A legújabb táblázat segítségével a tényleges költségfelhasználás alapján kiszámítható, hogy a tervhez képest dátumszerűen hol áll a projekt (mekkora a késés), és az eddigi adatok alapján előrejelzést kaphatunk arról, hogy mekkora lesz a projekt várható teljes költsége. A tábla összesen 12 szakaszt tud egy projektben kezelni.

Zsedényi Zsolt eddigi pályafutása példázza, hogyan válhat controllerből CIO, illetve vezérigazgató-helyettes, CFO. Interjúnkban megosztja Olvasóinkkal pályafutása „titkait”, szakmai tapasztalatait és vezetési elvekkel kapcsolatos gondolatait.

Az ICV (International Controller Verein) magyarországi 1. munkacsoportja az elmúlt év őszéről elmaradt ülését tartotta január utolsó napján Monoron. A téma a korábbi megállapodás szerint a projektcontrolling kérdéseinek megvitatása volt. Ki hitte volna, hogy ebben az első megközelítésre bár nagyon fontos, mégis konszolidáltnak tűnő területen rendkívül heves vitákra kerülhet sor.

Az árbevétel menedzselése nem egyszerű dolog, főként, ha bonyolult szerződési feltételek és egymáshoz kapcsolódó határidők szabályozzák. Az ERP rendszerek és az Excel táblák bonyolult kombinációja jelenti a szokásos – jó vagy rossz – megoldást. A cikk tovább kutatja a megfelelő irányokat. Hogyan menedzseljük az árbevételt? Forrás: CFO.com

A legújabb munkafüzet azokat az alapvető controlleri összefüggéseket foglalja össze, amelyek a készletezés költségeire hatással vannak. A controllerek bizonyára tisztában vannak ezekkel, talán mégis hasznos így egybegyűjtve és egyszerű példákkal illusztrálva a „szerszámosládában” tartani. Adaptáció a Visual Basic Server alapján.

A Raabe Kiadó évente többször ad ki kiegészítéseket fenti című „gyűrűskönyvéhez”, az összegyűjtött cikkek száma ezzel elérte a 40-et. A közölt tanulmányok, cikkek összesen már mintegy ezer oldalt tesznek ki. A szerzők többségükben a controlling szakmában ismert és elismert elméleti és gyakorlati szakemberek, akiknek ismeretei és működési területei gyakran messze esnek egymástól. Éppen ez a […]

Kinek az érdeke az erős projektcontrolling? Hogyan változnak az elvárások a projekt során és miként értesül erről a controller? Hogyan célszerű alakítani a projektben résztvevők szerepkörét? Mitől lesz sikeres egy projekt végrehajtása? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a szerző.

A legtöbb vállalatvezető, ha megkérdezik, azt fogja mondani, hogy a döntései gondosan elemzett információk alapján és jól átgondoltan születnek. Ha azonban közelebbről megvizsgáljuk a vállalati gyakorlatot, a kép finoman szólva ellentmondásos, valami nem úgy működik, ahogy azt a vezetők gondolják. Mi lehet a probléma? Hiányoznak a kritikus információk, vagy éppen nem a megfelelő információkat használjuk? […]

Nagy érdeklődés mellett zajlott le a Magyar Controlling Egyesület ötödik konferenciája a szegedi Novotel szállóban. Az előadások szinte kivétel nélkül jelentős elmozdulást jelentettek a controllerek hagyományos gondolkodásmódjától. A tér tágult, a gondolkodás színesedett és az alapvető célhoz, a controlling gondolkodásmód kiszélesítéséhez – egyelőre a controllerek körében – egy nagy lépéssel közelebb jutottunk.

Az IFUA Horváth & Partners november 8-án megrendezett szemináriuma a controlling szolgáltató központok témájáról szólt – sok érdeklődőt vonzva. A téma ma még talán nem mindenkit érint a controller szakmában, de a nagyobb méretű szervezetek számos gondjának megoldását keresik ezen a módon. Nemzetközi méretekben működő szervezetek esetében a kérdés különösen húsbavágó olyankor, amikor szervezeti átalakulás […]

Ez a tábla a vevők/ügyfelek több szempont alapján történő értékelésére szolgál. Ennek keretében 30 vevőt értékelhetünk ki 10 tetszőlegesen megválasztott szempont és a szempontok súlyozása segítségével.

A szerző Noszkay Erzsébettel az MTA VSZB TA vezetőjével, a SZIE GTK docensével beszélgetett a magyarországi tudásmenedzsment kutatás elméleti, módszertani és gyakorlati kérdéseiről, eredményeiről.

Ez a táblagyűjtemény egyedi beruházási javaslatok megfogalmazására, gazdasági elemzésére, végül az igények elbírálására szolgál.

A hegymászó gondosan, rutinszerűen tervezi az utat, teret engedve a rögtönzésnek is. Erre is alaposan felkészül. Minden eseményt, balesetet kiértékel, hogy egy későbbi váratlan helyzetben szinte automatikusan tudjon cselekedni. Nekünk controllereknek is egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk arra, hogy – akárcsak a hegymászók – előre lássuk a kockázatokat, és bekövetkezésük esetére felfegyverkezzünk a megfelelő, lehetőleg […]

Aktuális kérdés, hogy miért tűnhet el egyáltalán idővel a holding szervezetekből a kereskedelmi controlling. Erre a jelenlegi trendek adhatnak magyarázatot: a gyakori riportkészítést az egységesítések és automatizálási lehetőségek miatt egyre inkább felváltják majd az automatikus jelentési rendszerek.

A „Tervezés 200x” szakmai találkozók sorában az idei ismét karakteresnek bizonyult. Ez a három fő témakörbe csoportosuló előadások és szekciók szinergiahatásának köszönhető. A három témakör a hazai gazdaság állapotával, a controllerek feladat és szemléletváltozásával és az excel felhasználhatóságával foglalkozott. Buda Szabolcs és Mangol Csilla foglalták össze az eseményeket.

A készletfelelősség szabályozottsága, a likviditási terv készítésének gyakorisága, az alkalmazott értékesítési és készletoptimalizálási eljárások, a vállalati beszámolókban használt mutatószámok – számos kérdés, melyek a működőtőke-menedzsment jelentőségét, a mindennapi döntésekben való érvényre jutását jellemzik. A Controlling Benchmarking Klub idei felmérése a WCM (Working Capital Management) témakörére koncentrál.

Szerzőnk cikkében azokkal a helyzetekkel foglalkozik, amikor a cégen belül mindenki a controllingtól várja a segítséget. Képbe kerülhetünk az interim controlling fogalmával és hasznosítási lehetőségeivel kapcsolatban. Dénes Tamásné konkrét példák megfogalmazásával ráirányítja a figyelmet azokra a területekre, szituációkra, amikor a controlling azonnali beavatkozása tudja az üzleti vonalat továbblendíteni.

A Magyar Controlling Egyesület és a Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának 2007. szeptember 19-i közös rendezvényén mutatta be dr. Sinkovics Alfréd új, most megjelent könyvét Költség- és pénzügyi kontrolling címmel, a Complex (Korábban KJK) Kiadó gondozásában.

Manapság sokan és sokféleképpen vélekednek a controlling szerepének változásáról. A contrellerek tanácsadói szerepének erősödése nem újkeletű, a szakirodalom is számos esetben foglalkozik ezzel. Másrészt a controllernek nem kizárólag a felsővezetés irányában kell megfelelnie, hanem a szakterületi kollégákat is rá kell vennie a hatékony és eredményes működésre. Szerzőnk cikkét vitaindítónak szánjuk, a témában a szakemberek és […]

Ez a kérdés akkor kerül előtérbe, amikor a tényleges vállalati értéket akarjuk meghatározni. Vannak olyan esetek, amikor azok a vásárlók is értékesek a cég számára, akik közvetlenül nem jelennek meg a termék vagy szolgáltatás vevőjeként. Hogyan oldható fel ez a paradoxon? A Harvard Business School egyik munkacsoportja azt vizsgálta, hogy ezek a „látens vásárlók” hogyan […]

A meglehetősen nagy port felvert, látványos, autóreklámmal kapcsolatos bukások arra indították a szerzőt, hogy rövid elemzést végezzen az ilyesféle üzleti próbálkozások témájában. A napilapok és az online hírmagazinok hosszasan latolgatják, hogy történt-e csalás, de a szerző véleménye szerint elég ehhez az a hatalmas kockázat, amivel az ilyen típusú üzleti modell együtt jár.

A táblázat segítségével optimalizálni lehet egyetlen termékre az eladási ár meghatározását – úgy, hogy az a legnagyobb fedezeti összeget eredményezze.

A KPI-ok mérése nélkül ma már elképzelhetetlen a vállalatok sikeressége. Nem elég azonban kulcsmutatókat alkalmazni, azok helyes vagy helytelen megválasztása alapvetően befolyásolja a cégek teljesítését. A mutatók helyes megválasztása és csoportosítása eredménymutatókra (Result indicators) és teljesítménymutatókra (Performance indicators) segíti a vállalatot a kritikus kérdésekre való fókuszálásban. A szerző, David Parmenter, a vállalati teljesítménymutatók kidolgozásának neves […]

Minden controller tudja: a táblázatkezelő jó dolog. Jó, hiszen könnyen tanulható, önállóan, informati-kus közreműködése nélkül használható és rugalmas. Megoldható vele a tervezés és beszámolás jónéhány részfeladata az adatgyűjtéstől a kalkulációkon át az eredmények prezentálásáig. Gyakran sok controller úgy érzi azonban: a táblázatkezelő rémálom. Ha sok az adat – lassú, ha bonyolultak az összefüggések – áttekinthetetlen, […]

A modern vezetői döntéstámogató rendszerek alapjainak megértéséhez nyújt segítséget az angol nyelvű diplomamunka, melyben a szerző áttekintő képet ad a témával kapcsolatos alapvető fogalmakról, majd bemutatja gyakorlati használhatóságukat. A szakdolgozat támpontot ad arra, hogy a vállalati környezetben jellemző kihívásokra milyen megoldások fejlődtek ki, mik azok előnyei-hátrányai. Segít eligazodni a bevezetés kritikus kérdéseiben, illetve kitekint a […]

A „venni vagy gyártani?” kérdésre adandó válaszhoz Buda Szabolcs a kihelyező és a szolgáltató fél szempontjait egy táblán kalkuláló táblázatot készített.

Több mint 10 éven át controlling fórum volt a találkozó neve, amely aztán menedzselési témákkal bővült ki. A 19. találkozón – ahogy Buda Szabolcs összefoglalójából kiderül – a két témát fele-fele arányban képviselték az elhangzó előadások. Ez a tény kifejezője és egyszersmind megerősítője annak a controlling-felfogásnak, miszerint a controller részt vesz a vezetői felelősségvállalásban (a […]

Ha egy controllinggal foglalkozó embernek szakmával kapcsolatos rémálma van, akkor nagy valószínűséggel a tervezésről álmodik. De vajon miért van az, hogy a tervezés – miközben mindenki elismeri a fontosságát – a controllerek mumusa? Miért rázkódnak össze a szakemberek a tervezési időszak első napjának reggelén? A cikkben arra keressük a választ, hogy a tervezéssel kapcsolatban melyek […]

Egy kiegyensúlyozottnak tűnő vélemény szerint “az adat információvá való konvertálását jól kezeli az információtechnológia, ugyanakkor az IT gyenge pótszer, amikor az információ tudássá alakításáról van szó. Utóbbit a társadalmi szereplők (szociális aktorok) gyakorolják a legjobban, akik viszont lassúak az adat információvá való alakításában. Ez az egyik oka annak, amiért a tudásmenedzsment legmagasabb szintű megvalósítását a […]