A trendek megtapasztalása a gyakorlatban – így szólt a Horváth & Partners 17. Tervezési Szakkonferenciájának mottója 2015-ben. A különböző élenjáró vállalatok előadói bemutatták, miként alakították át tervezési és előrejelzési folyamataikat, illetve milyen nehézségekkel szembesültek ezen projektek során.
Ezek alapján egyértelműen látszik az öt legfontosabb tervezési trend:
A Plansee, a FESTO és a Müncheni Repülőtér előadói bemutatták, miként lehet szimulációs modellek segítségével átalakítani a tervezést. Mindegyik vállalat egyedi súlypontokat határozott meg, amelyek azonban hasonló alapelveken és logikán nyugszanak.
A konferencia résztvevői körében készített TED-körkérdés eredményei alapján a résztvevők 31%-a szerint a driver-alapú tervezés sztenderddé válik a következő 1-2 évben; 49%-uk szerint pedig 3-5 év múlva.
A Linde Csoport új, top-down tervezési módszert vezetett be, mely révén a globális költségek tervezésének átfutási ideje másfél hónappal lerövidült. Továbbra sem lebecsülendő a központi controlling részleg feladatainak volumene, bár az új folyamat a korábbinál jóval kevesebb ráfordítást igényel a szakértők és vezetők részéről. Főleg a minden szervezeti szintet és régiót felölelő koordináció okozza a komplexitást.
Mindegyik előadás kitért a tervezési és előrejelzési folyamatok modern tervezési eszközökkel való IT-támogatására. A leggyakrabban az SAP tervezési eszközét, az SAP BPC-t („Business Planning and Consolidation”) alkalmazzák, amelynek felhasználási lehetőségei széles spektrumban mozognak. Ez a spektrum a kvantitatív és kvalitatív „Strategy Set”-ek rögzítésétől (Plansee) egészen az előrejelzések automatizálásáig (Paulaner) terjed. Természetesen vannak más tervezést támogató alkalmazások is. A Müncheni Repülőtér előadása például éppen egy professzionális szoftver kiválasztási folyamatról és az ezzel kapcsolatos tapasztalatokról szólt. A Linde Csoport új, top-down tervezési folyamatát egy TM1 alapú, professzionális tervezési tool támogatja.
A Paulaner előadása szemléletesen mutatta be, hogyan sikerült a vállalatnál használt statisztikai módszerekre épülő értékesítési előrejelzést nagy mértékben automatizálni, és ehhez milyen kihívásokkal kellett szembenézni. A konferencia résztvevőinek többsége (70%) jelenleg nem használ statisztikát az előrejelzésben. Mindazonáltal a résztvevők 20% úgy gondolja, hogy a következő 1-3 évben ez fontos szerepet fog játszani a vállalatuknál. 43%-uk pedig úgy véli, hogy ez 4-6 év múlva lesz így.
A különböző hozzászólásokban ismételten elhangzott, hogy az irányítási folyamatok átalakításánál lényeges sikertényező a változáskezelés, mely a kulturális változásra („Change”) fókuszál. A Bayer Healthcare előadása hatásosan szemléltette, hogyan közelítette meg a cég a tervezési kezdeményezések és eszközök világszintű rollout-jának kihívásait,és miként birkózott meg professzionálisan velük. A konklúzió: a koncepcionális változások hasznait csak professzionális változáskezeléssel tudja a vállalat a realizálni.
A Linde előadása rámutatott, miként lehet sikeres az alkalmazottak és személyi költségek központi tervezése a HR-el közös együttműködésben. A tapasztalat számos vállalati (konszern)controller segítségére lehet, akiknek ezzel a feladattal rendszeresen nehézségeik támadnak.
A résztvevők nyílt kommunikációja, tapasztalataik „lessons learned” típusú, őszinte megosztása (beleértve a kritikus hozzászólásokat is) révén minden jelenlévő reális képet kapott arról, hogy mit jelent egy ilyen projekt a vállalat számára és várhatóan milyen nehézségekkel kell megküzdeni.
Kapcsolódó anyagok:
Hatékonyabb tervezés Advanced Budgetinggel
Forecasting 4.0: Miért érdemes a jövő előrejelzési módszerét használni?
