Az egyesület éves közgyűlését 2008. március 12-én tartotta a Griff Hotelben. Az összegyűlt tagok jó hangulatban tárgyalták meg az egyesület 2007. évi tevékenységéről szóló beszámolókat, a gazdasági eredményeket és a számvizsgáló bizottság jelentését.

Sikeres controller karrierpályákat bemutató interjúsorozatunk újabb darabjában Pandurics Anett, a Magyar Posta Biztosító Zrt. elnök-vezérigazgatója osztja meg Olvasóinkkal pályafutása „titkait”, szakmai tapasztalatait és vezetési elvekkel kapcsolatos gondolatait.

Sikeres controller karrierpályákat bemutató interjúsorozatunk újabb darabjában Szabó Ferenc, a Hungaropharma Zrt. vezérigazgatója osztja meg Olvasóinkkal pályafutása „titkait”, szakmai tapasztalatait és vezetési elvekkel kapcsolatos gondolatait.

Sok elbizonytalanodott emberrel találkoztam az elmúlt időszakban. Tanácstalanok voltak, vajon hova vezet az út, amin járunk. Gondolkodtak, mit kellene tenniük jövőjük biztonsága érdekében. 2010-es utolsó M&C levelünk azoknak szól, akik aktív módon akarnak védekezni a bizonytalanság ellen, és ki akarják alakítani személyes stratégiájukat.

A legújabb táblázat segítségével a tényleges költségfelhasználás alapján kiszámítható, hogy a tervhez képest dátumszerűen hol áll a projekt (mekkora a késés), és az eddigi adatok alapján előrejelzést kaphatunk arról, hogy mekkora lesz a projekt várható teljes költsége. A tábla összesen 12 szakaszt tud egy projektben kezelni.

Zsedényi Zsolt eddigi pályafutása példázza, hogyan válhat controllerből CIO, illetve vezérigazgató-helyettes, CFO. Interjúnkban megosztja Olvasóinkkal pályafutása „titkait”, szakmai tapasztalatait és vezetési elvekkel kapcsolatos gondolatait.

Az ICV (International Controller Verein) magyarországi 1. munkacsoportja az elmúlt év őszéről elmaradt ülését tartotta január utolsó napján Monoron. A téma a korábbi megállapodás szerint a projektcontrolling kérdéseinek megvitatása volt. Ki hitte volna, hogy ebben az első megközelítésre bár nagyon fontos, mégis konszolidáltnak tűnő területen rendkívül heves vitákra kerülhet sor.

Rengeteg bajtól szabadulnánk meg, ha az állami vezetők megértenék a rendszerelmélet alapjait. A legtöbb országot azonban olyan politikusok vezetik, akik nem láttak még belülről egy vállalatot, nem volt módjukban egy kisebb terepasztalon megtapasztalni a mindenhatóságba vetett hit defektusait. Amikor pedig a társadalmi valóságot konstruktivista módszerekkel próbálják irányítani, egy idő után mindig kiderül, hogy nem lehet mindenre kiterjedő kontrollt gyakorolni. Minél többen érzik magukat vezérelve, külsőleg táplálva, annál többen adják fel az önállóságot, és igyekszenek elkerülni a körülményekben óhatatlanul beálló változást.
A rendszerszerű-evolúciós elmélet követői sokkal szerényebben gondolkodnak. Hosszú távon mindig ők a sikeresek. Olvassa el az erről szóló M&C levelünket!

Az árbevétel menedzselése nem egyszerű dolog, főként, ha bonyolult szerződési feltételek és egymáshoz kapcsolódó határidők szabályozzák. Az ERP rendszerek és az Excel táblák bonyolult kombinációja jelenti a szokásos – jó vagy rossz – megoldást. A cikk tovább kutatja a megfelelő irányokat. Hogyan menedzseljük az árbevételt? Forrás: CFO.com

A legújabb munkafüzet azokat az alapvető controlleri összefüggéseket foglalja össze, amelyek a készletezés költségeire hatással vannak. A controllerek bizonyára tisztában vannak ezekkel, talán mégis hasznos így egybegyűjtve és egyszerű példákkal illusztrálva a „szerszámosládában” tartani. Adaptáció a Visual Basic Server alapján.

A Raabe Kiadó évente többször ad ki kiegészítéseket fenti című „gyűrűskönyvéhez”, az összegyűjtött cikkek száma ezzel elérte a 40-et. A közölt tanulmányok, cikkek összesen már mintegy ezer oldalt tesznek ki. A szerzők többségükben a controlling szakmában ismert és elismert elméleti és gyakorlati szakemberek, akiknek ismeretei és működési területei gyakran messze esnek egymástól. Éppen ez a […]

Kevés dolog van, amiben a legtöbb politikus, vállalkozó, bankár és szakszervezet egyetért: a növekedés fenntartása ilyen dolog, aminek érdekében mindent meg kell tenni. Ennek legmarkánsabb tünete az állami és privát eladósodás, ami átmenetileg ugyan fizetőképes keresletet teremt, ám hosszútávon növeli a gondokat. Egyre világosabban látszik azonban, hogy új korszak határához közelítünk. A szemléletváltás nem azért következik be, mert a társadalom hirtelen mély felelősséget érez a környezet vagy a jövő generációk anyagi alapjainak rombolásáért, hanem azért, mert a pénzügyi, gazdasági, társadalmi és környezeti rendszerek instabilitása fenyegetővé vált. Képes lesz-e a világ, és benne Magyarország is nagyobb megrázkódtatás nélkül végigvinni a fordulatot?

Hamarosan megalakul az új parlament. Sok választó teszi magasra a lécet, munkahelyeket, tisztes jövedelmet, jobb közösségi szolgáltatásokat, nyugalmat, rendet és biztonságot várnak politikusaiktól. A controller dolga, hogy a tervezéshez reális helyzetértékelést adjon a cég döntéshozóinak. A túlzott optimizmus vagy pesszimizmus elkerülése érdekében cikkünkben áttekintünk néhány olyan nemzetközi tendenciát, amely a gazdasági élet alakulását az elkövetkező években meg fogja határozni.

Kinek az érdeke az erős projektcontrolling? Hogyan változnak az elvárások a projekt során és miként értesül erről a controller? Hogyan célszerű alakítani a projektben résztvevők szerepkörét? Mitől lesz sikeres egy projekt végrehajtása? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a szerző.

A legtöbb vállalatvezető, ha megkérdezik, azt fogja mondani, hogy a döntései gondosan elemzett információk alapján és jól átgondoltan születnek. Ha azonban közelebbről megvizsgáljuk a vállalati gyakorlatot, a kép finoman szólva ellentmondásos, valami nem úgy működik, ahogy azt a vezetők gondolják. Mi lehet a probléma? Hiányoznak a kritikus információk, vagy éppen nem a megfelelő információkat használjuk? […]

Nagy érdeklődés mellett zajlott le a Magyar Controlling Egyesület ötödik konferenciája a szegedi Novotel szállóban. Az előadások szinte kivétel nélkül jelentős elmozdulást jelentettek a controllerek hagyományos gondolkodásmódjától. A tér tágult, a gondolkodás színesedett és az alapvető célhoz, a controlling gondolkodásmód kiszélesítéséhez – egyelőre a controllerek körében – egy nagy lépéssel közelebb jutottunk.

Az IFUA Horváth & Partners november 8-án megrendezett szemináriuma a controlling szolgáltató központok témájáról szólt – sok érdeklődőt vonzva. A téma ma még talán nem mindenkit érint a controller szakmában, de a nagyobb méretű szervezetek számos gondjának megoldását keresik ezen a módon. Nemzetközi méretekben működő szervezetek esetében a kérdés különösen húsbavágó olyankor, amikor szervezeti átalakulás […]

Ez a tábla a vevők/ügyfelek több szempont alapján történő értékelésére szolgál. Ennek keretében 30 vevőt értékelhetünk ki 10 tetszőlegesen megválasztott szempont és a szempontok súlyozása segítségével.

A szerző Noszkay Erzsébettel az MTA VSZB TA vezetőjével, a SZIE GTK docensével beszélgetett a magyarországi tudásmenedzsment kutatás elméleti, módszertani és gyakorlati kérdéseiről, eredményeiről.

(„A wealth of information creates a poverty of attention” Herbert A. Simon)

A minap egy érdekes írás jelent meg a Controller Magazinban Taban Ansari és Maurice Knopp tollából. A szerzők arra hívják fel a figyelmet, hogy ideje a controllereknek komolyan foglalkozniuk a figyelem témájával. A figyelem a szervezet immateriális erőforrása, amely komoly veszélyeknek van kitéve. Thomas Davenport ezt a veszélyforrást „Attention Deficit Disorder” (ADD) néven emlegeti, amely szerinte nemcsak a gyermekeket és felnőtteket, hanem gazdálkodó szervezeteket, sőt nagyobb közösségeket is képes megfertőzni. Davenport szerint a figyelem megértése és irányítása az üzleti siker fontos tényezőjévé vált. A controllernek a korábbiakhoz képest sokkal többet kell tennie a vezetői figyelem megszerzéséért.

Mi lehet a célja egy református gyülekezetnek? Hogyan születik meg egy stratégia? Van-e, kell-e egyáltalán egy gyülekezet esetén? A Balanced Scorecard a vállalatoknál jól használható, de vajon az egyházi környezet nem teljesen más? Hogyan lehet átültetni? Kipróbálta-e már valaki? Milyen sikerrel használható? Kell-e küldetést megfogalmazni egy gyülekezet esetében? Hogyan tegyük? A cikk ezekre a kérdésekre […]

2009 tanulságos év volt, amelyet nem fogunk elfelejteni. 2009-ben megtanultuk, hogy nincsenek olyan objektív statisztikák és mutatók, amelyek alapján meg tudnánk határozni az irányokat. Nem lehet támaszkodni a prognózisokra, ezért bátorságot kell merítenünk, hogy saját mérlegelésünkre, józan eszünkre hagyatkozzunk. Megváltozott, ahogyan tervezünk, ahogyan vezetjük a szervezetet. Megváltozott az is, milyen értékeket tartunk fontosnak.

Ez a táblagyűjtemény egyedi beruházási javaslatok megfogalmazására, gazdasági elemzésére, végül az igények elbírálására szolgál.

A hegymászó gondosan, rutinszerűen tervezi az utat, teret engedve a rögtönzésnek is. Erre is alaposan felkészül. Minden eseményt, balesetet kiértékel, hogy egy későbbi váratlan helyzetben szinte automatikusan tudjon cselekedni. Nekünk controllereknek is egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk arra, hogy – akárcsak a hegymászók – előre lássuk a kockázatokat, és bekövetkezésük esetére felfegyverkezzünk a megfelelő, lehetőleg […]

Aktuális kérdés, hogy miért tűnhet el egyáltalán idővel a holding szervezetekből a kereskedelmi controlling. Erre a jelenlegi trendek adhatnak magyarázatot: a gyakori riportkészítést az egységesítések és automatizálási lehetőségek miatt egyre inkább felváltják majd az automatikus jelentési rendszerek.

A „Tervezés 200x” szakmai találkozók sorában az idei ismét karakteresnek bizonyult. Ez a három fő témakörbe csoportosuló előadások és szekciók szinergiahatásának köszönhető. A három témakör a hazai gazdaság állapotával, a controllerek feladat és szemléletváltozásával és az excel felhasználhatóságával foglalkozott. Buda Szabolcs és Mangol Csilla foglalták össze az eseményeket.

A készletfelelősség szabályozottsága, a likviditási terv készítésének gyakorisága, az alkalmazott értékesítési és készletoptimalizálási eljárások, a vállalati beszámolókban használt mutatószámok – számos kérdés, melyek a működőtőke-menedzsment jelentőségét, a mindennapi döntésekben való érvényre jutását jellemzik. A Controlling Benchmarking Klub idei felmérése a WCM (Working Capital Management) témakörére koncentrál.

Szerzőnk cikkében azokkal a helyzetekkel foglalkozik, amikor a cégen belül mindenki a controllingtól várja a segítséget. Képbe kerülhetünk az interim controlling fogalmával és hasznosítási lehetőségeivel kapcsolatban. Dénes Tamásné konkrét példák megfogalmazásával ráirányítja a figyelmet azokra a területekre, szituációkra, amikor a controlling azonnali beavatkozása tudja az üzleti vonalat továbblendíteni.

A Magyar Controlling Egyesület és a Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának 2007. szeptember 19-i közös rendezvényén mutatta be dr. Sinkovics Alfréd új, most megjelent könyvét Költség- és pénzügyi kontrolling címmel, a Complex (Korábban KJK) Kiadó gondozásában.

Manapság sokan és sokféleképpen vélekednek a controlling szerepének változásáról. A contrellerek tanácsadói szerepének erősödése nem újkeletű, a szakirodalom is számos esetben foglalkozik ezzel. Másrészt a controllernek nem kizárólag a felsővezetés irányában kell megfelelnie, hanem a szakterületi kollégákat is rá kell vennie a hatékony és eredményes működésre. Szerzőnk cikkét vitaindítónak szánjuk, a témában a szakemberek és […]