgáltatások önmagukban üzleti értéket nem vagy csak részben hordoznak, viszont támogatják az olyan eszközök, folyamatok létrehozását, amelyek hozzájárulnak a vállalati értékteremtés folyamatához.
Ezek az eszközök, folyamatok, gyorsan és adaptív módon igazíthatóak megváltoztatott környezeti elvárásokhoz, támogatják a döntéshozatalt, vállalati folyamatok végrehajtását, nyomon követését, információt szolgáltatnak különböző szintű felhasználók számára. SOA az IT alkalmazásoknak ezt az értékteremtő képességét fedte el és tette elérhetővé mind az IT szervezet, mint az üzleti oldal számára, amellyel új perspektívát nyitott az IT és az üzleti oldal együttműködésében. Mindemellett elfedte a felhasználók szeme elől a különböző alkalmazások technikai hátterét, biztosította az információáramlás szabad folyamát.
Nem elegendő azonban, ha csak az innovációra és a folyamatos fejlődésre összpontosítunk a SOA által újradefiniált IT világban, szükséges figyelembe venni olyan, állandó jellegű tevékenységeket is, mint az alkalmazások üzemeltetetése, karbantartása. A SOA belépése miatt új irányelvek, elvárások fogalmazódtak meg az alkalmazások üzemeltetésében is, amelyek a régi szemléletű alkalmazásmenedzsmenti eszközökkel nem lefedhetőek. Ilyennek tekinthető az előbb említett szolgáltatások életciklusának menedzsmentje, illetve az IT architektúrára vonatkozó szabályozások. Ennek következtében az IT irányítás egyik oldalágaként született meg a SOA Governance, amely az IT irányítás SOA alapokon történő megvalósítását jelenti.
Elsődleges célja az IT alkalmazás portfolió értékteremtő képességeinek állandó jellegű biztosítása, új és rejtett képességek feltárása és hasznosításának támogatása. Ez a szemléletmód túllép az eddig megszokott IT irányítás keretein, hiszen elsőlegesen arra a tényezőre helyezi a hangsúlyt, hogy adott
elem, alkalmazás szolgáltat -e értéket a vállalat számára, és ha igen, akkor az milyen módon hasznosítható. Tehát túllép az eddigi ismert technikai
nyilvántartásokon, szabályozásokon (COBIT, TOGAF, ITIL) és egy olyan eszköztárat hoz létre, amellyel beazonosíthatóak, kezelhetőek ezek az értékteremtő egységek.
Ezáltal elérhető nyereségek nem csak az IT szervezet működésében, hanem a vállalat életében is realizálódnak:
A fentiek összessége lehetővé tette egy értéktudatos gondolkodásmód kialakulását, amely átszövi üzleti és IT oldal működését. Biztosítja, hogy az IT és az üzleti szervezetek egyéni célja egymással összhangban, együttműködve egy olyan vállalati stratégia részét képezzék, amelyek túllépve saját korlátaikon a belső és külső környezetükre összpontosítva valósítja meg a vállalat hosszú távú céljait.
Zárószóként, ha úgy tekintünk magára a SOA-ra, mint az üzleti és IT problémák univerzális megoldó kulcsára és a SOA Governance-re mint az IT irányítás Szent Gráljára, akkor nagyot csalódhatunk. Ezek csupán eszközök, útmutatások a vállalat és az IT működésének átszervezéséhez. Mindez azonban semmit sem ér szaktudás, vállalati stratégiához való elkötelezettség, minőségre való törekvés és mindezek határozott támogatása nélkül.
