Szakmai cikkek  »  Trendek, újdonságok

Oktatásügyünk helyzete

„Reformfolyamat” címén elvtelen alkufolyamatok, „ki kit győz le harcok” zajlottak a magyar oktatásügyben. Jellemzővé vált a poroszos túlszabályozás, és az eredmény az intézményesített káosz, de legfőképpen az oktatás színvonalának tragikus zuhanása. A Bologna „Hungaricum” – Diagnózis és terápia című könyvhöz írott előszavában Gazdag László, a Pécsi Tudományegyetem docense a saját közvetlen tapasztalatairól is beszámol, amelyek […]

Tovább

66. M&C levél: Vége a romantikának! – Az ipar 4.0 miatt új stratégiákra van szükség autonómiánk megőrzéséhez

Bizonyára vannak, akik megrántják a vállukat az olyan, untig ismételt kifejezések olvastán, mint Big Data és ipar 4.0, aztán flegmán átklikkelnek egy másik cikkre. Ennek ellenére szögezzük le, hogy nincs olyan olvasó, akit írásunk témája ne érintene, akár érdekli, akár nem. A Big Data kikerülhetetlenül megváltoztatja a világot, belép az életünkbe, és kíméletlenül újraírja a szabályokat. Nem hagyja érintetlenül sem a piacgazdaságot, sem a demokráciát, sem személyes autonómiánkat. Mielőbb ki kell alakítanunk vállalati és magán-stratégiánkat arra vonatkozóan, hogyan élhetünk együtt az új technológiákkal. Minden egyes nap, amikor nem foglalkozunk ezzel a kérdéssel, súlyos késedelemnek számít.

Tovább

Tudás és Hálózat – Beszélgetés Bőgel Györggyel

A digitális hálózatok és a hálózatot felhasználó több millió ember napjainkban alakítja, formálja a társadalmat, a gazdaságot (Network Economy) és különböző közösségeket. A folyamat kimenete mindnyájunk számára ismeretlen még. Míg Magyarországon a lakosság 10%-a használja aktívan a hálózatot, addig Európa nyugati térfelének országaiban 50%, az USA-ban pedig 90% ez az arány. Bőgel Györggyel (PhD), a […]

Tovább

Áldás vagy átok? – Információtechnológia a tudásmenedzsment kezdeményezésekben

Egy kiegyensúlyozottnak tűnő vélemény szerint “az adat információvá való konvertálását jól kezeli az információtechnológia, ugyanakkor az IT gyenge pótszer, amikor az információ tudássá alakításáról van szó. Utóbbit a társadalmi szereplők (szociális aktorok) gyakorolják a legjobban, akik viszont lassúak az adat információvá való alakításában. Ez az egyik oka annak, amiért a tudásmenedzsment legmagasabb szintű megvalósítását a […]

Tovább

Az írás mint módszer – Vezetőknek, controllereknek

A szakmai szövegek elkészítését ma még nem tanítják a “nembölcsész” egyetemeken és főiskolákon. A szerző két példával szemlélteti, miképp rögzítették a gondolatokat a reneszánsz korban, majd megvizsgálja a mai helyzetet.

Tovább

Proaktív controller a szervezetben

Egyre komplexebb és gyorsabban változó környezetünkben gyakran nincs idő stratégiák, részletes tervek központi kidolgozására, növekszik a szakterületi vezetők és a kiemelt projektvezetők hatásköre, felelőssége. Vajon hogyan biztosítható, hogy az eredmény összvállalat szinten így is optimális legyen? A válasz meglepő módon a rovarok világából érkezik.

Tovább

Tudatosan irányított K+F tevékenység

Egyre több iparágban csak sikeres innovációval érhető el piaci siker és hosszú távú jövedelmezőség. Az innovációk sikeres levezénylése nem triviális feladat. Egy tavalyi, német, osztrák és svájci kutatás-intenzív iparágakban piacvezetőként tevékenykedő cégek körében végzett felmérés szerint öt fő sikerkritérium van: aktív termékportfólió-menedzsment, multi-projektmenedzsment, átlátható termékfejlesztési folyamat, következetes piacorientáció és célköltség-szemlélet. Tudatosan irányított K+F tevékenység Forrás: […]

Tovább

Információs-közösség teremtés – avagy a MIAÚ története

A Magyar Internetes Agrárinformatikai Újság (MIAÚ) 1998 szeptemberében indult útnak, többek között olyan kihívó céllal, mint a szakértői, hallgatói munkának való fórum kialakítása. Fennállása során igyekezett minden olyan területen aktivitást felmutatni, ahol partnerre, feladatra, úttörő-jellegű kihívásra lehetett találni. Jelenleg napi látógatóinak száma 5000 körül ingadozik és egy online elemzési szolgáltatás kialakítását tervezi.

Tovább

Tudás és Hálózat – Beszélgetés Drótos Lászlóval

Sokat írunk. Sokkal többet egy nap, mint néhány évtizede akár egy hónap alatt. A papíralapú tartalom 36%-kal, a mágneses tárolású 80%-kal, az optikai tárolású információtartalom pedig 28%-val növekedett 1999 – 2003 között. A digitális tartalomban rejlő lehetőségek kihasználása mind a vállalkozások, mind a társadalom egésze számára jelentős hasznonnal jár, ami miatt megkezdődött a papíralapú információk […]

Tovább

A folyamatköltség számítás csapdái

Nem minden iparágban, vállalatnál jó módszer a folyamatköltség-számítás. A termelő cégek esetében – állítja az alábbi cikk – a többszintű folyamatköltség alkalmazásával elfogadhatatlan különbségek adódhatnak az egyes termékek között, ami katasztrofális tévedésekhez és hibás döntésekhez vezethet. The service company advantage Forrás: Management

Tovább

Tudás és Hálózat – Beszélgetés Kenyeres Istvánnal

Kenyeres István, az ORGANICA Környezettechnológiák ZRt vezetője olyan, mintegy 70 fős vállalatot irányít, amelynél az üzleti siker alapja nagyon különböző szakterületek tudásának integrálása. Véry Zoltán a vele készített interjúban arra keresi a választ, milyen eszközökkel gondozzák, fejlesztik és osztják meg egymás között tudásukat a sikeres működés érdekében a cég munkatársai.

Tovább

Folyamatcontrolling

Ma már szinte közhelynek számít, hogy a vállalatok sokkal inkább tekinthetőek folyamatok összességének, mint szervezeti struktúrának. Minden vezető egyetért abban, hogy az a vállalat, ami képes egyszerű, standard, hatékony folyamatokat kialakítani, az jelentős versenyelőnyre tud szert tenni. És az a vállalat, ami képes nem csak kialakítani, hanem folyamatosan fejleszteni is folyamatait, azaz a működését, a […]

Tovább

A tudásalapú vállalat

A legjobb japán vállalatok a szervezeti szerepek, a szervezeti struktúrák és a szervezeti gyakorlatok irányelveit kínálják, melyek folyamatos innovációt teremtenek. Ikujiro Nonaka tanulmánya a Harvard Business Review-ban jelent meg, 1991-ben. Az olvasmányos és egyben tanulságos anyag számos gyakorlati eset bemutatásán keresztül érzékelteti, hogy milyen megközelítéseket alkalmaztak sikeres japán cégek fejlesztéseik kidolgozására, munkatársaik összefogására, (tudás)folyamataik irányítására.

Tovább

Tudás-alapon

A globalizáció és fokozott verseny miatt a tudás mint erőforrás és versenytényező egyre jelentősebbé vált az üzlet számára is. A tudást és a kompetenciát napjainkban a vállalat legkritikusabb erőforrásának tartják. A stratégiai menedzsment talaján az utóbbi tizenöt-húsz évben kibontakozni látszik egy új vállalatelmélet, vállalatmodell, illetve gyakorlati terület, melyben központi helyet foglal el a vállalat tudása. […]

Tovább

Skandináv út a tudáskezelésben

Véry Zoltán, a Controlling Portál Tudás-controlling rovatának vezetője 2005. oktöber 13-án tartott előadásában a tudáskezelés skandináv irányának főbb szakértőit, alapvetéseit mutatta be. Az alábbi linken az előadásfóliák érhetőek el.

Tovább

Gyógyszergyári tudásmenedzsment – nemcsak receptre

Csajági Dezső cikkében bemutatja a Sanofi-Aventis mint gyógyszergyár és ennek részeként a Chinoin tudásmenedzsment rendszerének főbb vonásait, illetve kiemeli azokat a kulcstényezőket, melyek a sikeres tudásmenedzsment – és ennek következtében az eredményes piaci jelenlét zálogát jelentik e tudásintenzív iparágban működő vállalat számára.

Tovább

Hogyan lesz az innovációból pénz?

2002-ben a Procter & Gamble-nél 250 termék közül 12 márka hozta az árbevétel felét és a nyereség több mint felét. Mi a titka a sikeres márkáknak? A válasz nem csupán magában a termékben rejtőzik, de abban az útban, míg az ötlet megszületésétől a boltokba kerül. Cikkünk számos példát mutat be a sikeres és sikertelen innovációkra, […]

Tovább