- Az azonban sok munkát és folyamatos monitorozást követel, hogy pontosan megértsük a beszállítói bizonytanság költségét és kezelni tudjuk. Első körben használhatjuk azt a feltételezést, hogy a beszállítók szállítási pontossága a normál eloszlást követi. Ezt sok helyen említi az irodalom, és első körös megközelítésnek használható, de valójában nagyon ritka, hogy egy beszállító hasonló gyakorisággal szállít előbb, mint ahogy késik. Ráadásul, ha pontosan végezzük a számításokat, kimutatható, hogy a pontatlanabbul érkező beszállítókkal jobban megéri dolgozni, ha azok ugyanakkora eséllyel érkeznek előbb, mint ahogy késnek. Ez a képtelenség nagyon jól illusztrálja, hogy a statisztikai modellezésnél nem szabad vakon követni a szakirodalmat, hanem saját adataink alapján logikus modelleket kell építeni. Egy ilyen megoldás lehet a Poisson eloszlás használata a beszállítók modellezésére, de ez megnehezíti a számításokat.
E mellett még problémát okoz annak a modellezése, ha egy beszállító részszállításokban teljesíti a megrendelésünket, mert így nem egyértelmű, hogy a beérkezést az első alkalomra, az utolsóra, vagy a középső beérkezésre rögzítsük. Ilyen esetekben célszerű egy kompozit mutatót használni, amelyben együttesen értékeljük a késéseket és a részszállításokat.
A jelenlegi koronavírus-járványban több figyelmet kap a beszállítói késés görbéjének a vége (tail end), ami az extrém hosszú késéseket vagy a rendelések visszamondását jelenti. A legtöbb termelő vagy kereskedelmi vállalat - ahol nem romlandó termékekkel dolgoznak - a válság első jelére nagyon megemelte a készleteit. Ez a járvány felfutása alatt az igény csökkenése miatt nagy készleteket eredményezett, amelyek ráadásul lassan is forogtak. Ez arra enged következtetni, hogy a legtöbb szektorban a vállalatok túlreagálták a járvány okozta válságot és nem szisztematikus adatalapú készletezés alapján tették meg az óvintézkedéseket.
Vevőként az egyik legfontosabb dolog, amit meg tudunk tenni annak érdekében, hogy a beszállítók teljesítménye javuljon, a saját előrejelzésünk megosztása a beszállítóval. Így számára is jobban tervezhető a termelése.
A magunk szempontjából még fontos a beszállítók mérése, nemcsak a szokványos scorecard (minőség, ár és pontos szállítás) alapján, de e tényezők teljesen pénzügyi (total landed cost, TLC) hatását is ki kell mutatni és ezek alapján összemérni a beszállítókat. A beszállítás bizonytalanságának az ára sok tényezőn múlik, így mindig egyedileg kell számolni, és ennek a hatása igen jelentős tud lenni. Tehát elképzelhető, hogy egy olcsóbb beszállító, amely rövidebb szállítási idővel rendelkezik, a szállítás bizonytalansága miatt annyi készlethiányt okoz, hogy ezáltal mégis több költséget eredményez számunkra.
Beszállítók kapacitáshiánya esetében megjelenik náluk a dilemma, hogy melyik vevőjüket szolgálják ki. Ilyenkor a piaci erőnk vagy alkupozíciónk segíthet, hogy a sor elejére kerüljünk. Ezért fontos, hogy beszerzés során ennek a kialakítására vagy megtartására is ügyeljünk. Beszállítói kapacitáskorlát esetében pedig a belső gyártás vagy a bérgyártatás nyújthat segítséget.
A vírus előtt kevesebb iparágban volt megfigyelhető a több beszállító alkalmazása. Egyes esetekben a beszállítók erejének a visszaszorítására, máshol pedig a távol-keleti országok vagy a szállítási útvonalakon előforduló természeti katasztrófák veszélyének csökkentésére. A járványhelyzet viszont rámutatott a földrajzi diverzifikáció fontosságára, mivel ennek segítségével hatásosabban lehet védekezni a vírus okozta késések vagy anyaghiányok ellen. A járvány más-más időpontokban tetőzik egyes országokban, és a kormányok is országonként rendelik el a munkavégzés vagy a teherforgalom korlátozását. Tehát a multi-sourcing megoldások sokat segítenek.
A készlethiányok egy másik, kevésbé ügyviteli szintű, de nagyon hatékony kezelése lehet a beszerzői rátermettség és kezdeményezőképesség. Nem szabad vezetőként alábecsülni a beszerzőnk kapcsolatát a beszállítóval, mert sokszor ettől függ, hogy a készlethiányos időszakban minket vagy esetleg egy konkurens céget szolgál ki előbb a beszállító.
Utolsó pontban pedig megemlíthető a különböző alacsony tőkeigényű puffer készletek felépítése és működtetése. Ilyen példák lehetnek a konszignációs raktár, VMI (vendor managed inventory), vevői bizományos készlet.
A szerző az IFUA Horváth & Partners Kft vezető tanácsadója
Olvasson tovább a témáról az IFUA Horváth honlapján!
Szakértőink vállalati projektekben szerzett tapasztalatait és ügyfeleink elismeréseit egyaránt megosztjuk.
