A valós célmegállapodás nem attól jön létre, hogy aláírt belső szerződéseket kötünk. A bonyolult HR rendszerek csökkentik az egyén belső motivációját és a bizalmi szintet. Valós megállapodás nem a szervezetek, hanem két ember között jön létre, akik szabad akaratukból állapodnak meg. Írásunk arról szól, hogyan próbálhatjuk meg megteremteni beosztottaink célok iránti elkötelezettségét.
Ez a kérdés akkor kerül előtérbe, amikor a tényleges vállalati értéket akarjuk meghatározni. Vannak olyan esetek, amikor azok a vásárlók is értékesek a cég számára, akik közvetlenül nem jelennek meg a termék vagy szolgáltatás vevőjeként. Hogyan oldható fel ez a paradoxon? A Harvard Business School egyik munkacsoportja azt vizsgálta, hogy ezek a „látens vásárlók” hogyan […]
A meglehetősen nagy port felvert, látványos, autóreklámmal kapcsolatos bukások arra indították a szerzőt, hogy rövid elemzést végezzen az ilyesféle üzleti próbálkozások témájában. A napilapok és az online hírmagazinok hosszasan latolgatják, hogy történt-e csalás, de a szerző véleménye szerint elég ehhez az a hatalmas kockázat, amivel az ilyen típusú üzleti modell együtt jár.
A táblázat segítségével optimalizálni lehet egyetlen termékre az eladási ár meghatározását – úgy, hogy az a legnagyobb fedezeti összeget eredményezze.
A valós célmegállapodás nem attól jön létre, hogy aláírt belső szerződéseket kötünk. A bonyolult HR rendszerek csökkentik az egyén belső motivációját és a bizalmi szintet. Valós megállapodás nem a szervezetek, hanem két ember között jön létre, akik szabad akaratukból állapodnak meg. Írásunk arról szól, hogyan próbálhatjuk meg megteremteni beosztottaink célok iránti elkötelezettségét. 33. M&C levél: […]
Ne zavartassa magát, ha a társai pesszimistának tartják: dolgozzon ki tervet a szélsőséges helyzetekre. Sok tönkrement cég létezne még, ha vezetői időben átgondolták volna a legrosszabb forgatókönyvet.
Nehéz felfogni, hogy már nem hihetünk többé a folyamatos növekedésben és haladásben. „Worst Case” szcenáriót azért készítünk, hogy el tudjuk képzelni az elképzelhetetlent. Bármilyen szélsőségessé válik a helyzet, meg kell őriznünk cégünk fizetőképességét és vagyonát. Csak az képes elviselni egy drámai keresletcsökkenést, aki folyamatosan képezi a tartalékokat és időben beépítette a rugalmasságot a működésébe.
A KPI-ok mérése nélkül ma már elképzelhetetlen a vállalatok sikeressége. Nem elég azonban kulcsmutatókat alkalmazni, azok helyes vagy helytelen megválasztása alapvetően befolyásolja a cégek teljesítését. A mutatók helyes megválasztása és csoportosítása eredménymutatókra (Result indicators) és teljesítménymutatókra (Performance indicators) segíti a vállalatot a kritikus kérdésekre való fókuszálásban. A szerző, David Parmenter, a vállalati teljesítménymutatók kidolgozásának neves […]
„A beosztottak pár héten belül rájönnek, hogy tisztességes vezetővel van-e dolguk, vagy sem. Sok mindent megbocsátanak egy vezetőnek: a hozzá nem értést, a tudatlanságot, a bizonytalanságot vagy a rossz modort. De a tisztességtelenséget nem.” (Peter F. Drucker).
Akarja vagy nem akarja, a vezető teljesítményének alapja a példakép-funkció. Akár az igazgatóságban, akár az operatív vezetésben tölt be valaki vezetői szerepet, tudatosan vagy öntudatlanul, de példaképével hatást gyakorol a közvetlen beosztottakra és az összes munkatársra. Semmi nem fertőzi meg tartósabban a szervezet teljesítőképességét, mint a vezetők rossz példája miatt bekövetkező bizalomvesztés.
Ha Ön olyan szervezetben dolgozik, amely szekértáborokból áll, tagjait cinizmus, fásultság, vagy éppen militáns viselkedés jellemzi, illetve egyszerűen érdekli, mivel húzzák ki a gyufát a főnökök a beosztottaiknál, olvassa el cikkünket.
Minden controller tudja: a táblázatkezelő jó dolog. Jó, hiszen könnyen tanulható, önállóan, informati-kus közreműködése nélkül használható és rugalmas. Megoldható vele a tervezés és beszámolás jónéhány részfeladata az adatgyűjtéstől a kalkulációkon át az eredmények prezentálásáig. Gyakran sok controller úgy érzi azonban: a táblázatkezelő rémálom. Ha sok az adat – lassú, ha bonyolultak az összefüggések – áttekinthetetlen, […]
A modern vezetői döntéstámogató rendszerek alapjainak megértéséhez nyújt segítséget az angol nyelvű diplomamunka, melyben a szerző áttekintő képet ad a témával kapcsolatos alapvető fogalmakról, majd bemutatja gyakorlati használhatóságukat. A szakdolgozat támpontot ad arra, hogy a vállalati környezetben jellemző kihívásokra milyen megoldások fejlődtek ki, mik azok előnyei-hátrányai. Segít eligazodni a bevezetés kritikus kérdéseiben, illetve kitekint a […]
A „venni vagy gyártani?” kérdésre adandó válaszhoz Buda Szabolcs a kihelyező és a szolgáltató fél szempontjait egy táblán kalkuláló táblázatot készített.
Több mint 10 éven át controlling fórum volt a találkozó neve, amely aztán menedzselési témákkal bővült ki. A 19. találkozón – ahogy Buda Szabolcs összefoglalójából kiderül – a két témát fele-fele arányban képviselték az elhangzó előadások. Ez a tény kifejezője és egyszersmind megerősítője annak a controlling-felfogásnak, miszerint a controller részt vesz a vezetői felelősségvállalásban (a […]
“Don’t ask what the country can do for you, ask what you can do for your country.”
(John F. Kennedy)
Befektetőknek és cégtulajdonosoknak ma szintén meg kell fordítaniuk logikájukat. Nem az a kérdés, mit tehet a vállalat a tulajdonosaiért. Az a kérdés, mit tehet a tulajdonos a társaságért.
Érdemes átgondolnunk, hogy a prosperitás éveiben jó célkitűzés volt-e a profit és a cégérték maximalizálása. Kevésbé lennénk ma kiszolgáltatott helyzetben, ha akkor nem a profitra, hanem a versenyképességre koncentráltunk volna? És a cégtulajdonosok? Vajon versenyképesek maradtunk volna, ha az osztalék helyett többet fordítottunk volna innovációra és tanulásra?
A válságban sok elmélet dől meg. Ezek egyike lehet a value based management.
Ha egy controllinggal foglalkozó embernek szakmával kapcsolatos rémálma van, akkor nagy valószínűséggel a tervezésről álmodik. De vajon miért van az, hogy a tervezés – miközben mindenki elismeri a fontosságát – a controllerek mumusa? Miért rázkódnak össze a szakemberek a tervezési időszak első napjának reggelén? A cikkben arra keressük a választ, hogy a tervezéssel kapcsolatban melyek […]
Egy kiegyensúlyozottnak tűnő vélemény szerint “az adat információvá való konvertálását jól kezeli az információtechnológia, ugyanakkor az IT gyenge pótszer, amikor az információ tudássá alakításáról van szó. Utóbbit a társadalmi szereplők (szociális aktorok) gyakorolják a legjobban, akik viszont lassúak az adat információvá való alakításában. Ez az egyik oka annak, amiért a tudásmenedzsment legmagasabb szintű megvalósítását a […]
A digitális hálózatok és a hálózatot felhasználó több millió ember napjainkban alakítja, formálja a társadalmat, a gazdaságot (Network Economy) és különböző közösségeket. A folyamat kimenete mindnyájunk számára ismeretlen még. Míg Magyarországon a lakosság 10%-a használja aktívan a hálózatot, addig Európa nyugati térfelének országaiban 50%, az USA-ban pedig 90% ez az arány. Bőgel Györggyel (PhD), a […]
A 2007-2013 közötti programozási időszakban az Államreform Operatív Program hivatott arra, hogy az igazgatási rendszer teljesítményét és a nyújtott szolgáltatások színvonalát az erőforrások optimális felhasználása mellett növelje. A fejlesztési prioritások között szerepel a közigazgatási szervezetek folyamatainak megújítása, működésük korszerűsítése, az emberi erőforrások minőségének, valamint a kormányzási képesség javítása. Az Operatív Program tervezése során kiemelt szerepet […]
A 2007-2013 közötti programozási időszakban az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program hivatott arra, hogy az igazgatási rendszer teljesítményét és a nyújtott szolgáltatások színvonalát az erőforrások optimális felhasználása mellett növelje. A fejlesztési prioritások között szerepel a közigazgatás és a közigazgatási szolgáltatások belső folyamatainak megújítása, valamint a közigazgatási szolgáltatásokhoz történő hozzáférést támogató infrastrukturális háttér fejlesztése. Az Operatív Program […]
Kép: Tomizak/pixelio.de
Sok, különböző területet és szervezeti szintet képviselő szakértőnek és vezetőnek kell együttműködni? Nehezen áttekinthető helyzeteket kell minél gyorsabban kielemezni és megoldani?Ggondoljon a szintegrációs technikára, amellyel akár napok alatt el lehet érni olyan fordulatot, amihez régen esetleg évekre volt szükség. Indítsa ezzel a tervezést!
Gyakran szembesülünk heves vitával, ha több hasonló feladatot ellátó vállalati csoport teljesítményét akarjuk összemérni. Hogyan lehetséges mégis megnyugtató eredményre jutni, hogy ne az almát vessük össze a körtével? Íme egy Buda Szabolcs által összeállított számpélda Excelben. És egy másik példa az Institute of Management Accountants által kínált választékból >>>
„Veszekedő pásztorok közt gyapjat szarik a farkas” – állítja vulgáris hangnemben a népi bölcselet, amelynek szerzői nem jártak vezetőképzőbe. Különösen a nehéz időkben van szükség összeszokott, együttműködő felsővezetői teamre, de az ilyen csapatok nem jönnek létre egy nap alatt. Peter Drucker szerint évekre van szükség ahhoz, hogy a teammunkához elengedhetetlen bizalom és kölcsönös megértés kialakulhasson a tagok között. Hogyan készítsük fel a felsővezetői csapatot a konfliktusos döntésekkel járó válságkezelésre?
Lowell Brian egy friss tanulmányában azt állítja, hogy a profit a tehetséges emberek érdeme, ezért a megtérülést nem a tőkéhez, hanem a munkatársak számához kell viszonyítani. A cikk hatására nagyon rövid idő alatt számos ellenvéleményt tartalmazó írás született. Az elmélet értékelése – Buda Szabolcs tollából!
Átszövi a mindennapjainkat. Munkánk forrása, velejárója, eredménye. Mégis nehezen tudnánk összefoglalni két percben, miről is beszélünk. A Teljesítménymenedzsmentet ezerféleképpen lehet értelmezni, és sokféleképpen vélekednek róla a szakemberek is. Az alábbi cikk – melyből az is kiderül, mi az a teljesítményprizma – a teljesítménymenedzsment fő irányzatait foglalja össze.
A hazai önkormányzatok többsége egyre nehezedő gazdasági feltételekkel szembesül, miközben feladatai és az állampolgárok önkormányzattal szembeni elvárásai egyre fokozódnak. Mindez oda vezet, hogy az önkormányzatok egyre erősebben szembesülnek egy régi-új kihívással: gazdálkodásuk megújításának kényszerével. Tanács Zoltán cikke azt mutatja be, hogy egy átlagos hazai önkormányzat milyen lépések végrehajtásán keresztül végezheti el feladat-ellátási rendszerének korszerűsítését, működési […]
A neves énekkarokban éneklő, egyénileg kiválóan képzett muzsikusok mind-mind külön egyéniségek, egyikük sem szívesen adja fel zenei elképzeléseit. Nagy káoszt okozna azonban, ha ezt a sokféle elképzelést egyszerre megszólaltatnánk. Szükség van egy integrálóra, a határozott, nagy tudású, másokra hatni tudó egyéniségre: a karmesterre. Ő az, aki együttest formál az egymás mellett párhuzamosan muzsikáló zenekari tagok […]
A Pareto-elv az értékesítésben is érvényes: ügyfeleink 20%-ára vezethető vissza árbevételünk, eredményünk 80%-a! Ennek oka egyes vevők társadalomban / környezetükben betöltött véleményformáló szerepében keresendő. Az ajánlott cikk és a hozzá tartozó tanulmány a hálózatelmélet eredményeit felhasználva mutat be egy – a fenti tényt is figyelembe vevő – ügyfélérték-számítási módszertant. How Do You Value a „Free” […]
E havi Excel segédletünk a vállalkozás stabilitásának gyors kiértékeléséhez nyújt segítséget.
A Nemzetközi Controller Egyesület második magyarországi munkacsoportja 2007. március 25-26-án tartotta első találkozóját. Téma: Shared Service center kialakítása. A munkacsoport vezetői: Kovács András (MCS), Varga Ivett (Audi) és Radó István (IFUA). Közben az első munkacsoport is megtartotta 2. találkozóját. Buda Szabolcs rövid cikkben számol be tapasztalatairól.
A szakmai szövegek elkészítését ma még nem tanítják a „nembölcsész” egyetemeken és főiskolákon. A szerző két példával szemlélteti, miképp rögzítették a gondolatokat a reneszánsz korban, majd megvizsgálja a mai helyzetet.
Magyarország a 2007-2013 közötti programozási időszakban közel 8000 mrd Ft-nyi uniós támogatást fog felhasználni a gazdaság, a közlekedés, az oktatás, az egészségügy, a kultúra, a környezeti infrastruktúra, a települések és a turizmus fejlesztésére. A szakértők egybehangzó véleménye szerint ugyanakkor nem az input, hanem az output oldalt kell vizsgálni ahhoz, hogy a támogatások eredményességét megállapíthassuk. Vagyis […]