Felhőszolgáltatás igénybevételével elsősorban a vállalat reakcióképességét, agilitását növelhetjük, nem pedig a költségeket csökkenthetjük. Cikkünk szerzője áttekinti a különböző szempontokat, és kitér a költségszerkezeti hatásokra is. Tapasztalata szerint ma már nagyon ritka az az eset, amikor a hagyományos technológia a jobb választás.
A 2000-es évek elején a kezdetben könyváruházként, később általános retailerként működő Amazon legnagyobb üzleti kihívása az informatikai rendszerének rendkívül egyenetlen terhelése volt. A karácsony és a Valentin nap körüli rendelés-hullámon kívüli időszakban sokkal kisebb volt az átlagos forgalom, de az adatközpont a legnagyobb terhelés kiszolgálására volt méretezve. Így adódott az ötlet, hogy az „informatikai uborkaszezonban” monetizálják, adják bérbe a gépeket. Ezt megtehették volna úgy is, hogy a fizikai gépeket árusítják, de az Amazon a nehezebb, ám hosszú távon jobban megtérülő utat választotta: virtuális gép technológiával dinamikus adatközpontot hozott létre. Így már 1-2 kattintással ki lehetett bérelni a gépeket. Megszületett a felhő, azaz a Cloud Computing.
Bár ez már elég régen volt, még mindig nagy a kavarodás, hogy mit nevezünk felhőnek. Hallottam már olyat is, hogy ha „egy gép nem nálunk fut, akkor az felhő”.
Hát nem. Egy környezetet az alábbi feltételek megléte esetén hívunk felhőnek:
Mivel a felhő szolgáltatás eleve kint van az interneten, fel sem merül a szokásos probléma távoli, mobil eléréssel. Itt ez a natív megoldás.
Gondoljunk a Spotify zeneszolgáltatásra. Regisztrálok a weboldalon vagy az applikációban és fél perc múlva már hallgatom a zenét. Később, ha magasabb szintre (pl. reklám nélküli zenére) vágyok, csak egy kattintás a webes felületen a fizetős, Premium szint. Egy vállalat szinte épp ilyen könnyen tudja használatba venni az Office 365-öt és a többi felhő szolgáltatást. A telepítést felváltja a használatba vétel.
Emlékszünk arra, amikor kitört az a kimondhatatlan nevű izladni vulkán, az Eyjafjallajökull? A légtérbe került apró, megolvadt üvegszemcsék miatt nem repülhettek a repülőgépek. Ennek következtében minden reptér információs weboldala túlterhelődött, leállt. Ha felhő szolgáltatást használtak volna, akkor ilyen esetben néhány perc alatt akár százszorosára is növelhették volna a webkiszolgálóik kapacitását. A vészhelyzet elmúltával pedig vissza tudtak volna állni a mindennapos szintre.
Mindezt azért lehetett volna megtenni, mert a felhő kapacitása több nagyságrenddel nagyobb, mint a repterek által igényelt, és annak valószínűsége elenyésző, hogy sok iparágban egyszerre legyen vészhelyzet.
Galileo mondta, hogy „Mindent mérj meg, és ami nem mérhető, azt tedd mérhetővé!” Ennek ellenére a hagyományos rendszerek fogyasztását ritkán szokás mérni. Egy felhő szolgáltatásnál a mérés megvalósul, és a fogyasztás alapján történik a számlázás („Pay per use”, vállalaton belül „Charge back”).
A fenti listából látható, hogy egy más által üzemeltetett gép miért nem felhő:
A felhőknek többféle infrastruktúra modellje létezik, attól függően, hogy a szolgáltatás mely informatikai rétegeken fut.
Az alábbiakban átnézzük az egyes modelleket.
Az összehasonlítás alapjaként vegyük azt az esetet, amikor nem használunk felhőt, tehát saját, a felhő metaforát követve „földi”, más néven on premises rendszerünk van. Ez jelentheti a vállalatok saját adatközpontját, de ide tartoznak az outsourcing konstrukcióban elért informatikai szolgáltatások is.
Megjegyzés: Ez utóbbit sokan hibásan felhőnek képzelik, de egy outsourcing konstrukcióban üzemeltetett rendszer nem feltétlenül önkiszolgáló rendszerű, és biztos, hogy nem elasztikusan skálázható – hiszen az outsourcing lényege, hogy a vállalatunk számára dedikált erőforrásokat kapunk.
Az IaaS szolgáltatás olyan virtuális gépeket nyújt, amelyeken legfeljebb az operációs rendszer (tipikusan Windows vagy Linux) fut. Minden más szoftvert nekünk kell megvenni, telepíteni, konfigurálni és üzemeltetni. Ilyenek az Amazon Web Services-ben vagy a Microsoft Azure felhő szolgáltatásában futó virtuális gépek.
Az IaaS tehát akkor hasznos, ha gyorsan kell néhány kellően testre szabható gép.
A PaaS esetében olyan gépet kapunk, amelyen fut egy adott alap szolgáltatás, pl. egy adatbázis-kezelő, SharePoint vagy akár egy fotón lévő tárgyak felismerésére képes machine learning szolgáltatás. Az alatta futó rétegekkel (diszkek, operációs rendszer stb.) nem kell foglalkoznunk, azt a felhő szolgáltató megoldja.
A PaaS lényege, hogy a szolgáltató átvállal minden olyan kompetenciát, tevékenységet, ami nem kifejezetten fontos a szolgáltatás szempontjából.
Az SaaS lényege, hogy a szolgáltató felel a teljes infrastruktúráért, mi csak a tényleges funkciót használjuk. Az SaaS megoldások mindenki számára ismerősek lehetnek, hiszen ide tartozik szinte az összes ismert végfelhasználói internet szolgáltatás. Ilyenek például a Gmail, Hotmail, Office 365, SalesForce.com, Facebook, Twitter vagy a Spotify.
A fenti modellek természetesen egy olyan – ideális – világot feltételeznek, amelyben már minden adatunk és szolgáltatásunk a felhőben fut. Ezzel szemben a valóság tipikusan az, hogy minden a földön van, és már van néhány szolgáltatás, amelyek a felhőben futnak. Ezt a vegyes szituációt hívják „hibrid felhő”-nek.
Fontos, hogy nem minden felhőszolgáltatás támogat hibrid üzemmódot, amikor például a felhasználók egy részének még egy földi levelező kiszolgálón van a postafiókja, míg a többieknek már a felhőben.
A hibrid megoldásoknak számos előnye van, többek között az, hogy a felhőbe való migráció akármilyen tempóban történhet. Hátrányuk egyértelmű: nagyobb figyelmet kell fordítani arra, hogy a földi és a felhős rendszer lássa egymást. Ez egyrészt komplexebb rendszert igényel, másrészt a szokásosnál is jobban oda kell figyelni a biztonságra, hiszen az integráció miatt a felhőből el kell, hogy érjük a belső rendszerünket.
Sokan azt hiszik, hogy a felhő szolgáltatások olcsóbbak, mint a hasonló funkciójú földi- vagy bérelt infrastruktúra. Ez azonban több ok miatt nem feltétlenül van így:
Sok esetben azonban még magasabb költségek mellett is megéri felhőt választani:
A felhő tehát elsősorban a vállalat reakcióképességét, agilitását növeli, nem a költségeket csökkenti.
Mégis akadnak kivételek, amikor akár a költségek csökkenésével is járhat a felhő alkalmazása. Az eddigiekben mindig feltételeztük, hogy egy adott szolgáltatás éjjel-nappal, 7×24 órában fut. Azonban nem minden szolgáltatás igényel folyamatos üzemet. Vannak tipikus működési minták, amelyek esetén – a felhő „Pay per use” modellje következtében – jelentősen csökkenhetnek a költségek. Ezek az alábbiak:
Be/Ki kapcsolás, szakaszos üzem – Idény jellegű funkciók
Ilyen lehet például egy kampányt kiszolgáló informatikai rendszer.
Az eddigiekben pusztán a költségszinteket hasonlítottuk össze. Most nézzük a költségek szerkezetét!
Egy saját adatközpontban üzemelő rendszer magas kezdeti beruházást igényel. Feltételezzük, hogy az adatközpont már kiépült, de meg kell venni a gépeket, a szolgáltatást végző szoftvereket, felügyeleti rendszert. Ez mind CAPEX.
Ezzel szemben a felhőnél néhány extrém kivételtől eltekintve, – mint például egy három évre előre bevállalt fogyasztás előre fizetése – szinte minden költség OPEX.
A CFO szemszögéből a kérdés tehát úgy hangzik, hogy a felhő technológia bevezetése gyorsabb piaci megjelenést, agilis működést ígér, viszont csökkenti az EBITDA-t. Márpedig az EBITDA növelése tipikus célkitűzés, főleg egy tőzsdei szereplőnél.
A valóság azonban ennél sokkal összetettebb.
A felhő ugyanis – ahogy az elején említettem – bárhonnét könnyen elérhető. Vegyük csak az Office 365-öt. Lehetővé teszi, hogy a vállalat dolgozói külsősökkel, beszállítókkal kommunikáljanak, információt cseréljenek, távolról belső rendszereket érjenek el könnyen, akár mobil eszközeik segítségével.
Mindehhez korábban az alábbiak voltak szükségesek:
Ehhez képest egy Office 365 alapú felhő szolgáltatással a fenti problémák kiküszöbölhetők. Ez azt jelenti, hogy egy felhő szolgáltatás bevezetése – habár megnövekedett OPEX-szel jár – sok esetben csökkentheti a CAPEX kiadásokat.
Összességében elmondhatjuk, hogy a felhő használatának mind informatikai, mind gazdasági szempontból nagyon sok vonatkozása van. Nem egyszerűen a föld és a felhő vagy a CAPEX és az OPEX között kell választani. Célszerű minden egyes esetben megvizsgálni, hogy milyen egyéb hatásai vannak egy esetleges felhő bevezetésnek. Tapasztalatom szerint ma már nagyon ritka az az eset, amikor a hagyományos technológia a jobb választás.
A szerző az IFUA Horváth & Partners analitikai szolgáltatásokért felelős vezetője