Címke:

33. M&C levél: Célmegállapodás „Mission Impossible? – Nem tudom, de nekem a beosztottam gyanús!”;

A valós célmegállapodás nem attól jön létre, hogy aláírt belső szerződéseket kötünk. A bonyolult HR rendszerek csökkentik az egyén belső motivációját és a bizalmi szintet. Valós megállapodás nem a szervezetek, hanem két ember között jön létre, akik szabad akaratukból állapodnak meg. Írásunk arról szól, hogyan próbálhatjuk meg megteremteni beosztottaink célok iránti elkötelezettségét.

Tovább

Mennyit ér az a vásárló, aki nem vesz semmit?

Ez a kérdés akkor kerül előtérbe, amikor a tényleges vállalati értéket akarjuk meghatározni. Vannak olyan esetek, amikor azok a vásárlók is értékesek a cég számára, akik közvetlenül nem jelennek meg a termék vagy szolgáltatás vevőjeként. Hogyan oldható fel ez a paradoxon? A Harvard Business School egyik munkacsoportja azt vizsgálta, hogy ezek a „látens vásárlók” hogyan […]

Tovább

Autóreklám: könnyű pénz vagy kockázatos vállalkozás?

A meglehetősen nagy port felvert, látványos, autóreklámmal kapcsolatos bukások arra indították a szerzőt, hogy rövid elemzést végezzen az ilyesféle üzleti próbálkozások témájában. A napilapok és az online hírmagazinok hosszasan latolgatják, hogy történt-e csalás, de a szerző véleménye szerint elég ehhez az a hatalmas kockázat, amivel az ilyen típusú üzleti modell együtt jár.

Tovább

Letölthető Excel segédlet – Ármeghatározás fedezeti cél alapján

A táblázat segítségével optimalizálni lehet egyetlen termékre az eladási ár meghatározását – úgy, hogy az a legnagyobb fedezeti összeget eredményezze.

Tovább

33. M&C levél: Célmegállapodás – Mission Impossible? „Nem tudom, de nekem a beosztottam gyanús!”

A valós célmegállapodás nem attól jön létre, hogy aláírt belső szerződéseket kötünk. A bonyolult HR rendszerek csökkentik az egyén belső motivációját és a bizalmi szintet. Valós megállapodás nem a szervezetek, hanem két ember között jön létre, akik szabad akaratukból állapodnak meg. Írásunk arról szól, hogyan próbálhatjuk meg megteremteni beosztottaink célok iránti elkötelezettségét. 33. M&C levél: […]

Tovább

32. M&C levél: Worst Case forgatókönyvek

Ne zavartassa magát, ha a társai pesszimistának tartják: dolgozzon ki tervet a szélsőséges helyzetekre. Sok tönkrement cég létezne még, ha vezetői időben átgondolták volna a legrosszabb forgatókönyvet.
Nehéz felfogni, hogy már nem hihetünk többé a folyamatos növekedésben és haladásben. „Worst Case” szcenáriót azért készítünk, hogy el tudjuk képzelni az elképzelhetetlent. Bármilyen szélsőségessé válik a helyzet, meg kell őriznünk cégünk fizetőképességét és vagyonát. Csak az képes elviselni egy drámai keresletcsökkenést, aki folyamatosan képezi a tartalékokat és időben beépítette a rugalmasságot a működésébe.

Tovább

Törjünk sikerre a kulcs teljesítménymutatók újragondolásával!

A KPI-ok mérése nélkül ma már elképzelhetetlen a vállalatok sikeressége. Nem elég azonban kulcsmutatókat alkalmazni, azok helyes vagy helytelen megválasztása alapvetően befolyásolja a cégek teljesítését. A mutatók helyes megválasztása és csoportosítása eredménymutatókra (Result indicators) és teljesítménymutatókra (Performance indicators) segíti a vállalatot a kritikus kérdésekre való fókuszálásban. A szerző, David Parmenter, a vállalati teljesítménymutatók kidolgozásának neves […]

Tovább

31. M&C levél: Miért válhat a szervezet irányíthatatlanná? – A rossz vezetői példamutatás akár jól menő cégeket is tönkretehet

„A beosztottak pár héten belül rájönnek, hogy tisztességes vezetővel van-e dolguk, vagy sem. Sok mindent megbocsátanak egy vezetőnek: a hozzá nem értést, a tudatlanságot, a bizonytalanságot vagy a rossz modort. De a tisztességtelenséget nem.” (Peter F. Drucker).

Akarja vagy nem akarja, a vezető teljesítményének alapja a példakép-funkció. Akár az igazgatóságban, akár az operatív vezetésben tölt be valaki vezetői szerepet, tudatosan vagy öntudatlanul, de példaképével hatást gyakorol a közvetlen beosztottakra és az összes munkatársra. Semmi nem fertőzi meg tartósabban a szervezet teljesítőképességét, mint a vezetők rossz példája miatt bekövetkező bizalomvesztés.
Ha Ön olyan szervezetben dolgozik, amely szekértáborokból áll, tagjait cinizmus, fásultság, vagy éppen militáns viselkedés jellemzi, illetve egyszerűen érdekli, mivel húzzák ki a gyufát a főnökök a beosztottaiknál, olvassa el cikkünket.

Tovább

Tervezés és beszámolás táblázatkezelővel a szükséges rossz?

Minden controller tudja: a táblázatkezelő jó dolog. Jó, hiszen könnyen tanulható, önállóan, informati-kus közreműködése nélkül használható és rugalmas. Megoldható vele a tervezés és beszámolás jónéhány részfeladata az adatgyűjtéstől a kalkulációkon át az eredmények prezentálásáig. Gyakran sok controller úgy érzi azonban: a táblázatkezelő rémálom. Ha sok az adat – lassú, ha bonyolultak az összefüggések – áttekinthetetlen, […]

Tovább

Döntéstámogató rendszerek

A modern vezetői döntéstámogató rendszerek alapjainak megértéséhez nyújt segítséget az angol nyelvű diplomamunka, melyben a szerző áttekintő képet ad a témával kapcsolatos alapvető fogalmakról, majd bemutatja gyakorlati használhatóságukat. A szakdolgozat támpontot ad arra, hogy a vállalati környezetben jellemző kihívásokra milyen megoldások fejlődtek ki, mik azok előnyei-hátrányai. Segít eligazodni a bevezetés kritikus kérdéseiben, illetve kitekint a […]

Tovább

Letölthető Excel segédlet – Venni vagy gyártani?

A „venni vagy gyártani?” kérdésre adandó válaszhoz Buda Szabolcs a kihelyező és a szolgáltató fél szempontjait egy táblán kalkuláló táblázatot készített.

Tovább

Új korszak – bővülő feladatok

Több mint 10 éven át controlling fórum volt a találkozó neve, amely aztán menedzselési témákkal bővült ki. A 19. találkozón – ahogy Buda Szabolcs összefoglalójából kiderül – a két témát fele-fele arányban képviselték az elhangzó előadások. Ez a tény kifejezője és egyszersmind megerősítője annak a controlling-felfogásnak, miszerint a controller részt vesz a vezetői felelősségvállalásban (a […]

Tovább

30. M&C levél: A vállalat nem azért van, hogy tulajdonosait gazdaggá tegye

“Don’t ask what the country can do for you, ask what you can do for your country.”
(John F. Kennedy)

Befektetőknek és cégtulajdonosoknak ma szintén meg kell fordítaniuk logikájukat. Nem az a kérdés, mit tehet a vállalat a tulajdonosaiért. Az a kérdés, mit tehet a tulajdonos a társaságért.
Érdemes átgondolnunk, hogy a prosperitás éveiben jó célkitűzés volt-e a profit és a cégérték maximalizálása. Kevésbé lennénk ma kiszolgáltatott helyzetben, ha akkor nem a profitra, hanem a versenyképességre koncentráltunk volna? És a cégtulajdonosok? Vajon versenyképesek maradtunk volna, ha az osztalék helyett többet fordítottunk volna innovációra és tanulásra?
A válságban sok elmélet dől meg. Ezek egyike lehet a value based management.

Tovább

Advanced Budgeting – tervezés másképp

Ha egy controllinggal foglalkozó embernek szakmával kapcsolatos rémálma van, akkor nagy valószínűséggel a tervezésről álmodik. De vajon miért van az, hogy a tervezés – miközben mindenki elismeri a fontosságát – a controllerek mumusa? Miért rázkódnak össze a szakemberek a tervezési időszak első napjának reggelén? A cikkben arra keressük a választ, hogy a tervezéssel kapcsolatban melyek […]

Tovább

Áldás vagy átok? – Információtechnológia a tudásmenedzsment kezdeményezésekben

Egy kiegyensúlyozottnak tűnő vélemény szerint “az adat információvá való konvertálását jól kezeli az információtechnológia, ugyanakkor az IT gyenge pótszer, amikor az információ tudássá alakításáról van szó. Utóbbit a társadalmi szereplők (szociális aktorok) gyakorolják a legjobban, akik viszont lassúak az adat információvá való alakításában. Ez az egyik oka annak, amiért a tudásmenedzsment legmagasabb szintű megvalósítását a […]

Tovább

Tudás és Hálózat – Beszélgetés Bőgel Györggyel

A digitális hálózatok és a hálózatot felhasználó több millió ember napjainkban alakítja, formálja a társadalmat, a gazdaságot (Network Economy) és különböző közösségeket. A folyamat kimenete mindnyájunk számára ismeretlen még. Míg Magyarországon a lakosság 10%-a használja aktívan a hálózatot, addig Európa nyugati térfelének országaiban 50%, az USA-ban pedig 90% ez az arány. Bőgel Györggyel (PhD), a […]

Tovább

Államreform szakértői szemmel

A 2007-2013 közötti programozási időszakban az Államreform Operatív Program hivatott arra, hogy az igazgatási rendszer teljesítményét és a nyújtott szolgáltatások színvonalát az erőforrások optimális felhasználása mellett növelje. A fejlesztési prioritások között szerepel a közigazgatási szervezetek folyamatainak megújítása, működésük korszerűsítése, az emberi erőforrások minőségének, valamint a kormányzási képesség javítása. Az Operatív Program tervezése során kiemelt szerepet […]

Tovább

Elektronikus közigazgatás szakértői szemmel

A 2007-2013 közötti programozási időszakban az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program hivatott arra, hogy az igazgatási rendszer teljesítményét és a nyújtott szolgáltatások színvonalát az erőforrások optimális felhasználása mellett növelje. A fejlesztési prioritások között szerepel a közigazgatás és a közigazgatási szolgáltatások belső folyamatainak megújítása, valamint a közigazgatási szolgáltatásokhoz történő hozzáférést támogató infrastrukturális háttér fejlesztése. Az Operatív Program […]

Tovább

29. M&C levél: Csoport-szintegráció: pozitív fordulat 3 nap alatt (Módszer a kilábalásra 10-40 vezető és szakember aktív szereplésével)

Kép: Tomizak/pixelio.de
Sok, különböző területet és szervezeti szintet képviselő szakértőnek és vezetőnek kell együttműködni? Nehezen áttekinthető helyzeteket kell minél gyorsabban kielemezni és megoldani?Ggondoljon a szintegrációs technikára, amellyel akár napok alatt el lehet érni olyan fordulatot, amihez régen esetleg évekre volt szükség. Indítsa ezzel a tervezést!

Tovább

Pénzügyi és naturális mérőszámok együttes kezelése a teljesítmények értékelésében

Gyakran szembesülünk heves vitával, ha több hasonló feladatot ellátó vállalati csoport teljesítményét akarjuk összemérni. Hogyan lehetséges mégis megnyugtató eredményre jutni, hogy ne az almát vessük össze a körtével? Íme egy Buda Szabolcs által összeállított számpélda Excelben. És egy másik példa az Institute of Management Accountants által kínált választékból >>>

Tovább

28. M&C levél: Hogyan teremtsük meg a felsővezetői csapat cselekvőképességét?

„Veszekedő pásztorok közt gyapjat szarik a farkas” – állítja vulgáris hangnemben a népi bölcselet, amelynek szerzői nem jártak vezetőképzőbe. Különösen a nehéz időkben van szükség összeszokott, együttműködő felsővezetői teamre, de az ilyen csapatok nem jönnek létre egy nap alatt. Peter Drucker szerint évekre van szükség ahhoz, hogy a teammunkához elengedhetetlen bizalom és kölcsönös megértés kialakulhasson a tagok között. Hogyan készítsük fel a felsővezetői csapatot a konfliktusos döntésekkel járó válságkezelésre?

Tovább

Legfőbb érték az ember: a cégérték forrása a munkavállaló?

Lowell Brian egy friss tanulmányában azt állítja, hogy a profit a tehetséges emberek érdeme, ezért a megtérülést nem a tőkéhez, hanem a munkatársak számához kell viszonyítani. A cikk hatására nagyon rövid idő alatt számos ellenvéleményt tartalmazó írás született. Az elmélet értékelése – Buda Szabolcs tollából!

Tovább

Új(?) fogalom a teljesítménymenedzsmentben: teljesítményprizma

Átszövi a mindennapjainkat. Munkánk forrása, velejárója, eredménye. Mégis nehezen tudnánk összefoglalni két percben, miről is beszélünk. A Teljesítménymenedzsmentet ezerféleképpen lehet értelmezni, és sokféleképpen vélekednek róla a szakemberek is. Az alábbi cikk – melyből az is kiderül, mi az a teljesítményprizma – a teljesítménymenedzsment fő irányzatait foglalja össze.

Tovább

Az önkormányzati feladatellátás korszerűsítése összhangban a kiemelt városfejlesztési célokkal

A hazai önkormányzatok többsége egyre nehezedő gazdasági feltételekkel szembesül, miközben feladatai és az állampolgárok önkormányzattal szembeni elvárásai egyre fokozódnak. Mindez oda vezet, hogy az önkormányzatok egyre erősebben szembesülnek egy régi-új kihívással: gazdálkodásuk megújításának kényszerével. Tanács Zoltán cikke azt mutatja be, hogy egy átlagos hazai önkormányzat milyen lépések végrehajtásán keresztül végezheti el feladat-ellátási rendszerének korszerűsítését, működési […]

Tovább

Csúcsteljesítmények „összhangzatban”

A neves énekkarokban éneklő, egyénileg kiválóan képzett muzsikusok mind-mind külön egyéniségek, egyikük sem szívesen adja fel zenei elképzeléseit. Nagy káoszt okozna azonban, ha ezt a sokféle elképzelést egyszerre megszólaltatnánk. Szükség van egy integrálóra, a határozott, nagy tudású, másokra hatni tudó egyéniségre: a karmesterre. Ր az, aki együttest formál az egymás mellett párhuzamosan muzsikáló zenekari tagok […]

Tovább

Minden ügyfél egyenlő, de vannak, akik egyenlőbbek – az ügyfélérték-számítás új megközelítésben

A Pareto-elv az értékesítésben is érvényes: ügyfeleink 20%-ára vezethető vissza árbevételünk, eredményünk 80%-a! Ennek oka egyes vevők társadalomban / környezetükben betöltött véleményformáló szerepében keresendő. Az ajánlott cikk és a hozzá tartozó tanulmány a hálózatelmélet eredményeit felhasználva mutat be egy – a fenti tényt is figyelembe vevő – ügyfélérték-számítási módszertant. How Do You Value a „Free” […]

Tovább

Letölthető Excel segédlet – Vészjelző

E havi Excel segédletünk a vállalkozás stabilitásának gyors kiértékeléséhez nyújt segítséget.

Tovább

Már két magyarországi munkacsoportja működik a Nemzetközi Controller Egyesületnek

A Nemzetközi Controller Egyesület második magyarországi munkacsoportja 2007. március 25-26-án tartotta első találkozóját. Téma: Shared Service center kialakítása. A munkacsoport vezetői: Kovács András (MCS), Varga Ivett (Audi) és Radó István (IFUA). Közben az első munkacsoport is megtartotta 2. találkozóját. Buda Szabolcs rövid cikkben számol be tapasztalatairól.

Tovább

Az írás mint módszer – Vezetőknek, controllereknek

A szakmai szövegek elkészítését ma még nem tanítják a „nembölcsész” egyetemeken és főiskolákon. A szerző két példával szemlélteti, miképp rögzítették a gondolatokat a reneszánsz korban, majd megvizsgálja a mai helyzetet.

Tovább

8000 milliárd forint makrogazdasági hatása

Magyarország a 2007-2013 közötti programozási időszakban közel 8000 mrd Ft-nyi uniós támogatást fog felhasználni a gazdaság, a közlekedés, az oktatás, az egészségügy, a kultúra, a környezeti infrastruktúra, a települések és a turizmus fejlesztésére. A szakértők egybehangzó véleménye szerint ugyanakkor nem az input, hanem az output oldalt kell vizsgálni ahhoz, hogy a támogatások eredményességét megállapíthassuk. Vagyis […]

Tovább