Az üzleti intelligencia (Business Intelligence, BI) az elmúlt években demokratizálódott. Ez lett a digitális transzformáció, az adattárházak, a mobil kliensek és a könnyen használható riporting eszközök következménye. A kérdés most az, hogy idén milyen irányba fejlődik tovább ez a terület?
Először nézzük át a külső hatásokat, majd vonjuk le a következtetéseket!
Külső hatások:
Ezek alapján a BI trendek 2018-ban várhatóan az alábbiak szerint fognak alakulni.
Az üzleti igények gyors kielégítése miatt a BI területen is tovább terjed a felhő technológia alkalmazása. A vállalatok egyre gyakrabban fognak úgynevezett „multi-cloud” rendszert választani, tehát ahelyett, hogy egy szolgáltatóra tennék le a voksukat, az egyes rendszerek más és más felhőszolgáltatásból jönnek majd. Így lesz ez a BI (vagy Analitika), mint szolgáltatással is (AaaS). A multi-cloud felhasználás miatt egyre nagyobb igény lesz a különböző felhő alapú BI szolgáltatások integrációjára, mind identitás (felhasználók és jogosultságok), mind adat szinten.
Az üzleti vagy ipari folyamatokból begyűjtött adatokból algoritmikus eszközökkel rendkívül fontos következtetések nyerhetők ki. Ezt tudja a Machine Learning (ML, gépi tanulás) még magasabb szintre emelni. Az ML segítségével korábbi tényadatok alapján megtanított modellek segítségével leszünk képesek friss adatok osztályozására (classification), szegmentálására vagy akár jóslására (prediction) is. Az ML jelenleg az informatika leggyorsabban fejlődő területe, 2018-ban már várható, hogy a BI mindennapi alkalmazásában is egyre inkább előfordulnak ML technológiák.
Az egyre több adat kikényszeríti az egyre magasabb szintű információtömörítést és absztrakciót. Épp ezért a minőségi adatvizualizációs eszközök használata és az adat alapú történet mesélés, mint narratíva alkalmazása általánossá válik. Vagyis ezen a területen is fontos, hogy a mondanivalónkat egy történetre felfűzve, könnyen érthetően tudjuk átadni.
A felhő alapú, szolgáltatott BI rendszerek a gyors bevezetésen kívül az alábbi előnyökkel is járnak:
A megalapozott döntésekhez egyre gyakrabban külső adatforrások használatára is szükség van. Ilyenek például a piaci, jogi, környezeti hatások adatai. A külső forrásból származó adatgyűjtés egyre gyakoribb esete a „crowd-sourcing”, az internet felhasználóktól származó adatok felhasználása.
Példa:
Az Országos Meteorológiai Intézet sok, nagyon pontos meteorológiai állomással gyűjti az adatokat. Ezzel szemben a Weather Underground nevű szolgáltató ennél legalább két nagyságrenddel több, viszont megbízhatatlan és pontatlan magán időjárás állomással (Personal Weather Station, PWS) gyűjti az adatokat, ugyanakkor Machine Learning segítségével szűri ki a zajt és készít előrejelzést. A végeredmény: összehasonlítható minőség, viszont – a crowd-sourcing üzleti modelljéből adódóan – ingyenes az adatforrás.
A külső felhasználók – többé-kevésbé megbízhatatlan – adatainak használata miatt a BI rendszereknek egyre inkább fel kell készülniük az adatok megbízhatóságának ellenőrzésére, ezért a jövőben a Data Governance is fontos szerepet kap.
A szerző Analytics as a Service szegmens vezető az IFUA Horváth & Partnersnél.