– Hogyan változik a pénzügyi terület szerepe a Flexnél? Mely részterületek erősödnek, melyek tűnnek el, illetve alakulnak át?

Egy nagyon határozott átalakulásnak vagyok a szemtanúja a Flexnél. Kezdetben a fő fókusz a pénzügyi számvitelen volt. Alapvető könyvelési feladatok, mint például a szállítói számlakönyvelés már ekkor egy globális központban zajlott és elég jól automatizált folyamat volt, ám továbbra is nagyobb arányban könyvelőket és kisebb arányban kontrollereket találhattunk egy Flex gyár pénzügyi osztályán. A controlling fő feladata lényegében kimerült a riportok összeállításában. Ők voltak felelősek a tervek összeállításáért majd pedig a tényadatokat előállító “könyvelés” által szolgáltatott információkat hasonlították a tervekhez, de ez kimerült abban, hogy hol és milyen jellegű eltérések merültek fel és csak kisebb részben volt megtalálható a “miért” az eltérések elemzésében.

Aztán elég hamar elindult a könyvelés központosítása és ezzel egyidőben a részfolyamatok automatizálása is. A control környezet (SOX) rendkívül sok review-t, jóváhagyást ír elő. Ezeket workflow-kkal támogatjuk és így az adminisztratív tevékenység automatizálása révén felszabadult erőforrásokat a vezetői számvitel, főleg a hozzá kapcsolódó automatikus / digitális megoldások fejlesztésére és üzemeltetésére allokáljuk. A controlling szerepe egyre jobban adat management strukturálás felé tolódik, hogy minőségi információkká alakíthassuk a keletkező adatokat. Sablonokat, standard struktúrákat kezdtünk el alkalmazni a könyvelésekben, melyek által az adatok jobban elemezhetővé, átláthatóbbá váltak. Ráadásul idővel ezek az adatok nagy mennyiségben álltak rendelkezésre az elmúlt időszakok terén, melyeket elemezve a korábbiaknál átfogóbb képet tudunk kapni a működésünkről. Ezeket felhasználva a tervezési pontosságon is javítani tudtunk.

– Milyen szerepet kap ebben az átalakulásban a digitalizáció?

Kulcsszerepet. A digitális megoldások (vizualizáció, adatbázisok létrehozása és karbantartása) nagymértékben hozzájárulnak a controlling döntéstámogató funkciójának fejlődéséhez. A controller munkája nem csupán abból áll, hogy adatokat elemez, hiszen ezeket az adatokat komoly üzleti döntésekhez használják fel. Ahhoz, hogy jó döntéseket hozzanak a felelős vezetők, a controllingnak megfelelő módon kell bemutatnia ezeket az adatokat, információkat. Sok esetben pedig a felelős döntéshozó nem feltétlenül pénzügyi szakember, ami még inkább fontossá teszi az információk átlátható bemutatását. A digitalizáció tehát kulcsfontosságú szerepet játszik abban, hogy a korábbiaknál mélyebb, részletesebb adatok álljanak rendelkezésre, valamint ezeket könnyebben, átláthatóbban és érthető módon tudjuk bemutatni. Itt rendkívül fontos szerep jut a controller empátiájának, mennyire tud egy nyelven beszélni a gyártással / kereskedelemmel. Például egy beruházási döntés esetében IRR-ről, NPV-ről beszélni egy mérnök kollegával rendkívül nehéz, míg ha ugyanezt lefordítjuk darabszámra, azaz megadjuk a kollegáknak azt a minimum mennyiséget, ami szükséges egy új berendezés megtérüléséhez (ahol NPV=0), az könnyen érthető. Mielőtt digitális megoldásokról beszélünk, véleményem szerint rendkívül fontos kialakítani a közös nyelvet.

– A változást mennyiben befolyásolja, hogy a Flex a Nasdaq-on jegyzett cég? Mit várnak el a befektetők a vállalat pénzügyi területétől?

Egy telephely pénzügyi vezetőjeként a befektetői elvárások több vezetői szinten keresztül jutnak el hozzám. Tulajdonképpen a vezetőm elvárásain keresztül szembesülök azzal, hogy milyen szempontoknak kell megfelelni, hogy a befektetők érdekeit minél jobban képviseljük. A legfontosabb talán az, hogy a teljesítményünk előrejelzése megbízható legyen. Ez nagyon nagy hangsúlyt helyez a tervezésre, melyben nagy szerepet játszik az üzleti informatika fejlődése. Ahogy korábban is említettem, azáltal, hogy egyre több adatot érünk el, egyre mélyrehatóbb elemzéseket és részletesebb terveket tudunk készíteni, a tervezési pontosságunk is javul. Tesszük mindezt ráadásul sokkal hatékonyabban, mint korábban, valamint módunkban áll többféle verziót is készíteni. Kiemelt fontosságúak a különféle üzleti szimulációk, érzékenységvizsgálatok, melyekkel a tevékenységünk erősségeit, gyengeségeit tudjuk feltérképezni, és fel tudunk készülni a tervezésben kulcsszerepet játszó tényezők különböző irányú változására.

A tervezés megbízhatósága mellett, után nagyon fontos szerepe van a sebességnek, a heti, folyamatos jelentéseknek. Annak tulajdonképpen, hogy a terveket hétről-hétre nyomon tudjuk követni, folyamatosan tudjuk biztosítani azt az információt, hogy a tényleges teljesítményünk miként alakul a tervekhez képest. Miért merülnek fel esetleges eltérések és ezekre milyen azonnali akciókat tudunk hozni, már amennyiben lehetséges azonnali válaszokkal megoldást találni és várhatóan miként alakulnak majd az adott periódus mutatószámai. Ez a tulajdonképpeni real-time reporting elég komoly kihívások elé állítja a controllingot, és azért itt még bőven van fejlődési lehetőség. A mai eszközökkel rendkívül könnyen lehet dashboardokat készíteni, melyek alapján nagyszerű kérdéseket lehet feltenni egy adott terület teljesítményével kapcsolatban. Ezek megválaszolásához szükséges eszközök fejlesztésében úgy gondolom, van még fejlődni valónk.

– Az MCE konferenciáján azt mondta, hogy nagyon várja már a robotokat. Miért?

Korábban említettem, hogy a könyvelések terén nagyon sok automatizált folyamatot üzemeltetünk, ami óriási segítség a napi munka folyamán. A robotok révén a szakmai munkánk színvonala jelentősen emelkedni fog. Tranzakciók processzelése, karbantartás helyett üzleti partnerek leszünk, még aktívabban veszünk majd részt a vállalat irányításában, és ez növeli a motivációt.

– Milyen következménye lesz a robotok terjedésének a controlling szakmára nézve?

Azt gondolom, hogy segíteni fog abban, hogy a controlling tevékenység hozzáadott értéke növekedjen. Azáltal, hogy az egyszerűbb, standard folyamatok végrehajtását robotok végzik majd és megnő a képesség a nagyobb mennyiségben rendelkezésre álló információ könnyebb feldolgozására, a controllereknek több idejük marad arra, hogy összekapcsolják a pontokat, eddig fel nem ismert trendeket azonosítsanak, ezekből új, innovatív következtetéseket vonjanak le. Egyszóval a döntéstámogatási és talán a döntéshozói funkciók sokkal jobban előtérbe kerülnek és erősödnek. Ez persze kihívások elé is állítja a szakmát, a korábbiaknál alaposabb tudás lesz szükséges az üzletmenet és erőforrás-felhasználás terén, valamint az információtechnológia terén is.