Digitalizáció a Trans-Spednél

*
2019. április 09.

Mit várnak a digitalizációtól a Trans-Sped komplex logisztikai szolgáltató cégnél? Jönnek-e az önvezető kamionok és a raktári robotok?  Hol várható áttörés az ágazatban? Válaszol Fülöp Szabolcs ügyvezető.

 

-A Trans-Spednél átfogó digitalizációs programot indítottak. Miért tartotta ezt fontosnak és mire terjedt ki ez?

-Az elmúlt 30 évben nagyot nőtt a cég. Édesapám 3 fővel alapította meg 1990-ben, most közel 800 munkatársunk van, új üzletágak indultak, telephelyek létesültek. Az informatika, az adminisztrációs rendszerek fejlődése azonban nem követte ezt a tempót. Ha a cég meg akarja őrizni a növekedés ütemét, a folyamataiban is meg kell újulnia. A logisztikában, raktározásban, fuvarozásban használt összes rendszert meg kell újítanunk. Csak egy példa: jelenleg a megszervezett fuvarjainkat utólag adminisztráljuk, ez az értékteremtéshez nem járul hozzá. Néhány hónapon belül már olyan rendszer fogja támogatni a funkciót, amely a szervezésben is segít a kollégáinknak. Egy modern ERP rendszer köré építjük az összes szakmai rendszerünket, és ezt az egészet áthatja egy olyan controlling gondolkodás, amelyben az adatokat egy központi adattárházba továbbítjuk. Ennek segítségével az adatalapú döntéshozatal is bevezethető.

-Miért akarta erősíteni a controlling funkciót?

-A Trans-Sped komplex logisztikai szolgáltató. Ez azt jelenti, hogy foglalkozunk közúti szállítmányozással és fuvarozással, raktárlogisztikával, termelési logisztikával, légi és tengeri szállítmányozással, vámügyintézéssel, ipari park üzemeltetésével, raktárak építésével és üzemeltetésével, logisztikai rendszerek karbantartásával is. Ezeket az üzletágakat egységben, egy nagyvállalatban szeretnénk látni, de a stratégiai üzleti egységeinket önállóan is akarjuk értékelni. Például szeretnénk tudni minden egyes teljesített fuvarról, hogy nyereséges-e vagy egy konkrét raktárról, hogy az adott hónapban nyereséges volt-e. Ehhez szofisztikált költséggyűjtés és –számítás szükséges. Ha ezt megvalósítjuk, akkor sokkal pontosabban tudunk majd árazni, az erőforrásokat felhasználni, az eredményességet összehasonlítani. Sokkal jobb döntéseket tudunk majd hozni. Az utóbbi időben például nagy a költségnyomás, főleg béroldalon. Árat kell emelnünk, és alaposan meg kell indokolnunk a partnereinknek, hogy erre miért van szükség.

-Ebből is látszik, hogy a szállítmányozási ágazat is munkaerőhiánnyal küzd. Hogyan reagálnak erre?

-Sokkal nehezebb olyan munkatársakat találni, akik megbízhatóan, standard módon az elvárások szerint tudnak dolgozni. Bizonyos munkakörökre – például sofőr, raktáros – saját képzés indítását tervezzük a belső utánpótlás érdekében. Erre korábban nem volt példa. A vállalati brandet is erősítjük, hogy vonzóak legyünk a munkaerőpiacon. Hosszabb távon nincs más lehetőség, javítani kell a munkatermelékenységen.

Fülöp Szabolcs, a Trans-Sped Kft. ügyvezetője.                                                             A Budapesti Corvinus Egyetemen végzett közgazdászként 2008-ban. Stratégiai tanácsadóként dolgozott 3 évig, azután a magyar légiforgalmi irányításnál (HungaroControl) volt előbb a projektiroda vezetője, majd a stratégiai és projektmenedzsment osztály vezetője. 2015-től dolgozik az édesapja, Fülöp Zsolt által 1990-ben alapított Trans-Sped csoportnál. 2017 óta édesapjával közösen irányítják a céget, amelyben ma már ő és az öccse is tulajdonos.

-De nemsokára jönnek a robotok és az önvezető járművek. Hogyan készülnek erre az új világra?

-A rövid válaszom, hogy 5-10 éves időtávon még nem jönnek, hiszen a mostani közlekedési rendszer nem alkalmas arra, hogy teljesen önvezető járművek közlekedjenek benne. És sajnos a raktári robotok sem oldják meg a szektorban a munkaerőhiányt a következő 5-10 évben.

De hadd válaszoljak egy kicsit komplexebben is. Azt látni kell, hogy munkaerőhiány most van, és a közeljövőben ez vélhetőleg csak romlani fog. Az önvezető technológiák ugyanakkor még nincsenek kézzelfogható közelségben, hogy ezt a problémát ma orvosolni tudják.  Legkiforrottabb állapotban talán az automata raktári technológiák vannak, de jelenleg ezek terjedésének komoly beruházási és folyamati akadályai vannak. Ahhoz, hogy működőképes legyen, minden raktári folyamatot át kell alakítani és standardizálni kell.  Egy robottargonca képtelen arra, hogy minden változtatás nélkül egyedül odamenjen egy kamionhoz és lerakodjon róla egy polcos raktárba, ugyanis a raktárak nem így vannak kialakítva. Ehhez megfelelő átvevőpontok, szállítószalagok kellenének. A raklapok betárolását pedig lézeres letapogatás kell, hogy megelőzze, hogy emberi beavatkozás nélkül behelyezhetők legyenek a polcokra. Az ügyfél és a logisztikai szolgáltató között intenzív együttműködésre van szükség, standardizálni kell a rendszereket, az azonosítást, a raklapok felépítését. Ezen kívül hosszú távú szerződések szükségesek, hogy ez az invesztíció megtérüljön mindkét fél számára.

Ennek megfelelően a raktári beruházások 90%-a napjainkban – legalábbis Magyarországon - hagyományos technológiára épül, s ezek a beruházások a következő 20-30-50 évre készülnek. Ebből könnyen belátható, hogy hacsak radikális változás nem következik, a jelenlegi munkaintenzív viszonyok még nagyon hosszú időre fennmaradnak. Hosszú távon biztosan elkerülhetetlen a robotizáció, de 5-10 éves távlatban nem nagyon enyhít a munkaerőhiányon.

-Milyen más változásokat várnak a digitalizációtól az ágazatban?

-Világszinten, ezen belül Európában és ezen belül Magyarországon a logisztika alacsony munkahatékonyságú. Azt várom, hogy a digitalizáció növeli a hatékonyságot, a környezet ezt kiköveteli. A következő néhány évben az adminisztrációt digitalizálják majd a cégek, azután a szervezésben – raktárirányítás, fuvarkövetés, fuvarszervezés – tör előre a digitalizáció. Itt áttörésekre számítok a következő néhány évben, ebbe komolyan kell invesztálni. Erős kétségeim vannak, hogy mennyire tudja majd tartani a versenyt a magyar kkv szektor. Ezekhez a változásokhoz sok pénz és szellemi kapacitás kell, sokaknak ez megugorhatatlan lesz. Összehasonlításképpen: a mi mostani digitalizációs beruházásaink többszáz millió forintot tesznek ki, és csak az alapokat teremtjük meg belőle. Bőven marad még tér az automatizálásra, digitalizációra.