Idén vajon mennyire kompenzálták a cégek az inflációt munkatársaik számára? A legutóbb készült Larskol felmérés elég világos választ ad erre a kérdésre. Ráadásul képtelenek vagyunk megjósolni a forint további értékvesztését, ami kihívás elé állítja a vállalatvezetőket.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szeptemberre már 20,1%-os éves inflációt állapított meg. Az Euronews cikke szerint az idén 24%-on is tetőzhet az infláció. Az élelmiszer- és az energiaárak emelkedése azonban ennél jóval nagyobb. A G7 saját, négy boltláncot érintő élelmiszer-kosara szeptemberre 48%-kal drágult egy év alatt.
A cégek igyekeznek kompenzációt adni a munkatársaiknak, de vajon mekkorát az inflációhoz képest? Nagyjából ismert a mérték, ugyanis a vállalatok háromnegyede már túl van az idei második jövedelememelésen: 13-15%-osat hajtottak végre. Vagyis a cégek túlnyomó többsége kétszer is emelt az idén. Mint a Menedzsment és Controlling Egyesület rendezvényén kiderült a Larskol bérfelmérésének ismertetéséből, az élelmiszeriparban 15%-ot is emeltek, de az ágazatok többsége jóval az átlag alatt maradt.
Paradox módon a diplomás szakembereknek a 100 millió forintnál kisebb árbevételű cégek adtak nagyobb mértékű emelést – nyilván, mert ezeknél nagy volt az elmaradás. Az 50 milliárd forint feletti árbevételű cégek jobban fizetnek, mint az ez alattiak.
A többség 12-13%-ot emelt a diplomásoknak és a vezetőknek is. A szakmunkások, segédmunkások ennél többet kaptak, a munkaerő-hiánnyal küzdő ágazatokban pedig még többet, akár 20%-ot is. A változást jelzi, hogy tavaly az építőiparban volt átlag fölötti emelés, az idén az élelmiszeripar, az elektronika, a fémfeldolgozás, a járműipar és a vegyipar emelt jobban, a többi ágazat kevésbé – mutatta ki a Larskol. (A felmérésben bankok, biztosítók és kommunikációs cégek nem szerepelnek.)
A magyar tulajdonú cégek az átlagnál rosszabbul, a külföldi tulajdonúak az átlagnál jobban fizetik meg a diplomás munkatársaikat. A diplomásokon belül csak egy olyan csoport van, amely kiugróan jól keres: az informatikusoké.
Nem bizonyosodott be az az előítélet, hogy a fővárosban a legmagasabbak a fizetések. Pontosabban az igaz, hogy Budapesten jól lehet keresni, ám nem csak itt, hanem Közép-Magyarországon és a Közép-Dunántúlon is jobban fizetnek a cégek, mint más régiókban.
A felmérésben résztvevők a második emelést változatos formában fizették ki. 60% az alapbért emelte, általában százalékos mértékben. 10% a szociális szempontokat is figyelembe vette, a jövedelemszinttől függetlenül fixösszegű emelést adott. Néhány cég azt hangsúlyozta ki, hogy az elszabaduló áremelkedés miatt a jövő évi béremelést hozta előre munkavállalói számára.
Mivel magas szintről indul, az inflációnak illene lassulnia jövőre (bázishatás), de nem vehetünk mérget arra, hogy ez a tankönyvi várakozás tényleg bekövetkezik. Nem tudhatjuk, hogy lassuló vagy vágtató inflációra kell-e számítanunk. Hiába nézzük az előrejelzéseket – gondoljunk csak arra, hogy az ezzel foglalkozó cégek mekkora inflációt jósoltak tavaly az idei évre, s mekkora következett be ténylegesen. Ez az egyik legnagyobb kihívás most a controllerek számára is.
Mivel a sötétben tapogatózunk, lehet, hogy jövőre sem egy, hanem akár két-három jövedelememelésre lesz szükség. Figyelnünk kell, hogyan alakul az infláció, az árfolyam, az MNB irányadó kamata, s mennyit emelnek a jövedelmeken a versenytársaink. Sokkal rövidebb távra kell terveznünk, mint korábban. Az infláció miatt negyedévente érdemes felülvizsgálni az OPEX kereteket, az előrejelzést és a kockázatkezelést mindennapos tevékenységgé kell fejleszteni.
A szerző az IFUA Horváth ügyvezetője
Olvasson tovább a témáról az IFUA Horváth honlapján!
Szakértőink vállalati projektekben szerzett tapasztalatait és ügyfeleink elismeréseit egyaránt megosztjuk.
