Pár hónappal ezelőtt az IFUA Horváth & Partners oktatási szakértőinek abban a megtiszteltetésben volt részük, hogy részt vehettek – részt vehettünk – a hazai agrár-felsőoktatás stratégiájának kimunkálásában. Nagyon izgalmas munka volt, ami mindig azzal kezdődik, hogy feltesszük magunknak a kérdést: mi a jövője ennek a „szakmának”? Ami persze messze nem egy szakma, hanem egy komplex, […]
Az innováció a vállalatok fenntartható növekedésének legfontosabb letéteményese. A Top 100 innovatív német KKV-t listázó 2015-ös felmérés rávilágított, hogy a leginnovatívabb vállalatok árbevételének növekedése átlagosan 16%-kal gyorsabb, mint az iparági átlag. Ugyanakkor a vállalatok innovációs tevékenységének sikeres menedzseléséhez nem lehet biztos sikerreceptet adni. Az olykor intuitívan igaznak tűnő nagyívű állításokra alapozni a vállalat innovációs tevékenységét […]
Svéd közgazdászok mérnökhallgatókkal végeztek kísérletet, arra keresve a választ, hogy mikor lesznek a leginnovatívabbak: versenyezve vagy kooperálva. Meglepő eredményre jutottak, ami számos hazai vállalat számára is hasznos lehet. Hosszú távon sikeresebbek azok az országok, ahol elég magas a társadalmi bizalom ahhoz, hogy a vállalatok kooperáljanak egymással – mutatták ki nemzetközi kutatások. Ezen a területen kifejezetten […]
Forradalmi változásokat reméltünk a szervezetek életében több technológiai trendtől is. Ezek azonban többnyire nem következtek be. (Trend alatt nem a konkrét technológiai fejlesztést értjük, hanem azokat a következményeket, melyeket ezekkel az innovációkkal kapcsoltunk össze.) Vajon maga a feltevés volt rossz (akár technológiai, akár üzleti értelemben), vagy pedig mi, munkatársak és vezetők nem értünk még meg az alkalmazásukra? Nézzük meg!
„Senki sem állíthatja meg azt az ötletet, amelynek eljött az ideje” – idézte Victor Hugo-t a The Economist menedzsment rovata, a Schumpeter. Majd rögtön hozzátette, hogy egy rossz piaci bevezetés azért késleltetheti azt. Vagyis magától nem feltétlen megy a dolog, szükség van az innováció menedzselésére – tehetjük hozzá mi.
November közepén a Rajk László Szakkollégium meghívására, a Magyar Tudományos Akadémián tartott előadást Clayton Christensen, a Harvard Business School professzora, a szakkollégium 2014. évi Herbert Simon díjasa. Christensen előadásának témája a romboló innováció (distruptive innovation) jelensége köré épült.
A mértékletesség olyan erény, amely az élet, s vele a vállalati működés minden területén követendő. Az innovációra vonatkoztatva azonban a mértékletesség messze nem csupán azt jelenti, hogy kevesebb pénzből hozzunk ki többet, hanem azt is, hogy kevesebb pénzből csináljunk jobbat, szögezik le ajánlójukban a közeljövőben megjelenő, Frugal Innovation című könyv szerzői, Navi Radjou és Jaideep Prabhu. A […]
Megnyerte az idei Év autója címet a General Motors (GM) elektromos autója, a Chevy Volt, nagyjából egy héttel azt követően, hogy a GM leállította a gyártását. Az indok: tavaly nem sikerült eladni 10 ezer Voltot, ahogy tervezték. Nem hozta a terveket a Nissan elektromos kocsija, a Leaf sem, amely tavaly lett az Év autója, s amelyből mintegy 20 ezret sikerült eladni. A Nissan azonban nem áll le, éppen ellenkezőleg, az idén meg akarja duplázni a termelést. Ám 40 ezer autó sem jelentene áttörést.
A controlling szakemberek és a fejlesztőmérnökök ritkán állnak közel egymás szívéhez, főleg abban az esetben, ha költséges fejlesztésekről van szó. De működhetnek a dolgok másképp is, ha mindkét fél tisztában van egymás céljaival és feladataival.
Bármennyire is kifizetődőnek és egyszerűnek tűnik, ne száműzzük a gyártási folyamatainkat külföldre, mert ezzel hosszabb távon a közösség innovatív képességeit veszélyeztetjük, érvel a Harvard két professzora, Gary Pisano és Willy C. Shih az angol nyelvű interjúban. Saját gyártás a megújulás kulcsa Forrás: Harvard Business School
„Reformfolyamat” címén elvtelen alkufolyamatok, „ki kit győz le harcok” zajlottak a magyar oktatásügyben. Jellemzővé vált a poroszos túlszabályozás, és az eredmény az intézményesített káosz, de legfőképpen az oktatás színvonalának tragikus zuhanása. A Bologna „Hungaricum” – Diagnózis és terápia című könyvhöz írott előszavában Gazdag László, a Pécsi Tudományegyetem docense a saját közvetlen tapasztalatairól is beszámol, amelyek […]
Egy kiegyensúlyozottnak tűnő vélemény szerint “az adat információvá való konvertálását jól kezeli az információtechnológia, ugyanakkor az IT gyenge pótszer, amikor az információ tudássá alakításáról van szó. Utóbbit a társadalmi szereplők (szociális aktorok) gyakorolják a legjobban, akik viszont lassúak az adat információvá való alakításában. Ez az egyik oka annak, amiért a tudásmenedzsment legmagasabb szintű megvalósítását a […]
A digitális hálózatok és a hálózatot felhasználó több millió ember napjainkban alakítja, formálja a társadalmat, a gazdaságot (Network Economy) és különböző közösségeket. A folyamat kimenete mindnyájunk számára ismeretlen még. Míg Magyarországon a lakosság 10%-a használja aktívan a hálózatot, addig Európa nyugati térfelének országaiban 50%, az USA-ban pedig 90% ez az arány. Bőgel Györggyel (PhD), a […]
A szakmai szövegek elkészítését ma még nem tanítják a „nembölcsész” egyetemeken és főiskolákon. A szerző két példával szemlélteti, miképp rögzítették a gondolatokat a reneszánsz korban, majd megvizsgálja a mai helyzetet.
Egyre komplexebb és gyorsabban változó környezetünkben gyakran nincs idő stratégiák, részletes tervek központi kidolgozására, növekszik a szakterületi vezetők és a kiemelt projektvezetők hatásköre, felelőssége. Vajon hogyan biztosítható, hogy az eredmény összvállalat szinten így is optimális legyen? A válasz meglepő módon a rovarok világából érkezik.
Egyre több iparágban csak sikeres innovációval érhető el piaci siker és hosszú távú jövedelmezőség. Az innovációk sikeres levezénylése nem triviális feladat. Egy tavalyi, német, osztrák és svájci kutatás-intenzív iparágakban piacvezetőként tevékenykedő cégek körében végzett felmérés szerint öt fő sikerkritérium van: aktív termékportfólió-menedzsment, multi-projektmenedzsment, átlátható termékfejlesztési folyamat, következetes piacorientáció és célköltség-szemlélet. Tudatosan irányított K+F tevékenység Forrás: […]
A Magyar Internetes Agrárinformatikai Újság (MIAÚ) 1998 szeptemberében indult útnak, többek között olyan kihívó céllal, mint a szakértői, hallgatói munkának való fórum kialakítása. Fennállása során igyekezett minden olyan területen aktivitást felmutatni, ahol partnerre, feladatra, úttörő-jellegű kihívásra lehetett találni. Jelenleg napi látógatóinak száma 5000 körül ingadozik és egy online elemzési szolgáltatás kialakítását tervezi.
Sokat írunk. Sokkal többet egy nap, mint néhány évtizede akár egy hónap alatt. A papíralapú tartalom 36%-kal, a mágneses tárolású 80%-kal, az optikai tárolású információtartalom pedig 28%-val növekedett 1999 – 2003 között. A digitális tartalomban rejlő lehetőségek kihasználása mind a vállalkozások, mind a társadalom egésze számára jelentős hasznonnal jár, ami miatt megkezdődött a papíralapú információk […]
Nem minden iparágban, vállalatnál jó módszer a folyamatköltség-számítás. A termelő cégek esetében – állítja az alábbi cikk – a többszintű folyamatköltség alkalmazásával elfogadhatatlan különbségek adódhatnak az egyes termékek között, ami katasztrofális tévedésekhez és hibás döntésekhez vezethet. The service company advantage Forrás: Management
Kenyeres István, az ORGANICA Környezettechnológiák ZRt vezetője olyan, mintegy 70 fős vállalatot irányít, amelynél az üzleti siker alapja nagyon különböző szakterületek tudásának integrálása. Véry Zoltán a vele készített interjúban arra keresi a választ, milyen eszközökkel gondozzák, fejlesztik és osztják meg egymás között tudásukat a sikeres működés érdekében a cég munkatársai.
Ma már szinte közhelynek számít, hogy a vállalatok sokkal inkább tekinthetőek folyamatok összességének, mint szervezeti struktúrának. Minden vezető egyetért abban, hogy az a vállalat, ami képes egyszerű, standard, hatékony folyamatokat kialakítani, az jelentős versenyelőnyre tud szert tenni. És az a vállalat, ami képes nem csak kialakítani, hanem folyamatosan fejleszteni is folyamatait, azaz a működését, a […]
A globalizáció és fokozott verseny miatt a tudás mint erőforrás és versenytényező egyre jelentősebbé vált az üzlet számára is. A tudást és a kompetenciát napjainkban a vállalat legkritikusabb erőforrásának tartják. A stratégiai menedzsment talaján az utóbbi tizenöt-húsz évben kibontakozni látszik egy új vállalatelmélet, vállalatmodell, illetve gyakorlati terület, melyben központi helyet foglal el a vállalat tudása. […]
A legjobb japán vállalatok a szervezeti szerepek, a szervezeti struktúrák és a szervezeti gyakorlatok irányelveit kínálják, melyek folyamatos innovációt teremtenek. Ikujiro Nonaka tanulmánya a Harvard Business Review-ban jelent meg, 1991-ben. Az olvasmányos és egyben tanulságos anyag számos gyakorlati eset bemutatásán keresztül érzékelteti, hogy milyen megközelítéseket alkalmaztak sikeres japán cégek fejlesztéseik kidolgozására, munkatársaik összefogására, (tudás)folyamataik irányítására.
Véry Zoltán, a Controlling Portál Tudás-controlling rovatának vezetője 2005. oktöber 13-án tartott előadásában a tudáskezelés skandináv irányának főbb szakértőit, alapvetéseit mutatta be. Az alábbi linken az előadásfóliák érhetőek el.
Csajági Dezső cikkében bemutatja a Sanofi-Aventis mint gyógyszergyár és ennek részeként a Chinoin tudásmenedzsment rendszerének főbb vonásait, illetve kiemeli azokat a kulcstényezőket, melyek a sikeres tudásmenedzsment – és ennek következtében az eredményes piaci jelenlét zálogát jelentik e tudásintenzív iparágban működő vállalat számára.
2002-ben a Procter & Gamble-nél 250 termék közül 12 márka hozta az árbevétel felét és a nyereség több mint felét. Mi a titka a sikeres márkáknak? A válasz nem csupán magában a termékben rejtőzik, de abban az útban, míg az ötlet megszületésétől a boltokba kerül. Cikkünk számos példát mutat be a sikeres és sikertelen innovációkra, […]
