Az informatikai fejlesztések valamilyen szempontú redukálása mindig az egyik lehetséges útja az informatikai költségek csökkentésének. A fenti témában a hazai cégek gyakorlatát vizsgálta az IFUA Horváth & Partners és a Budapesti Corvinus Egyetem 2012. év végén végzett NavigáCIO kutatása.

Az IFUA Horváth & Partners és a Budapesti Corvinus Egyetem 2012-ben magyarországi CIO-k körében végzett kutatást NavigáCIO címmel az informatikai területen alkalmazott hatékonyságjavító vagy költségcsökkentő intézkedésekről. A kutatás öt nagy területen vizsgálta a hatékonyságjavítási intézkedéseket: az IT fejlesztések, az IT infrastruktúra, az IT szolgáltatások, az IT létszám és az IT irányítás tekintetében.

Az informatikai fejlesztéseket vizsgálva a már meglépett, vagy éppen zajló intézkedéseket tekintve a technológiai platformok egységesítését jelölték meg a legtöbben, ezt követik az egyes IT fejlesztésekkel kapcsolatos redukálási intézkedések (fejlesztések költségvetésének csökkentése, illetve egyes fejlesztési projektek leállítása vagy elhalasztása).

A fentiek mellett kimutatható azonban, hogy a projektek leállítását vagy későbbre halasztását a kutatásban résztvevők csaknem 40 százaléka még hosszabb távon sem tervezi.

(Kattintásra nagyobb méretben megnyílik az ábra.)
Érdekes, hogy a leginkább hasznosnak és eredményesen alkalmazandó TOP 5 intézkedés tekintetében az IT fejlesztések leállítását vagy elhalasztását mindösszesen a kitöltők 20 százaléka jelölte meg, amellyel az egyes intézkedések „népszerűségi rangsorát” tekintve is csak a középmezőnyben foglal helyet.

(Kattintásra nagyobb méretben megnyílik az ábra.)
Bár az informatikai fejlesztések valamilyen szempontú redukálása egyszeri jelentős költségcsökkentési lehetőséget jelent, mégsem népszerű intézkedés, amelynek több oka van:

• Méréseink alapján bár a magyar vállalatok ¾-énél Magyarországon döntenek a konkrét hatékonyságjavító vagy költségcsökkentő intézkedésről, a nagy projektek jelentős hányada anyavállalati indíttatásúk, így azok stratégiai jelentősége miatt leállításuk is tipikusan anyavállalati hatáskörben marad.
• Az egyes projektgazdák az adott projekt befejezésétől tipikusan valamilyen pozitív hasznot (pl. cég árbevételeinek növekedését) vagy a hatékonyság javulását várják, így azok célrendszere azonos lehet az egyéb, akár az IT területet is érintő hatékonyságjavítási vagy költségcsökkentési intézkedésekével.
• Végül, de nem utolsó sorban a cégek, illetve a vezetők kockázatkerülő magatartása is oka a projektek leállítását mellőző vezetői hozzáállásnak. A projektek befejezése előtti leállításának aránya igen alacsonynak mutatkozik a nemzetközi összehasonlító elemzésekben is, a Gartner egyik 2011-es felmérése alapján a projektek mindössze 5,2 százalékát állították le befejezés előtt. Magas (egyes elemzések 15-20 százalékra teszik) azon cégeknek az aránya is, akik még soha nem állítottak le befejezés előtt projektet, vagyis elmondható, hogy a cégek többségére jellemző az az attitűd, hogy a projekteket – még ha azok jelentősen túllépték is az eredetileg tervezet költség és határidő kereteket – nem tudja, vagy nem akarja leállítani.

Összességében elmondható, hogy a fenti – kimondottan az IT fejlesztésekre vonatkozó – döntések meghozatala előtt érdemes a hatékonyságjavítási vagy költségcsökkentési lehetőségek szélesebb körét is megvizsgálni, mint ahogyan azt a NavigáCIO kutatás is tette. Ha úgy hozza szükség, az IT terület „karcsúsítása” vagy „újrahangolása” tipikusan több intézkedés együttes hatásával érhető el (nem csak a fejlesztéseknél, de más területeken is, így az IT infrastruktúra, szolgáltatások, vagy az IT szervezet (létszám és irányítás) terén), ügyelvén a „fűnyíró elven” történő intézkedések kiküszöbölésére.