Tímár András
2018. június 18.
Az IBM Planning Analytics rendszer újdonságai
Tímár András
2018. június 18.
Egy kissé tudathasadásos állapothoz vezet az IBM Planning Analytics rendszer újdonságainak vagy újszerűségének bemutatása. Ez nem is csoda, figyelembe véve, hogy a szoftver Magyarországon „TM1”-ként ivódott bele a köztudatba (a termék újrabrandelés ellenére hazánkban továbbra is inkább „TM1”-ként, mint „PA”-ként hivatkoznak rá). Megdöbbentő, hogy a 35 évvel ezelőtt megálmodott „táblázatkezelő” (Table Manager 1) koncepciója, a multidimenzionális, memória alapú és valós idejű számítások rendszere nemcsak kiállta az idők próbáját, de hosszú évek fejlesztéseinek hála szakítani mert a korábban bevált megközelítés számos elemével. Itthon a kérdés különösen izgalmas, hiszen az IBM Cognos TM1 a leginkább elterjedt tervezést, kerettervezést és előrejelzést támogató rendszer Magyarországon *.
Na de mit is hoz a Planning Analytics a név megváltoztatásán kívül?
- A motor megmaradt: a változtatások minimálisan érintették a TM1 leginkább kiemelkedő tulajdonságát, a különösen magas performanciát. A teljesítményt érintő fejlesztések közül talán a párhuzamosítást, Multi Threaded Queries (MTQ) még részletesebb beállítási lehetőségeit és a REST API-ra történő áttérést érdemes kiemelni.
- Mind fejlesztői, mind pedig felhasználói szemmel nézve a legizgalmasabb változást az új objektumként megjelenő, úgynevezett „hierarchiák” alkalmazása jelenti. Lényegében lehetővé teszi, hogy egyetlen dimenzióelemet (például egy költséghelyet) a leíró jellemzőinek (attribútumainak) bevonásával különböző szempontok szerint csoportosítva többször felhasználjunk. Vagyis egy elemen van csak adat, de az különböző szempontok szerint összevethető.
A példát továbbvezetve, ha az említett költséghely egyidejűleg tartozik egy költséghelytípushoz, üzleti egységhez, tevékenységi megbontáshoz, akkor nem szükséges ezeket külön-külön dimenzióként megjeleníteni, hanem jellemzőinek felhasználásával kvázi virtuális dimenziók hozhatók létre, lehetővé téve, hogy értékeit egyidejűleg több szempont szerint is elemezzük (vagyis önmagával szembefordítható legyen). A hierarchiák megjelenése biztosítja, hogy az összetett üzleti igényeket kevesebb dimenzió felhasználásával szolgáljuk ki. Sok esetben leegyszerűsítheti a technikai adatkapcsolatok megteremtését is.
Excelben és a korábbi TM1 verziókban egy elem jellemzően csak egy dimenzióban szerepel (esetleg különböző csoportosításokat, úgynevezett alternatív hierarchiákat használva többször megjelenítve), illetve egy dimenzió mentén lehet leíró jellemzőket kapcsolni hozzá. Amennyiben felmerült ezen leíró jellemzők szerinti rugalmas elemezhetőség igénye, akkor ezeket külön-külön dimenzióként kellett felépíteni (egy termék esetében ilyen tipikus jellemző lehet például a kapcsolódó márka, szegmens, termékkategória stb.). Ez azt okozza, hogy feleslegesen nagy adatkockák jönnek létre, mert – a fenti példát továbbvezetve – egy termék csak egy szegmenshez, egy márkához, egy kategóriához tartozhat. Az új „hierarchia” elem alkalmazásával egyetlen dimenziót kell csak használni, de a hozzá rendelt leíró jellemzőkből felépített „virtuális dimenziók” mentén biztosított a több szempont szerinti beszámolás és elemezhetőség.
- A legradikálisabb változások a fejlesztői és felhasználói felületeket érintették, illetve érintik. (A jelenidő használatát a futó fejlesztések indokolják). Az MS Excel alapú felhasználói felület Planning Analytics for Excel (PAX) néven továbbra is megmaradt, azonban a teljes fejlesztési felület átkerült a web browser alapú Planning Analytics Workspace (PAW) klienseszközbe. Ez nem kevés előzetes félelmet és előítéletet váltott ki a korábbi struktúrákhoz szokott fejlesztők körében, különösen, hogy ez lényegében ellehetetleníti a korábbi RUX-fájl alapú fejlesztést. Mindezt ellensúlyozandó megjelentek új függvények, illetve a szabály-, a processírást megkönnyítendő automatikus függvénykeresőt és ellenőrzőt építettek be.
- Az üzleti felhasználók számára a legszembetűnőbb változást mégis a vizuális megjelenítés fejlesztése jelenti. Ebből a szempontból a korábbi TM1 verziók évtizedes lemaradást halmoztak fel, így mindenképpen ugrásszerű fejlődésre volt szükség. A Workspace felületen drag-and-drop módszerrel hajtható végre mind a fejlesztés, mind pedig a nézetek összeállítása. Talán kicsit paradox helyzet áll elő ezzel, hiszen így ugyanabban az eszközben történik a fejlesztés, illetve a tervezési folyamat utolsó lépésének tekinthető beszámolókészítés is.
Érdemes kiemelni, hogy a Planning Analytics nem csupán a TM1 tervezési erősségeit hivatott átvenni, hanem sok szállal kötődik az IBM Watson elemzési és megjelenítési megközelítéséhez, valamint a – kivezetésre kerülő – Cognos Insight vizuális elemzési lehetőségeihez. Az eredmény egy controlling szemszögből jól használható eszköz, amelyben az adattáblák oda-visszaalakíthatóak diagramokká, összeszinkronizálhatóak, illetve tartalmaznak különféle (jellemzően Pivot táblákból ismerős) beépített kalkulációs logikákat és formázásokat. Természetesen nem várható el pixelpontos és minden tekintetben testre szabható dashboardok előállításának képessége, de a jelenlegi tapasztalatok szerint a PA teljes mértékben megállja a helyét önkiszolgáló vizuális elemző és beszámoló eszközként.
- Szembetűnő, hogy a fejlesztés során nagy hangsúlyt fektettek az évek során felgyűlt visszajelzésekre. Mindennek köszönhetően számos olyan apró, de a mindennapos használat során sok könnyebbséget jelentő fejlesztés megjelent, mint például a leíró jellemzők (attribútumok) értékének megjeleníthetősége, a többszintű és/vagy dinamikus szűrések alkalmazása, vagy akár az aszimmetrikus nézetek kialakítása. Ilyesmire korábban csak jelentős korlátokkal vagy többletmunkával volt lehetőség.
- A sokévnyi fejlesztés ellenére sem tekinthető még késznek a Planning Analytics, több bosszantó gyermekbetegség tapasztalható. Mindez azt jelenti, hogy még nem minden funkció alkalmazható teljeskörűen, illetve sok esetben érezhető, hogy nem egyértelmű egyes elemek jövője (kiemelhető a kliensek közötti átjárhatóság, az applikációs mappa, illetve a nézetek jövőbeli szerepe). Ezek alakulásával kapcsolatban egyelőre csak feltételezésekkel élhetünk. Ennek ellensúlyozásaképpen lényegében háromhetente vagy havonta tesznek közzé javítási csomagokat, ami talán jól tükrözi a termék jövője iránti elkötelezettséget a gyártó részéről (e sorok megírásakor a 33. fixpack már elérhető volt).
Összefoglalásképpen elmondható, hogy nagyon érdekes és előremutató átmenetnek lehetünk szemtanúi, hiszen az elmúlt évtizedek talán legnagyobb változása megy végbe a TM1 szoftver életében. Ennek során nem kisebb kihívásnak kell eleget tenniük az IBM fejlesztőinek, mint hogy a megszokott sebességet és megbízhatóságot ötvözzék a 21. század vizuális és elemzési elvárásaival. Félévnyi testközeli tapasztalat alapján úgy látom, hogy – a sokszor bosszantó átmeneti problémák ellenére – az irány mindenképpen bizakodásra ad okot.
A szerző az IFUA Horváth & Partners vezető tanácsadója
*Forrás: Információvezérelt vállalatirányítás felmérés 2016, IFUA Horváth & Partners