Bármennyire is kifizetődőnek és egyszerűnek tűnik, ne száműzzük a gyártási folyamatainkat külföldre, mert ezzel hosszabb távon a közösség innovatív képességeit veszélyeztetjük, érvel a Harvard két professzora, Gary Pisano és Willy C. Shih az angol nyelvű interjúban. Saját gyártás a megújulás kulcsa Forrás: Harvard Business School

„Reformfolyamat” címén elvtelen alkufolyamatok, „ki kit győz le harcok” zajlottak a magyar oktatásügyben. Jellemzővé vált a poroszos túlszabályozás, és az eredmény az intézményesített káosz, de legfőképpen az oktatás színvonalának tragikus zuhanása. A Bologna „Hungaricum” – Diagnózis és terápia című könyvhöz írott előszavában Gazdag László, a Pécsi Tudományegyetem docense a saját közvetlen tapasztalatairól is beszámol, amelyek […]

A felmérésben résztvevők szerint a sikeres termékfejlesztés egyik legfontosabb kritériuma, hogy előre meghatározzuk a folytatás és a leállítás kritériumait. Ha érdekli, mi tünteti ki a termékfejlesztésben élenjáró vállalatok gyakorlatát, olvassa el a Horváth & Partners felmérésének összefoglalóját.

Szakemberek csupán Németországban megközelítőleg évi 150 milliárd Euróra becsülik a projektek helytelen lebonyolításából eredő károkat. Ezen nagyságrend fényében egyértelmű milyen hatalmas potenciál rejlik a projektmenedzsment fejlesztésében. De milyen szerepet játszik mindebben a tudás, mint stratégiai erőforrás kezelése? A Strascheg Institute for Innovation and Entrepreneurship (SIIE) és a Horváth & Partners közös, az IPMA német tagszervezetének […]

Senki nem vitatja, hogy a nem anyagi erőforrások döntő szerepet játszanak a legtöbb vállalkozás eredményességében. Ugyanakkor értékelésük módja felettébb ködös, mérésük bizonytalan – ez a közismert vélemény. Harangozó Tamás, az IFUA tanácsadója és a Budapesti Corvinus Egyetem Vezetéstudományi Intézetének doktorandusza tollából átfogó, érthető és előremutató az a tanulmány, amelyből megismerhetjük a jelenlegi, élvonalbeli módszereket és […]

A szerző Noszkay Erzsébettel az MTA VSZB TA vezetőjével, a SZIE GTK docensével beszélgetett a magyarországi tudásmenedzsment kutatás elméleti, módszertani és gyakorlati kérdéseiről, eredményeiről.

A digitális hálózatok és a hálózatot felhasználó több millió ember napjainkban alakítja, formálja a társadalmat, a gazdaságot (Network Economy) és különböző közösségeket. A folyamat kimenete mindnyájunk számára ismeretlen még. Míg Magyarországon a lakosság 10%-a használja aktívan a hálózatot, addig Európa nyugati térfelének országaiban 50%, az USA-ban pedig 90% ez az arány. Bőgel Györggyel (PhD), a […]

Egy kiegyensúlyozottnak tűnő vélemény szerint “az adat információvá való konvertálását jól kezeli az információtechnológia, ugyanakkor az IT gyenge pótszer, amikor az információ tudássá alakításáról van szó. Utóbbit a társadalmi szereplők (szociális aktorok) gyakorolják a legjobban, akik viszont lassúak az adat információvá való alakításában. Ez az egyik oka annak, amiért a tudásmenedzsment legmagasabb szintű megvalósítását a […]

A szakmai szövegek elkészítését ma még nem tanítják a „nembölcsész” egyetemeken és főiskolákon. A szerző két példával szemlélteti, miképp rögzítették a gondolatokat a reneszánsz korban, majd megvizsgálja a mai helyzetet.

Egyre komplexebb és gyorsabban változó környezetünkben gyakran nincs idő stratégiák, részletes tervek központi kidolgozására, növekszik a szakterületi vezetők és a kiemelt projektvezetők hatásköre, felelőssége. Vajon hogyan biztosítható, hogy az eredmény összvállalat szinten így is optimális legyen? A válasz meglepő módon a rovarok világából érkezik.

Posztmodern korunkban egyre fontosabbá válik a legszínesebb üzleti erő: a humánerő. A humánerő több, mint erőforrás: az egyik legfontosabb értékokozó tényező. A szervezeti viselkedésben nyilvánul meg, modelljét a tudás, a képesség, az attitűd és a nyelv alkotják. A cikk tartalma elmélet és gyakorlati példa a humánerő menedzselésére.

A PMBOK® Guide a nemzetközi szakirodalom kiemelkedő műve, akár a projektmenedzserek bibliájának is tekinthető. Ezt a könyvet a Management Institute (PMI) hazai tagszervezete a közelmúltban honosította. Véry Zoltán e havi interjújában Dr. Pálvölgyi Lajost, a szervezet alapító tagját és egyben elnökhelyettesét kérdezi a fordítási, honosítási munka céljairól, kihívásairól és eredményeiről.

Egyre több iparágban csak sikeres innovációval érhető el piaci siker és hosszú távú jövedelmezőség. Az innovációk sikeres levezénylése nem triviális feladat. Egy tavalyi, német, osztrák és svájci kutatás-intenzív iparágakban piacvezetőként tevékenykedő cégek körében végzett felmérés szerint öt fő sikerkritérium van: aktív termékportfólió-menedzsment, multi-projektmenedzsment, átlátható termékfejlesztési folyamat, következetes piacorientáció és célköltség-szemlélet. Tudatosan irányított K+F tevékenység Forrás: […]

Az ipari korszakot a tudásalapú korszak követte: ebben élünk. Ma már minden cég számára fontos, hogy hogyan tudja az alkalmazottai és csoportjai közös tudását gondozni, mozgósítani. A sikeres könyvkiadók korán felismerték mindezt, és új szolgáltatásokkal bővültek: olyan könyveket, kiadványokat, digitális tartalmakat készítenek és tesznek elérhetővé adathordozókon (CD-ROM, DVD) és Interneten, melyben a fejezeteket az egyes […]

A Magyar Internetes Agrárinformatikai Újság (MIAÚ) 1998 szeptemberében indult útnak, többek között olyan kihívó céllal, mint a szakértői, hallgatói munkának való fórum kialakítása. Fennállása során igyekezett minden olyan területen aktivitást felmutatni, ahol partnerre, feladatra, úttörő-jellegű kihívásra lehetett találni. Jelenleg napi látógatóinak száma 5000 körül ingadozik és egy online elemzési szolgáltatás kialakítását tervezi.

Sokat írunk. Sokkal többet egy nap, mint néhány évtizede akár egy hónap alatt. A papíralapú tartalom 36%-kal, a mágneses tárolású 80%-kal, az optikai tárolású információtartalom pedig 28%-val növekedett 1999 – 2003 között. A digitális tartalomban rejlő lehetőségek kihasználása mind a vállalkozások, mind a társadalom egésze számára jelentős hasznonnal jár, ami miatt megkezdődött a papíralapú információk […]

Kenyeres István, az ORGANICA Környezettechnológiák ZRt vezetője olyan, mintegy 70 fős vállalatot irányít, amelynél az üzleti siker alapja nagyon különböző szakterületek tudásának integrálása. Véry Zoltán a vele készített interjúban arra keresi a választ, milyen eszközökkel gondozzák, fejlesztik és osztják meg egymás között tudásukat a sikeres működés érdekében a cég munkatársai.

A könyvtárnak mint történeti intézménytípusnak az univerzális szerepét az ismeretek közvetítésében, a tudásgondozásban kezdettől fogva általánosan elismerik – mondja Prókai Margit könyvtáros. Kérdés: miképp értékeljük mi, üzletemberek, ha egy cégnek saját könyvtára van? A vállalati könyvtárak jelentőségét kevés dolog ássa alá annyira, mint a vezetők részéről megnyilvánuló mellőzés. Mit tehetünk, hogy a jövőben a könyvtárra […]

Gyorsan változó, egyre inkább tudás-intenzívvé váló gazdaságunkban a vállalati versenyképesség egyik legfontosabb tényezőjévé vált a szervezeti tudás. Ennek tudatos kiépítésének, kezelésének ugyanúgy része a munkatársak elméleti és gyakorlati képzése, mint az egyénhez kötődő, személyes tudás szervezeten belüli megosztásának biztosítása. Ezeket a folyamatokat a hagyományos tantermi oktatásnál eredményesebben és hatékonyabban támogatja az e-Learning vállalati célokhoz illeszkedő, […]

A globalizáció és fokozott verseny miatt a tudás mint erőforrás és versenytényező egyre jelentősebbé vált az üzlet számára is. A tudást és a kompetenciát napjainkban a vállalat legkritikusabb erőforrásának tartják. A stratégiai menedzsment talaján az utóbbi tizenöt-húsz évben kibontakozni látszik egy új vállalatelmélet, vállalatmodell, illetve gyakorlati terület, melyben központi helyet foglal el a vállalat tudása. […]

A legjobb japán vállalatok a szervezeti szerepek, a szervezeti struktúrák és a szervezeti gyakorlatok irányelveit kínálják, melyek folyamatos innovációt teremtenek. Ikujiro Nonaka tanulmánya a Harvard Business Review-ban jelent meg, 1991-ben. Az olvasmányos és egyben tanulságos anyag számos gyakorlati eset bemutatásán keresztül érzékelteti, hogy milyen megközelítéseket alkalmaztak sikeres japán cégek fejlesztéseik kidolgozására, munkatársaik összefogására, (tudás)folyamataik irányítására.

Véry Zoltán, a Controlling Portál Tudás-controlling rovatának vezetője 2005. oktöber 13-án tartott előadásában a tudáskezelés skandináv irányának főbb szakértőit, alapvetéseit mutatta be. Az alábbi linken az előadásfóliák érhetőek el.

A szervezeti tudáskreálás, tudásbázis építés és tudásmegosztás nagyrészt a belső elektronikus hálózaton, a vállalati Intraneten bonyolódik a gyakorlatban. Valamit értenünk kell ebből a hálózat- és tudástechnológiából (eszközök és módszerek), hogy felismerjünk újabb üzleti lehetőségeket és felhasználhassuk azokat, például a versenyképességünk fenntartásához vagy fokozásához. A Szerző ezt a cikket figyelmébe ajánlja tudásmenedzsereknek, üzletfejlesztőknek és a „controlling […]

Csajági Dezső cikkében bemutatja a Sanofi-Aventis mint gyógyszergyár és ennek részeként a Chinoin tudásmenedzsment rendszerének főbb vonásait, illetve kiemeli azokat a kulcstényezőket, melyek a sikeres tudásmenedzsment – és ennek következtében az eredményes piaci jelenlét zálogát jelentik e tudásintenzív iparágban működő vállalat számára.

Véry Zoltán – az agrár-controlling rovatot lezárva – új rovattal jelentkezik, a tudáscontrolling témájában. A rovat célja, hogy az egyes részterületek, témakörök megismertetését követően bemutassa az Olvasók számára, hogy miként integrálható a szervezetbe a tudásmenedzsment, a tudásmenedzser és az őt támogató tudáscontroller. A rovat nyitó cikkében a szerző a tudásmenedzsment néhány alapvetését járja körül.

Egyre több vállalat ismeri fel ma már, hogy versenyképességgel a tudásalapú gazdaságban az rendelkezik, aki képes az üzleti céljaihoz szükséges tudás folyamatos felismerésére, felkutatására, felhasználására és szervezeten belüli fejlesztésére, megosztására. A tanuló szervezet olyan intézmény, amely tudatosan és módszeresen alakítja a szervezeti tudás létrehozását és átadását. A tanuló szervezet kontrollja ma még kevés controller munkakörében […]

A tudásmenedzsment néhány éve került a vállalati vezetők és controllerek eszköztárába. A kérdés – vajon menedzselhető-e, kontrollálható-e a személyes, illetve a szervezeti tudás? – többször elhangzik. A tanulmány erre keres elfogadható választ. Az ezzel kapcsolatos tapasztalatok egy gyógyszertechnológia-transzfert támogató – ún. Phramaceutical Development Workflow – projekt kapcsán gyűltek össze. Tudásteremtő, tudásgondozó, tudásmegosztó folyamatirányítási gyakorlatot mutat […]