Svéd közgazdászok mérnökhallgatókkal végeztek kísérletet, arra keresve a választ, hogy mikor lesznek a leginnovatívabbak: versenyezve vagy kooperálva. Meglepő eredményre jutottak, ami számos hazai vállalat számára is hasznos lehet.
Hosszú távon sikeresebbek azok az országok, ahol elég magas a társadalmi bizalom ahhoz, hogy a vállalatok kooperáljanak egymással – mutatták ki nemzetközi kutatások. Ezen a területen kifejezetten rosszul állunk: hazánkban a nyugat-európai országokhoz képest meglehetősen alacsony a bizalom és az együttműködés. De talán a kooperáció és a verseny friss kutatási eredményei újabb lehetőségeket nyitnak meg előttünk.
Napjainkban a vállalatoknak egyszerre kell kezelniük a kooperációt és a versenyt. Egyrészt a lehető leghatékonyabban kell előállítaniuk a termékeiket, másrészt elég nyitottnak kell lenniük ahhoz, hogy olyan külsős partnerekkel működjenek együtt egy-egy új termék piacra vitelében, amelyek később a versenytársukká is válhatnak. A szakirodalom a verseny (compete) és a kooperáció (cooperation) együttes kezelését coopetitionnek nevezi, melyet egyaránt megfigyelhetünk szervezeti és vállalatközi szinten.
Magnus Bergendahl és a KTH Royal Institute of Technology munkatársai arra keresték a választ, hogy miként jelenik meg a coopetition a szervezeten belül, egyéni szinten. A bevezetőben említett kísérleteik során mesterséges versenyt generáltak mérnökhallgatók között. Egyik alkalommal mindenki versenyzett mindenki ellen, a másodikban egy nagy csapatként működtek együtt, végül azt is megfigyelték, hogy miként viselkednek olyan csoportban, ahol a csoportrésztvevők között is megjelenhet a rivalizálás. Az eredmények kiértékelésekor arra jutottak, hogy a totális versenyben sikerült a legtöbb ötletet generálni. Ezzel szemben a legjobb minőségű ötletek akkor jöttek elő, amikor csoportszintű kooperáció mellett minimálisan a csoport tagjai is versenyeztek egymással.
A Stanford University kutatói, Douglas Hannah és Kathleen Eisenhardt szerint napjainkban már nem vállalatok, nem is ellátási láncok, hanem ökoszisztémák (kiterjedt vállalathálók) versenyéről beszélünk. A kooperáció szintje alapján három jelentősen eltérő ökoszisztéma stratégiát különböztethetünk meg.
Akkor érhetjük el a legnagyobb rugalmasságot, ha a versenyt és a kooperációt egyszerre tudjuk kezelni a szervezetünkben. Ennek a meghonosítása nem könnyű, de pár dolog a segítségünkre lehet.