Időről időre a közbeszéd részévé válik, hogy mekkora adóssággal küzdenek a kórházak. Ilyenkor a sajtóban (is) zajló hosszú adok-kapok után az állam konszolidálja (részlegesen) az adósságállományt. A szereplők hátradőlnek, és a problémák időlegesen a homályba vesznek, hogy 6-8 hónappal később újrainduljon minden.

Az ágazati szereplők között viszonylag komoly egyetértés van abban, hogy alulfinanszírozottak a kórházak, ezen belül is konkrétan mely szakmák és mely beavatkozások. Azonban abban már messze nincs egyetértés, hogy ez milyen okokra vezethető vissza, kinek milyen szerepe van az adósság magas szintjében. A következőkben igyekszem ehhez iránymutatást adni azzal, hogy az objektív okok egy részét számba veszem. A bázis időszak, ahonnan a kórházi gazdálkodást vizsgálom, 2009. január 1. Ez idő tájt a fellelhető nyilvános adatok alapján 15 milliárd forint volt a kórházi adósság éves növekedése.

Infláció
Az infláció 2009 és 2015 között csökkenő trendet mutatott, ami jelentősen mérsékelte a kórházak kitettségét. Ebben az időszakban a fogyasztói árindex 21,7%-kal növekedett. Ha a releváns, az inflációs hatásnak kitett költségelemeket vizsgáljuk, akkor ez a kórházak hiányát 20 milliárd forinttal növelte meg.

Árfolyamváltozás
2010-től jelentősen változott a kormányzati és jegybanki monetáris politika, aminek eredményeképpen az euró éves átlagos árfolyama 280 forintról 310 forintra nőtt. A kórházak szakmai beszerzései jelentős importtartalommal bírnak, amelyek megjelentek a beszerzési árakban. A 10,7%-os emelkedés a kórházak hiányát 6-7 milliárd forinttal növelte meg.

ÁFA változás
2009 év elején még 20% volt az ÁFA legfelső kulcsa. Azóta már 27%. Mivel a kórházak nem tudják visszaigényelni az ÁFA-tartalmat, ezért ez számukra kiadás. Az ÁFA-növekedés a kórházak gazdálkodásában 7-8 milliárd forinttal növelte meg a ráfordításokat.

Minimálbér emelkedése
A minimálbér változásának nagyon kitett az ágazat. A fizikai, segédmunkát végzők jelentős részt minimálbéren foglalkoztatottak, illetve az ápolási
osztályokon is a segédápolók bére minimálbér szintjén mozog, arra épülnek rá a pótlékok. 2009-ben 71.500 Ft volt a minimálbér, ami 2016-ban 111.000 forint. 2016-ban egy fő esetében 610.000 forint többletkifizetést jelent a változás, amit a kórházaknak kell kigazdálkodniuk. A minimálbér emelkedése a kórházak hiányát 10-12 milliárd forinttal növelte meg.

Kincstári tranzakciós illeték
Bevezette az állam a Magyar Államkincstárnál vezetett számlák esetében is a tranzakciós illetéket. Emellett a kórházak államosításának következtében a kereskedelmi bankoktól átvitték a számláikat a Magyar Államkincstárhoz. Mindez összességében közel 2 milliárd forint hiánynövekedést eredményezett.

Nem finanszírozott ellátási teljesítmény
A Teljesítmény Volumen Korlát (TVK) hatása, hogy felülről limitálja a kifizetett szolgáltatói teljesítményeket. A járóbeteg-ellátásban kimutatható,
hogy közel 5-6 milliárd forint értékű szolgáltatást ingyen, azaz finanszírozás nélkül nyújtottak.

Nem számszerűsített költségek
Vannak olyan tényezők, amelyek nem kiszámíthatóak a publikus információk alapján. Ezek a következők:

• Kórházi szolgáltatások minőségének fejlesztése. Ennek egyik leglátványosabb formája az egykapus sürgősségi központok fejlesztése, vagy az egy- és kétágyas kórtermek kialakítása.
• Korszerű technológiák, gyógyszerek és eljárások bevezetése. Minden szakma törekszik arra, hogy lépést tartson a fejlődéssel, ami sok esetben gyorsabb és hatékonyabb gyógyulást eredményez, de összességében magas költségszinten.
• Infrastruktúra megújítása. Az átadott kórházfejlesztések jelentős, 500 milliárd értékű ingatlan és eszközvagyon üzemeltetését adtak át a kórházi menedzsmentnek. Ezek magasabb szolgáltatási szintet és műszaki tartalmat jelentenek, emiatt az üzemeltetési költségek jelentősen meghaladják a kiváltott ingatlanok és berendezések üzemeltetési költségét. A megtakarítást sok esetben túlszárnyalja a kiadások növekedése, s 2015-ben a költözés és használatba vétel további eseti költséggel járt.
• Humán erőforrás krízis probléma fokozott jelenléte a kórházakban. Az orvos elvándorlás és a kiöregedés hatása, hogy a működőképesség fenntartásához a kórházi vezetők egymást licitálják felül a felkínált jövedelemcsomagok tekintetében. Ennek hatására a jövedelemspirál alakult ki a kritikus szakmákban, illetve jelentősen növekedtek az ügyeleti és készenléti díjak.

A költségek mellett nőtt a finanszírozás is 20-22 milliárd forinttal. Ennek két összetevője volt:

• Finanszírozási díjak 2,7%-os emelkedése.
• Finanszírozási szabályok változása.
• TVK-n belül finanszírozott teljesítmények növelése.

Összességében 50-55 milliárd forintra becsülhető a környezeti és szabályozói változások hatása, amit messze nem ellensúlyozott a 20-22 milliárd forint bevételi többlet. Így kimondható, hogy a jelenlegi 40 milliárd forintos éves hiányszint növekedése mögött nem a kórházi menedzsmentek állnak. Sőt valójában faragtak a hiányon, de ennek eredménye nem látható a működésre rárakodó terhek miatt.