A termelővállalatok vezetői a 80-as, 90-es évek óta alkalmazzák a lean menedzsmentet és más kiválósági megközelítéseket, melyek közül sokat ígérő szervezési eszközzé vált a shopfloor menedzsment – a tartós integrálást és folyamatos fejlesztés szempontjait tekintve.

A Festo és a Horváth & Partners szerinti kibővített értelemben a shopfloor menedzsment nem csupán operatív szervezési eszköz, hanem a termelési terület irányítását átfogóan kezelő eszköztár is. A szervezéshez transzparens irányokra is szükség van – a shopfloor-menedzsment átláthatóvá teszi a tényállapotot. Segítségével a célkitűzések eredményesen, tartósan lebonthatóak és megvalósíthatók a mindennapi munkában. A munkatársak és a vezetők így az értékteremtési rendszert önállóan, saját személyes céljaikhoz illesztve alakítják, elhárítva egyben a megvalósítás előtt álló akadályokat. A shopfloor-on zajló folyamatok / történések ezáltal jobban a középpontba kerülnek.

2012 nyarán 101 termelővállalatnál dolgozó döntéshozó bevonásával készített felmérés célja a shopfloor-menedzsment bevezetés mozgatórugóinak, a különböző módszerek elterjedtségi fokának, illetve a meghatározó sikertényezőknek a feltárása volt. A felmérésben különböző iparágakban tevékenykedő német, osztrák és svájci vállalatok vezetői vettek részt.

A tanulmány legfontosabb eredményei dióhéjban:

• A résztvevők 40%-a alkalmazza teljeskörűen, átfogóan a shopfloor-menedzsment eszköztárát.
• A shopfloor-menedzsmentet főként a minőség-, illetve a hatékonysági mutatók javítása céljából vezetik be.
• Jellemzően még hiányzik a felmérésben részt vevő vállalatoknál egy, a siker szempontjából lényeges tényező: a pozitív hibakultúra. Emellett a shopfloor-menedzsment még nem minden vállalat esetében épült be a vezetők mindennapi feladatai közé.
• A siker eléréséhez a shopfloor-menedzsment minden egyes operatív összetevője (így a vizualizáció, a kommunikáció, a standardizálás és a folyamatos fejlesztés) egyaránt szükséges.
• A vállalatok magas elvárásokat támasztanak a shopfloor-menedzsment bevezetésekor, melyek nagyrészt teljesülnek is. A hosszú távú sikeresség azonban nem minden vállalatnál biztosított, a shopfloor-menedzsment célok például csak a vállalatok 63%-ánál kerülnek beépítésre a célmegállapodásokba.
• Azok a vállalatok, amelyek alkalmazzák a shopfloor-menedzsment eszköztárát, jellemzően elégedettebbek a termelésben használt csúcsmutatóikra vonatkozó célkitűzések elérésével. Különösen a termelés irányításához kapcsolódó teljesítménymutatók – mint például a szállítási határidő betartása, illetve az átfutási idők tekintetében tapasztalható szignifikánsan magasabb elégedettség.

A tanulmány eredményei igazolják a shopfloor-menedzsment hatásosságát, egyúttal kiemelik a bevezetés során kritikusnak tekinthető sikertényezőket. A felmérésben résztvevő, shopfloor-menedzsmentet alkalmazók tapasztalatai és felismerései alapján cselekvési igény mutatkozik az irányítás és az operatív vezetés területein. A verseny miatti növekvő nyomás, a minőséggel szemben támasztott vevői követelmények, illetve a szállítási határidők betartása folyamatos fejlesztést igényelnek. Egy konzekvens, hosszú távon alkalmazott shopfloor-menedzsment hozzájárul ezen keretfeltételek teljesítéséhez és növeli ezáltal a termelés hatékonyságát.

Két kiragadott ábra a tanulmányból, melyek jól példázzák, hogy a módszer leginkább a transzparencia biztosításában és a kommunikációban hozza a sikereket.

A képre kattintva nagyobb méretben megnyílnak az ábrák.