Címke: Tudáscontrolling

Saját gyártás a megújulás kulcsa

Bármennyire is kifizetődőnek és egyszerűnek tűnik, ne száműzzük a gyártási folyamatainkat külföldre, mert ezzel hosszabb távon a közösség innovatív képességeit veszélyeztetjük, érvel a Harvard két professzora, Gary Pisano és Willy C. Shih az angol nyelvű interjúban. Saját gyártás a megújulás kulcsa Forrás: Harvard Business School

Tovább

Oktatásügyünk helyzete

„Reformfolyamat” címén elvtelen alkufolyamatok, „ki kit győz le harcok” zajlottak a magyar oktatásügyben. Jellemzővé vált a poroszos túlszabályozás, és az eredmény az intézményesített káosz, de legfőképpen az oktatás színvonalának tragikus zuhanása. A Bologna „Hungaricum” – Diagnózis és terápia című könyvhöz írott előszavában Gazdag László, a Pécsi Tudományegyetem docense a saját közvetlen tapasztalatairól is beszámol, amelyek […]

Tovább

Előre kell tudni, mikor kell abbahagyni? – Felmérés 100 innovatív cég termékfejlesztési gyakorlatáról

A felmérésben résztvevők szerint a sikeres termékfejlesztés egyik legfontosabb kritériuma, hogy előre meghatározzuk a folytatás és a leállítás kritériumait. Ha érdekli, mi tünteti ki a termékfejlesztésben élenjáró vállalatok gyakorlatát, olvassa el a Horváth & Partners felmérésének összefoglalóját.

Tovább

A projekt tudásmenedzsment bizonyítottan hozzájárul a projektek sikeréhez

Szakemberek csupán Németországban megközelítőleg évi 150 milliárd Euróra becsülik a projektek helytelen lebonyolításából eredő károkat. Ezen nagyságrend fényében egyértelmű milyen hatalmas potenciál rejlik a projektmenedzsment fejlesztésében. De milyen szerepet játszik mindebben a tudás, mint stratégiai erőforrás kezelése? A Strascheg Institute for Innovation and Entrepreneurship (SIIE) és a Horváth & Partners közös, az IPMA német tagszervezetének […]

Tovább

Az intellektuális tőke menedzsmentje a controller szemszögéből

Senki nem vitatja, hogy a nem anyagi erőforrások döntő szerepet játszanak a legtöbb vállalkozás eredményességében. Ugyanakkor értékelésük módja felettébb ködös, mérésük bizonytalan – ez a közismert vélemény. Harangozó Tamás, az IFUA tanácsadója és a Budapesti Corvinus Egyetem Vezetéstudományi Intézetének doktorandusza tollából átfogó, érthető és előremutató az a tanulmány, amelyből megismerhetjük a jelenlegi, élvonalbeli módszereket és […]

Tovább

Tudás és Hálózat – Beszélgetés Noszkay Erzsébettel

A szerző Noszkay Erzsébettel az MTA VSZB TA vezetőjével, a SZIE GTK docensével beszélgetett a magyarországi tudásmenedzsment kutatás elméleti, módszertani és gyakorlati kérdéseiről, eredményeiről.

Tovább

Tudás és Hálózat – Beszélgetés Bőgel Györggyel

A digitális hálózatok és a hálózatot felhasználó több millió ember napjainkban alakítja, formálja a társadalmat, a gazdaságot (Network Economy) és különböző közösségeket. A folyamat kimenete mindnyájunk számára ismeretlen még. Míg Magyarországon a lakosság 10%-a használja aktívan a hálózatot, addig Európa nyugati térfelének országaiban 50%, az USA-ban pedig 90% ez az arány. Bőgel Györggyel (PhD), a […]

Tovább

Áldás vagy átok? – Információtechnológia a tudásmenedzsment kezdeményezésekben

Egy kiegyensúlyozottnak tűnő vélemény szerint “az adat információvá való konvertálását jól kezeli az információtechnológia, ugyanakkor az IT gyenge pótszer, amikor az információ tudássá alakításáról van szó. Utóbbit a társadalmi szereplők (szociális aktorok) gyakorolják a legjobban, akik viszont lassúak az adat információvá való alakításában. Ez az egyik oka annak, amiért a tudásmenedzsment legmagasabb szintű megvalósítását a […]

Tovább

Az írás mint módszer – Vezetőknek, controllereknek

A szakmai szövegek elkészítését ma még nem tanítják a „nembölcsész” egyetemeken és főiskolákon. A szerző két példával szemlélteti, miképp rögzítették a gondolatokat a reneszánsz korban, majd megvizsgálja a mai helyzetet.

Tovább

Proaktív controller a szervezetben

Egyre komplexebb és gyorsabban változó környezetünkben gyakran nincs idő stratégiák, részletes tervek központi kidolgozására, növekszik a szakterületi vezetők és a kiemelt projektvezetők hatásköre, felelőssége. Vajon hogyan biztosítható, hogy az eredmény összvállalat szinten így is optimális legyen? A válasz meglepő módon a rovarok világából érkezik.

Tovább

Egy posztmodern vállalat – ORGANICA ZRt

Posztmodern korunkban egyre fontosabbá válik a legszínesebb üzleti erő: a humánerő. A humánerő több, mint erőforrás: az egyik legfontosabb értékokozó tényező. A szervezeti viselkedésben nyilvánul meg, modelljét a tudás, a képesség, az attitűd és a nyelv alkotják. A cikk tartalma elmélet és gyakorlati példa a humánerő menedzselésére.

Tovább

Tudás és Hálózat – Beszélgetés Pálvölgyi Lajossal

A PMBOK® Guide a nemzetközi szakirodalom kiemelkedő műve, akár a projektmenedzserek bibliájának is tekinthető. Ezt a könyvet a Management Institute (PMI) hazai tagszervezete a közelmúltban honosította. Véry Zoltán e havi interjújában Dr. Pálvölgyi Lajost, a szervezet alapító tagját és egyben elnökhelyettesét kérdezi a fordítási, honosítási munka céljairól, kihívásairól és eredményeiről.

Tovább

Tudatosan irányított K+F tevékenység

Egyre több iparágban csak sikeres innovációval érhető el piaci siker és hosszú távú jövedelmezőség. Az innovációk sikeres levezénylése nem triviális feladat. Egy tavalyi, német, osztrák és svájci kutatás-intenzív iparágakban piacvezetőként tevékenykedő cégek körében végzett felmérés szerint öt fő sikerkritérium van: aktív termékportfólió-menedzsment, multi-projektmenedzsment, átlátható termékfejlesztési folyamat, következetes piacorientáció és célköltség-szemlélet. Tudatosan irányított K+F tevékenység Forrás: […]

Tovább

Kiadói előrejelzések, trendek, testre szabott ismeretek

Az ipari korszakot a tudásalapú korszak követte: ebben élünk. Ma már minden cég számára fontos, hogy hogyan tudja az alkalmazottai és csoportjai közös tudását gondozni, mozgósítani. A sikeres könyvkiadók korán felismerték mindezt, és új szolgáltatásokkal bővültek: olyan könyveket, kiadványokat, digitális tartalmakat készítenek és tesznek elérhetővé adathordozókon (CD-ROM, DVD) és Interneten, melyben a fejezeteket az egyes […]

Tovább

Információs-közösség teremtés – avagy a MIAÚ története

A Magyar Internetes Agrárinformatikai Újság (MIAÚ) 1998 szeptemberében indult útnak, többek között olyan kihívó céllal, mint a szakértői, hallgatói munkának való fórum kialakítása. Fennállása során igyekezett minden olyan területen aktivitást felmutatni, ahol partnerre, feladatra, úttörő-jellegű kihívásra lehetett találni. Jelenleg napi látógatóinak száma 5000 körül ingadozik és egy online elemzési szolgáltatás kialakítását tervezi.

Tovább

Tudás és Hálózat – Beszélgetés Drótos Lászlóval

Sokat írunk. Sokkal többet egy nap, mint néhány évtizede akár egy hónap alatt. A papíralapú tartalom 36%-kal, a mágneses tárolású 80%-kal, az optikai tárolású információtartalom pedig 28%-val növekedett 1999 – 2003 között. A digitális tartalomban rejlő lehetőségek kihasználása mind a vállalkozások, mind a társadalom egésze számára jelentős hasznonnal jár, ami miatt megkezdődött a papíralapú információk […]

Tovább

Tudás és Hálózat – Beszélgetés Kenyeres Istvánnal

Kenyeres István, az ORGANICA Környezettechnológiák ZRt vezetője olyan, mintegy 70 fős vállalatot irányít, amelynél az üzleti siker alapja nagyon különböző szakterületek tudásának integrálása. Véry Zoltán a vele készített interjúban arra keresi a választ, milyen eszközökkel gondozzák, fejlesztik és osztják meg egymás között tudásukat a sikeres működés érdekében a cég munkatársai.

Tovább

Könyvtárak a nyelv tükrében

A könyvtárnak mint történeti intézménytípusnak az univerzális szerepét az ismeretek közvetítésében, a tudásgondozásban kezdettől fogva általánosan elismerik – mondja Prókai Margit könyvtáros. Kérdés: miképp értékeljük mi, üzletemberek, ha egy cégnek saját könyvtára van? A vállalati könyvtárak jelentőségét kevés dolog ássa alá annyira, mint a vezetők részéről megnyilvánuló mellőzés. Mit tehetünk, hogy a jövőben a könyvtárra […]

Tovább

Tudás és Hálózat – Beszélgetés Dr. Hutter Ottóval

Gyorsan változó, egyre inkább tudás-intenzívvé váló gazdaságunkban a vállalati versenyképesség egyik legfontosabb tényezőjévé vált a szervezeti tudás. Ennek tudatos kiépítésének, kezelésének ugyanúgy része a munkatársak elméleti és gyakorlati képzése, mint az egyénhez kötődő, személyes tudás szervezeten belüli megosztásának biztosítása. Ezeket a folyamatokat a hagyományos tantermi oktatásnál eredményesebben és hatékonyabban támogatja az e-Learning vállalati célokhoz illeszkedő, […]

Tovább

Tudás-alapon

A globalizáció és fokozott verseny miatt a tudás mint erőforrás és versenytényező egyre jelentősebbé vált az üzlet számára is. A tudást és a kompetenciát napjainkban a vállalat legkritikusabb erőforrásának tartják. A stratégiai menedzsment talaján az utóbbi tizenöt-húsz évben kibontakozni látszik egy új vállalatelmélet, vállalatmodell, illetve gyakorlati terület, melyben központi helyet foglal el a vállalat tudása. […]

Tovább

A tudásalapú vállalat

A legjobb japán vállalatok a szervezeti szerepek, a szervezeti struktúrák és a szervezeti gyakorlatok irányelveit kínálják, melyek folyamatos innovációt teremtenek. Ikujiro Nonaka tanulmánya a Harvard Business Review-ban jelent meg, 1991-ben. Az olvasmányos és egyben tanulságos anyag számos gyakorlati eset bemutatásán keresztül érzékelteti, hogy milyen megközelítéseket alkalmaztak sikeres japán cégek fejlesztéseik kidolgozására, munkatársaik összefogására, (tudás)folyamataik irányítására.

Tovább

Skandináv út a tudáskezelésben

Véry Zoltán, a Controlling Portál Tudás-controlling rovatának vezetője 2005. oktöber 13-án tartott előadásában a tudáskezelés skandináv irányának főbb szakértőit, alapvetéseit mutatta be. Az alábbi linken az előadásfóliák érhetőek el.

Tovább

Tudás és hálózat – Beszélgetés Krauth Péterrel

A szervezeti tudáskreálás, tudásbázis építés és tudásmegosztás nagyrészt a belső elektronikus hálózaton, a vállalati Intraneten bonyolódik a gyakorlatban. Valamit értenünk kell ebből a hálózat- és tudástechnológiából (eszközök és módszerek), hogy felismerjünk újabb üzleti lehetőségeket és felhasználhassuk azokat, például a versenyképességünk fenntartásához vagy fokozásához. A Szerző ezt a cikket figyelmébe ajánlja tudásmenedzsereknek, üzletfejlesztőknek és a „controlling […]

Tovább

Gyógyszergyári tudásmenedzsment – nemcsak receptre

Csajági Dezső cikkében bemutatja a Sanofi-Aventis mint gyógyszergyár és ennek részeként a Chinoin tudásmenedzsment rendszerének főbb vonásait, illetve kiemeli azokat a kulcstényezőket, melyek a sikeres tudásmenedzsment – és ennek következtében az eredményes piaci jelenlét zálogát jelentik e tudásintenzív iparágban működő vállalat számára.

Tovább

Új szín a controller palettáján: Tudáscontrolling

Véry Zoltán – az agrár-controlling rovatot lezárva – új rovattal jelentkezik, a tudáscontrolling témájában. A rovat célja, hogy az egyes részterületek, témakörök megismertetését követően bemutassa az Olvasók számára, hogy miként integrálható a szervezetbe a tudásmenedzsment, a tudásmenedzser és az őt támogató tudáscontroller. A rovat nyitó cikkében a szerző a tudásmenedzsment néhány alapvetését járja körül.

Tovább

HR Scorecard: Az emberi erőforrás, a stratégia és a teljesítmény összekapcsolása

Manapság érzékelhetően megnő a vállalat olyan immateriális javainak fontossága, mint a márkanév, a szervezet tanulási és innovációs képessége és különösen a humán tőke. Ki kell tehát alakítani egy olyan humán menedzsment rendszert, amely képes bemutatni az emberi erőforrás gazdálkodás hatását a vállalat üzleti sikerességére. Cikkünkben az e téma alapművének tekinthető The HR Scorecard című könyvről […]

Tovább

A tanuló szervezet kontrollja

Egyre több vállalat ismeri fel ma már, hogy versenyképességgel a tudásalapú gazdaságban az rendelkezik, aki képes az üzleti céljaihoz szükséges tudás folyamatos felismerésére, felkutatására, felhasználására és szervezeten belüli fejlesztésére, megosztására. A tanuló szervezet olyan intézmény, amely tudatosan és módszeresen alakítja a szervezeti tudás létrehozását és átadását. A tanuló szervezet kontrollja ma még kevés controller munkakörében […]

Tovább

Tudás-controlling a technológiatranszfer során

A tudásmenedzsment néhány éve került a vállalati vezetők és controllerek eszköztárába. A kérdés – vajon menedzselhető-e, kontrollálható-e a személyes, illetve a szervezeti tudás? – többször elhangzik. A tanulmány erre keres elfogadható választ. Az ezzel kapcsolatos tapasztalatok egy gyógyszertechnológia-transzfert támogató – ún. Phramaceutical Development Workflow – projekt kapcsán gyűltek össze. Tudásteremtő, tudásgondozó, tudásmegosztó folyamatirányítási gyakorlatot mutat […]

Tovább