2013 tavaszán az IFUA Horváth & Partners a Profession.hu médiatámogatásával elindította Sikeres Controller Felmérés 2013 néven az első hazai controlling kompetencia mérését. Ennek célja azt vizsgálni, hogy milyen kompetenciákkal kell rendelkeznie ma egy sikeres controllernek, jelen gazdasági körülmények között mire kell igazán fókuszálnia ahhoz, hogy sikeresen el tudja látni munkáját.

A felmérésben közel 300, többéves tapasztalattal rendelkező, gazdasági végzettséggel bíró szakember vett részt, akik fele vezetői pozíciót tölt be.

A felmérés alapját képező kompetencia modell 16 különböző elemből áll, melyek 4 fő kompetenciába rendezhetőek: szakmai, módszertani, szociális, személyes kompetenciák.

(Kattintásra nagyobb méretben megnyílik az ábra)

A modell alapján megfogalmazható, hogy mely típusú kompetenciákra van szükség a controlling területen, ezen keresztül a munkatársak láthatják, milyen képességek és ismeretek szükséges ahhoz, hogy meg tudjanak birkózni a siker szempontjából kritikus helyzetekkel . Ezen túl meghatározható, hogy a munkatársaknak milyen fejlesztésre van szükségük ahhoz, hogy a folyamatosan változó környezeti elvárásoknak meg tudjanak felelni.

(Kattintásra nagyobb méretben megnyílik az ábra)

Válaszadók összesített kompetencia értékelése

• Az analitikus gondolkodási és elemzési képesség a controlleri siker kulcsa mindkét országban (ez a legfontosabbnak ítélt kompetencia). Ennek oka, hogy a vezetők információigénye folyamatosan nő, komplex s egyben releváns információkat tartalmazó riportokat igényelnek. A riportok értelmezésében a vezetőket kvalitatív elemzésekkel kell támogatni.
• A terhelhetőség a folyamatos és egyre növekvő információs igények miatt elengedhetetlen a sikeres munkavégzéshez. Ma már egyre kevésbé jellemző az, hogy a controlling havi ciklusokban, havonta egy nagyobb terhelés mellett dolgozik. Sokkal inkább az állandóan változó, folyamatos információs igények kielégítése tartja magas fordulatszámon a szervezetet. Emiatt a terhelhetőség a második legfontosabb kompetencia mindkét felmérés szerint.
• Ügyfél-orientáltság, a tanácsadási kompetencia a hazai felmérésben a harmadik legfontosabb tényezője a sikeres munkavégzésnek. Ezzel összhangban a klasszikus controlleri szerepek mellett (ellenőri, elemzői szerepek) a vállalatvezetés tanácsadója szerepkör is jelen van már a vállalatok többségénél. Ez azt az irányt erősíti, hogy a controllernek a vezető business partnerévé kell válnia , nem elegendő, ha pusztán a számokat szállítja megbízhatóan.
• Az a hipotézis, hogy az üzleti fókusz, az üzlet értése felértékelődik a controllerek munkája során, csak Németországban bizonyult igaznak. Ennek a kompetenciának a jelentőségét Magyarországon mindössze a termékportfólió és a vállalati stratégia ismeretével azonosítják, sokkal kevésbé terjed ki az iparági ismeretekre, versenytársakra vagy akár a vállalati értékláncra. Összességében így a 12. helyen szerepel a magyar kompetencia-rangsorban, míg a német controllerek az 5. legfontosabb kompetenciaként értékelték. Ez a fejlődési utat is kijelölheti a magyar controllerek számára.
• A megváltozott környezetből fakadóan előtérbe kerülő kompetenciák miatt a munkatársak speciális képzéseket igényelnének , viszont – mint a felmérés rámutatott – ezt csak kevés vállalat elégíti ki.

Összességében arra a következtetésre juthatunk, hogy egy sikeres controllernek túl kell nőnie a riportok puszta számszaki előállításán. Erős elemzési képességekkel, nagy munkabírással és tanácsadási kompetenciával kell rendelkeznie, hiszen így tudja leginkább kiszolgálni a vevőjét, vagyis a vállalati vezetőket. Így tudja érdemben támogatni a döntéshozatalt, amire a felgyorsult gazdasági környezetben egyre sűrűbben van szükség. Ahhoz, hogy ezt sikeresebben tudja ellátni, az üzletet kell jobban megértenie. Ehhez a vállalat speciális képzésekkel tud hozzájárulni.