A hatékony működéshez elengedhetetlen, hogy világos képpel kell rendelkezzünk arról, hogy mire fordítjuk a rendelkezésre álló emberi erőforrást, és hogy ez mennyibe kerül, szögezte le Dr. Bodnár Viktória, az IFUA ügyvezetője az Országos Humánmenedzsment Egyesület konferenciáján tartott előadásában. A rendezvényen, amelynek stratégiai partnere az IFUA volt, közel 150 fő vett részt.

Megduplázódott a közvetlenül a CEO irányítása alatt dolgozó vezetők száma az elmúlt huszonöt évben. A változás szinte kizárólag a funkcionális vezetők számának növekedése miatt következett be. Az angol nyelvű cikk egy 300 vállalat bevonásával zajlott vizsgálatról számol be. A funkcionális vezetők felemelkedése Forrás: Harvard Business School

A controlling szakemberek és a fejlesztőmérnökök ritkán állnak közel egymás szívéhez, főleg abban az esetben, ha költséges fejlesztésekről van szó. De működhetnek a dolgok másképp is, ha mindkét fél tisztában van egymás céljaival és feladataival.

Bármennyire is kifizetődőnek és egyszerűnek tűnik, ne száműzzük a gyártási folyamatainkat külföldre, mert ezzel hosszabb távon a közösség innovatív képességeit veszélyeztetjük, érvel a Harvard két professzora, Gary Pisano és Willy C. Shih az angol nyelvű interjúban. Saját gyártás a megújulás kulcsa Forrás: Harvard Business School

A felmérésben résztvevők szerint a sikeres termékfejlesztés egyik legfontosabb kritériuma, hogy előre meghatározzuk a folytatás és a leállítás kritériumait. Ha érdekli, mi tünteti ki a termékfejlesztésben élenjáró vállalatok gyakorlatát, olvassa el a Horváth & Partners felmérésének összefoglalóját.

Senki nem vitatja, hogy a nem anyagi erőforrások döntő szerepet játszanak a legtöbb vállalkozás eredményességében. Ugyanakkor értékelésük módja felettébb ködös, mérésük bizonytalan – ez a közismert vélemény. Harangozó Tamás, az IFUA tanácsadója és a Budapesti Corvinus Egyetem Vezetéstudományi Intézetének doktorandusza tollából átfogó, érthető és előremutató az a tanulmány, amelyből megismerhetjük a jelenlegi, élvonalbeli módszereket és […]

A szerző Noszkay Erzsébettel az MTA VSZB TA vezetőjével, a SZIE GTK docensével beszélgetett a magyarországi tudásmenedzsment kutatás elméleti, módszertani és gyakorlati kérdéseiről, eredményeiről.

Posztmodern korunkban egyre fontosabbá válik a legszínesebb üzleti erő: a humánerő. A humánerő több, mint erőforrás: az egyik legfontosabb értékokozó tényező. A szervezeti viselkedésben nyilvánul meg, modelljét a tudás, a képesség, az attitűd és a nyelv alkotják. A cikk tartalma elmélet és gyakorlati példa a humánerő menedzselésére.

Az ipari korszakot a tudásalapú korszak követte: ebben élünk. Ma már minden cég számára fontos, hogy hogyan tudja az alkalmazottai és csoportjai közös tudását gondozni, mozgósítani. A sikeres könyvkiadók korán felismerték mindezt, és új szolgáltatásokkal bővültek: olyan könyveket, kiadványokat, digitális tartalmakat készítenek és tesznek elérhetővé adathordozókon (CD-ROM, DVD) és Interneten, melyben a fejezeteket az egyes […]

Kenyeres István, az ORGANICA Környezettechnológiák ZRt vezetője olyan, mintegy 70 fős vállalatot irányít, amelynél az üzleti siker alapja nagyon különböző szakterületek tudásának integrálása. Véry Zoltán a vele készített interjúban arra keresi a választ, milyen eszközökkel gondozzák, fejlesztik és osztják meg egymás között tudásukat a sikeres működés érdekében a cég munkatársai.

A könyvtárnak mint történeti intézménytípusnak az univerzális szerepét az ismeretek közvetítésében, a tudásgondozásban kezdettől fogva általánosan elismerik – mondja Prókai Margit könyvtáros. Kérdés: miképp értékeljük mi, üzletemberek, ha egy cégnek saját könyvtára van? A vállalati könyvtárak jelentőségét kevés dolog ássa alá annyira, mint a vezetők részéről megnyilvánuló mellőzés. Mit tehetünk, hogy a jövőben a könyvtárra […]

Gyorsan változó, egyre inkább tudás-intenzívvé váló gazdaságunkban a vállalati versenyképesség egyik legfontosabb tényezőjévé vált a szervezeti tudás. Ennek tudatos kiépítésének, kezelésének ugyanúgy része a munkatársak elméleti és gyakorlati képzése, mint az egyénhez kötődő, személyes tudás szervezeten belüli megosztásának biztosítása. Ezeket a folyamatokat a hagyományos tantermi oktatásnál eredményesebben és hatékonyabban támogatja az e-Learning vállalati célokhoz illeszkedő, […]

A globalizáció és fokozott verseny miatt a tudás mint erőforrás és versenytényező egyre jelentősebbé vált az üzlet számára is. A tudást és a kompetenciát napjainkban a vállalat legkritikusabb erőforrásának tartják. A stratégiai menedzsment talaján az utóbbi tizenöt-húsz évben kibontakozni látszik egy új vállalatelmélet, vállalatmodell, illetve gyakorlati terület, melyben központi helyet foglal el a vállalat tudása. […]

Véry Zoltán, a Controlling Portál Tudás-controlling rovatának vezetője 2005. oktöber 13-án tartott előadásában a tudáskezelés skandináv irányának főbb szakértőit, alapvetéseit mutatta be. Az alábbi linken az előadásfóliák érhetőek el.

A szervezeti tudáskreálás, tudásbázis építés és tudásmegosztás nagyrészt a belső elektronikus hálózaton, a vállalati Intraneten bonyolódik a gyakorlatban. Valamit értenünk kell ebből a hálózat- és tudástechnológiából (eszközök és módszerek), hogy felismerjünk újabb üzleti lehetőségeket és felhasználhassuk azokat, például a versenyképességünk fenntartásához vagy fokozásához. A Szerző ezt a cikket figyelmébe ajánlja tudásmenedzsereknek, üzletfejlesztőknek és a „controlling […]

Csajági Dezső cikkében bemutatja a Sanofi-Aventis mint gyógyszergyár és ennek részeként a Chinoin tudásmenedzsment rendszerének főbb vonásait, illetve kiemeli azokat a kulcstényezőket, melyek a sikeres tudásmenedzsment – és ennek következtében az eredményes piaci jelenlét zálogát jelentik e tudásintenzív iparágban működő vállalat számára.

Véry Zoltán – az agrár-controlling rovatot lezárva – új rovattal jelentkezik, a tudáscontrolling témájában. A rovat célja, hogy az egyes részterületek, témakörök megismertetését követően bemutassa az Olvasók számára, hogy miként integrálható a szervezetbe a tudásmenedzsment, a tudásmenedzser és az őt támogató tudáscontroller. A rovat nyitó cikkében a szerző a tudásmenedzsment néhány alapvetését járja körül.

Manapság érzékelhetően megnő a vállalat olyan immateriális javainak fontossága, mint a márkanév, a szervezet tanulási és innovációs képessége és különösen a humán tőke. Ki kell tehát alakítani egy olyan humán menedzsment rendszert, amely képes bemutatni az emberi erőforrás gazdálkodás hatását a vállalat üzleti sikerességére. Cikkünkben az e téma alapművének tekinthető The HR Scorecard című könyvről […]

Egyre több vállalat ismeri fel ma már, hogy versenyképességgel a tudásalapú gazdaságban az rendelkezik, aki képes az üzleti céljaihoz szükséges tudás folyamatos felismerésére, felkutatására, felhasználására és szervezeten belüli fejlesztésére, megosztására. A tanuló szervezet olyan intézmény, amely tudatosan és módszeresen alakítja a szervezeti tudás létrehozását és átadását. A tanuló szervezet kontrollja ma még kevés controller munkakörében […]

A tudásmenedzsment néhány éve került a vállalati vezetők és controllerek eszköztárába. A kérdés – vajon menedzselhető-e, kontrollálható-e a személyes, illetve a szervezeti tudás? – többször elhangzik. A tanulmány erre keres elfogadható választ. Az ezzel kapcsolatos tapasztalatok egy gyógyszertechnológia-transzfert támogató – ún. Phramaceutical Development Workflow – projekt kapcsán gyűltek össze. Tudásteremtő, tudásgondozó, tudásmegosztó folyamatirányítási gyakorlatot mutat […]