– Hogyan lett a Hamburger Hungária Kft. gazdasági igazgatója?
– Elemző közgazdászként kezdtem 1984-ben dolgozni a Papíripari Vállalat csepeli Papírgyárában, és fokozatosan végigjártam a ranglétrát. 2009-ig helyileg is Csepelen, az 1923-ban a Neményi testvérek által alapított papírgyárban dolgoztam. A rendszerváltás előtt 12 papírgyár volt Magyarországon, ezek egyike volt a csepeli. 1990 végén három papírgyárból – csepeli, dunaújvárosi és nyíregyházi – megalakult a Dunapack Zrt., amelyben először 40 százalékos tulajdonrészt szerzett a Prinzhorn csoport, majd 1995-ben kizárólagos tulajdonos lett. Közben 1993-ban a Zrt-n belül külön divízióba szerveződött a papírgyártás és a papírfeldolgozás, majd a dunaújvárosi „régi" papírgépet 2009-ben jogilag is külön Kft-be szerveztük. A papírfeldolgozási tevékenység mind a mai napig a Dunapackban folyik, amely ma már szintén Kft.
A cégcsoport 2007 végén új papírgyárat kezdett építeni Dunaújvárosban, Hamburger Hungária Kft. néven. A papírgép Európa egyik legmodernebb, 100%-ban újrahasznosított hulladékpapírból alacsony felülettömegű hullámalappapírt gyártó gépsora. A cégnév, bár Magyarországon sok félreértésre ad okot, a pitteni anyavállalatunkat alapító osztrák tulajdonos nevéből származik. Az új papírgépen a termelés 2009. július 1-én indult meg és ezzel egyidejűleg a papírgyártási tevékenység Csepelen – a kevésbé korszerű gépeken – leállításra került. Ezekkel a változásokkal teli időszakban, 2009. január 1-től neveztek ki a papírgyártás controlling vezetőjéből gazdasági igazgatónak, miután az elődöm nyugdíjba ment.

– Mozgalmas év lehetett.
– Igen, talán ez a 2009. év, a Hamburger Hungária Kft. kezdő éve volt a legnehezebb évem. Három Kft-t kellett menedzselni, amikor az új papírgépen a gyártás elindult. 2009 júliusában ugyanis még létrehoztuk a Hamburger Hungária Erőmű Kft-t a papírgépek energiaellátása érdekében, az év végén pedig a Hamburger Dunaújváros Kft-t, melyben a Dunaújvárosban már több mint 40 éve üzemelő régi papírgép működik. Akkor készítettük először mi az éves beszámolót rögtön 3 cégre egy időben – korábban ez a Dunapack feladata volt -, és meg kellett tanulnom azt is, mi fán terem a HR. Idő közben a gazdasági szervezetet is fel kellett építeni. 2008-ban még én voltam az egyetlen gazdasági ember a cégnél, ma már 18 fő a létszám velem együtt: 9 pénzügyi-számviteli szakember, 3 controller, 3 HR-es, 1 informatikus és 1 asszisztens alkotja a csapatot, mely mindhárom cég adminisztrációs feladatait ellátja.

– A papírárak meglehetősen volatilisak. Hogyan hat ez az iparágra, a cég jövedelmezőségére?
– A hullámalappapírral foglalkozók – közöttük a Hamburger Hungária Kft. – lehetőségeit a gazdaság fő tendenciái, a termelések és fogyasztások általános alakulása determinálják. Az előző évek válsága Magyarországot és környezetét az európai átlagnál súlyosabban érintette és ennek a régiónak a válságból való kilábalása is lassabb az átlagosnál. Az árak 2-3 év alatt akár a duplájára is felmehetnek. Ez a kereslet és kínálat változásaitól, az európai-ázsiai-amerikai piacmozgásoktól és a papírkészletek változásaitól függnek. Ebben az iparágban folyamatos üzem van, nem lehet például 1 műszakkal a termelést csökkenteni, csak a papírgépet napokra leállítani. Így a kibocsátás rugalmatlan, a készletek és az árak hullámokban változnak. Utóbbiakra a dollár/euró árfolyam is hatással van. A piaci mozgások sajátossága, hogy először az alapanyagárak kezdenek el nőni – döntően a kínai import megnövekedése miatt -, majd pár hónap múlva a termékárak emelkedése is megkezdődik. Ezt a „hullámzást" kell az iparág cégeinek kiegyensúlyozni. Cégünk a kapacitások tudatos kezelésével reagál az ármozgásokra. Jövedelmezőségünk azonban együtt mozog a termék-alapanyag árolló mozgásaival. A papírgyártás két legmagasabb költségtényezője az alapanyag- és az energia költség. Ezek csökkentésére cégünk nagy figyelmet fordít. Sajnos a magyarországi hulladékbegyűjtés nagyon alacsony szintű, az import beszerzésű hulladékpapír átlagosan több mint 25 %-kal drágább, mint a belföldi alapanyag és a felhasználásunk közel 60 %-a import. Speciális hely Magyarország az energiaárak tekintetében is, hiszen az energia lényegesen drágább itthon, mint a környező országokban. Az olcsó közép-európai gázhoz megfelelő vezetékek hiányában a magyar ipari fogyasztóknak nincs hozzáférésük, ezért gázáraik 30-40%-kal magasabbak, ráadásul a vásárolt villamos energia is 20-25%-kal drágább a kötelező átvételű termékek (KÁT), illetve a kapcsolt termékszerkezet-átalakítási díjak miatt, mint egyéb európai országokban. Éppen ezért tulajdonosunk most saját erőmű építését tervezi, hogy a kiszolgáltatottságunkat csökkentsük, energiaköltségeinket stabilizáljuk, és versenyképességünket tovább fokozhassuk.

– Vezetőként mit tart fontosnak?
– Szerintem fontos a következetesség, a személyes példamutatás. Nagyon fontos a csapatmunka, hogy mindenki tudja minden helyzetben, hol és mi a feladata, és felkészült is legyen annak ellátására. Kell sok változásmenedzselési és improvizációs készség, hiszen hiába dolgozik valaki egy cégnél hosszú időn keresztül, a környezete állandóan változik. Fontosnak tartom a profizmust és a maximalizmust is.

– Mit gondol, miért kevés még mindig a női CFO? Pénzügyi területen sok nő dolgozik, de kevesen jutnak el a csúcsra.
– A sztereotípiák szerint a férfi értékrendje siker- és eredménycentrikus, a nőkről alkotott képzetek, mint hogy a nők emocionálisak, kooperatívak, intuitívek, ezidáig nem fértek össze az ideális vezetőképpel. Emiatt a nők karrierje, előmenetele gyakran hátrányt szenved. Tapasztalatom, hogy a női vezetőket nehezen fogadják el a férfiak mind a mai napig, hiszen valóban még mindig ők adják a „felső vezetés" nagy részét. Az is igaz, hogy sok nő nem tudja összeegyeztetni a nagyon nagy vezetői leterheltséget a családi elvárásokkal. A mi divíziónk, vagyis a Prinzhorn Holding papírgyártó divíziójának 12 fős vezetésében is én vagyok az egyetlen nő. A saját kinevezésem részben a véletlen műve is, hiszen egy korábbi döntés értelmében, a havi rendszeres – az osztrák divízióvezetés által tartott – controlling értekezleteinken én is részt vettem, mint controlling vezető. Ott a szakmai munkám megismerése mellett, engem is megismerhettek személyesen, és azért számított a több tízéves céges gyakorlatom is.

– Mit tanácsol a pályakezdőknek, hogyan építsék a karrierjüket?
– Fontos a szakmai felkészültség, a pontosság, és hogy tudjanak a számok „mögé" nézni. Egy termelő cégnél, mint amilyen mi is vagyunk, ismerni kell a termelési folyamatokat is, hiszen egy controller az összefüggések ismerete hiányában fabatkát sem ér. Nálam minden kezdő controller és számviteles is kell, hogy járjon az üzemben, a controlling kapcsolata a műszaki kollégákkal folyamatos. Egyre nagyobb szükség van a pénzügyi controllingra is, ennek igényét a válság csak felerősítette. Nem árt ezen a téren is a felkészültség, nagyon hasznos, ha valaki proaktív tud lenni. Ez a pozíció és cég még sok évre biztosítja kollégáimnak és nekem is a szakmai fejlődést. Az én példámból okulva, nem biztos, hogy a 3-5 évente történő munkahelyváltás jelenti csak a karrierlehetőséget. Ez az iparág talán speciális, már régen is híres volt a családi dinasztiákról.

Névjegy
1982-ben végzett a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaságtu-dományi Karán, majd 1990-ben a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett szervezés-vezetés szakon szakközgazdász diplomát. Az itteni képzés alatt találkozott először a controllinggal, Horváth Péter professzor könyve formá-jában. Ekkor az elmélettel úgy „megfertőződött", hogy szakdolgozatát is ezen témában írta. A Magyar Controlling Egyesületnek közel 10 éve tagja.

Azon kevesek közé tartozik, akik több mint 25 éve egyazon munkahe-lyen/iparágban dolgoznak, bár a munkahely neve, cégformája többször változott, sőt legutóbb még helyszíne is. Elemző közgazdászként a Papíripari Vállalat Cse-peli Papírgyárban kezdte munkáját, majd az ottani controlling vezetői pozícióból került a 2009 nyarán zöldmezős beruházásként megvalósult új papírgyártó üzem, a dunaújvárosi Hamburger Hungária Kft. gazdasági igazgatói székébe.