Bizonyára többek számára ismerős helyzet, hogy egy lean eszközökkel felruházott csapat rohamosztagként megérkezik egy munkaterületre. Több napnyi válogatás, átrendezés, tisztítás és feliratozás után összehasonlítják az immáron tökéletes állapotban lévő területet a kiinduló helyzettel, majd befejezettnek nyilvánítva a projektet, levonulnak. A végeredmény néhány látványos siker és temérdek magyarázat arról, hogy miért nem érték el az elvárt hatást, annak ellenére, hogy az egész lean eszköztárat bevetették.
Bizonyára többek számára ismerős helyzet, hogy egy lean eszközökkel felruházott csapat rohamosztagként megérkezik egy munkaterületre. Több napnyi válogatás, átrendezés, tisztítás és feliratozás után összehasonlítják az immáron tökéletes állapotban lévő területet a kiinduló helyzettel, majd befejezettnek nyilvánítva a projektet, levonulnak. A végeredmény néhány látványos siker és temérdek magyarázat arról, hogy miért nem érték el az elvárt hatást, annak ellenére, hogy az egész lean eszköztárat bevetették.
A szervezetek egy részénél a lean alapú működés sikeres és tartós megvalósítása korántsem egyértelmű. Ugyanakkor a lean rendületlen népszerűségnek örvend, hiszen filozófiája rendkívül egyszerű: a működés során keletkezett veszteségforrások célzott felszámolása – és ehhez még egy jól kidolgozott eszközkészlet is párosul. Kérdés, hogy ha a lean menedzsment ilyen egyszerű, akkor sok vállalatnál miért nem sikerül elsajátítani?
A lean működés beágyazódásának alapvetően egy hibás szemléletmód szab gátat – a technikai eszközök előtérbe helyezése a puha, szervezeti tényezőkkel szemben. A technikai fókusz bizonyos szempontból érthető, hiszen ez az elmélet kézzel fogható, objektív része. Viszont, ha a leant vállalati működésünk tartós részévé szeretnénk tenni, akkor figyelnünk kell két előfeltételének megteremtésére: a vezetői képességre és a kísérletezésre nyitott szervezeti kultúrára.
Lean vezetői képesség
Az egyik meghatározó irányzat szerint a lean vezetői képesség a leggyakrabban hiányzó láncszem a sikeres lean működés kialakításához. Alábecsült, de elengedhetetlen „puha” tényező a lean bevezetés során a felsővezetők iránymutatása. Nekik kell motiválni a munkatársakat, és jelezni az átalakulási szándék komolyságát. Mivel azoknak a középvezetőknek kell gyökeresen megváltozniuk, akik az adott vállalti kultúrában nevelkedtek, meg kell őket győzni arról, hogy osszák meg a kontrollt, vezetői stílusuk váljon együttműködőbbé, és mozduljanak el a tűzoltástól a valós, tartósabb megoldások feltárása felé.
A vállalatok azonban gyakran a munkafolyamatokon kívüli lean szakértőkre bízzák az igehirdetést, illetve sok esetben a fejlesztési kezdeményezéseket is. Pedig az operatív problémák hipermegoldások helyett konkrét és részletekbe menő tudást igényelnek, s ez az adott feladatot végző dolgozóknál van meg. Lean specialisták szerepelhetnek katalizátorként, edzőként, de a siker alapja a támogató felső vezetés, példamutató középvezetés, és motivált dolgozói kör.
Kísérletezésre nyitott szervezeti kultúra
A lean szervezeti kultúrát nehéz lemásolni, hiszen egy kísérletezési folyamat letisztult eredménye. Fontos különbség a manapság kezdeményezett, gyakran „dobozos” jellegű lean programok és az etalonként emlegetett Toyota Production System (TPS) között, hogy az eredeti TPS egy kísérletezésre megalkotott, iteratív keretrendszeren belül jött létre. A TPS lényegi eleme nem az eszköztára volt, hanem a lean kultúra, amely a kísérletezés, hibák és sikerek iterációja során ivódott a szervezetbe. Nem véletlen, hogy egy felmérésben több vezető is elismerte, beletelt egy kis időbe, mire ráébredt, hogy minden kezdeményezést alá kell vetni a PDCA (a Plan-Do-Check-Act) tanulási ciklusnak.
Azoknak a vállaltoknak, amelyeik belevágnak a lean kísérletbe, érdemes odafigyelni N. Hayashi, a Toyota TPS irodája korábbi általános igazgatójának meglátására: „A hősidőkben kipróbálhattunk dolgokat, elkövethettünk hibákat, és tanulhattunk azokból. Erre a szellemiségre van szükségünk ma is.”