A CIMA (Chartered Institute of Management Accountants) tanulmánya több, rövidebb cikkből épül fel, s átfogóan bemutatja a kockázatkezelés főbb kérdésköreit. Olyan izgalmas témák gyűjteményét jelenti tehát, mint például a stratégia és a kockázatkezelés viszonyát, az üzletmenet folytonosságának biztosítását, a hírnév, a márkák veszélyeztetettségének kérdését, stb. Mindezen kérdésekre vezető nagyvállalatok menedzserei (például: Microsoft), közintézmények képviselő és […]
A vállalati sikerhez a vevők, az ügyfelek sikerén keresztül vezet az út. Ezért kell minden szervezet figyelmének középpontjában az ügyfélnek állnia. Azonban erőfeszítéseknek csak akkor van – gazdasági – értelmük, ha megtérülnek. Az ügyfélérték számítás manapság igen népszerű témakörének alapjait, valamint egy ilyen jellegű projekt legfontosabb feladatait, lépéseit tárja elénk a cikk. Velenczei Róbert az […]
Az egészségügyi intézmények kapcsán a 2001-2002. évben jelentős törvényi módosulások léptek életbe. A kötött költségvetési gazdálkodás helyett az intézmények átalakulhatnak egy szabadabb, a piaci szemlélethez közelebb álló, eredményorientált gazdálkodási formába, közhasznú társasággá válhatnak. Ezekhez az átalakulásokhoz igen tág érintetti körben kell konszenzust kialakítani, s még ezután is komoly feladatot jelent az átalakulás folyamatának menedzselése. Az […]
Vajon lehet-e a hagyományos keretek nélkül irányítani egy vállalatot? Van-e esélye egy centralizáltan vezetett vállalatnak a túlélésre a mai, felgyorsult versenykörnyezetben? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a Beyond Budgeting Round Table (BBRT), amely a Consortium for Advanced Manufacturing International (CAM-I) non-profit kutatási szervezet a kerettervezés alternatíváit kutató programja. A BBRT honlapon lehetőség van szakmai […]
Ma már nem újdonság, hogy nem csak a vállalatok vezetnek be integrált irányítási rendszereket – működésük teljes vagy nagyjából teljes vertikumának lefedésére – hanem közintézmények is. Ajánlott cikkünkben Miklovicz Zoltán, Fejér Megyei Szent György Kórház Informatikai igazgatója (aki az üzleti szférából érkezett) számol be a kórházban kiépített modern IT-rendszerről. A korábbi évek negatív tapasztalataiból tanulva, […]
Az informatikai támogató rendszerek esetében a szállítók egyre gyakrabban cserélik le a "vállalat"-i jelzőt "szervezet"-ire. Érthető ez a módosulás, hiszen nem csupán az üzleti szféra esetében alkalmazhatóak az integrált irányítási rendszerek vagy akár az üzleti intelligencia megoldásai. A közintézményeknél felmerülő kérdésekre, problémákra válaszul természetesen nem azonos módon kerülnek kiépítésre ezek a rendszerek, eltérő súlypontok, funkciók […]
A globalizáció folyamata sokszor áll viták kereszttüzében, de akár pozitív, akár negatív vonásait érezzük erőteljesebbnek, nem vitathatjuk el jelenlétét és hatásait mai világunkban. Az általunk ajánlott tanulmány áttekinti azt, hogy a nemzetközi működés milyen koordinációs és kontroll-funkciókat ró a controllerekre. A controlling szervezeti megvalósítása és a választott eszközök a differenciált és a standardizált holding-forma között […]
A nemzetközi számviteli standardok elterjedését, a törvényi szabályozás változásának folyamatát nyomon követni korántsem egyszerű feladat. Azoknak azonban, akiknek munkájuk és kötelességük érinti ezeket a területeket, hasznos ismeretet jelenthetnek a németországi példák, az Uniós elvárások vagy a számvitel nemzetköziesedésének és konvergenciájának kérdésköre ugyanis egyre erőteljesebben jelen lesz a hazai szakmai életben is. IAS und US-GAAP im […]
Elmúlt az az idő, amikor az IT fejlesztések indokaként elegendő volt azt megállapítani, hogy a konkurencia is ezt teszi, tehát nem maradhatunk el tőle! Amerikában megjelent elemzések arra utalnak, hogy a megtérülés egyre keményebb feltétel. Előtérbe kerültek az eredményrészesedésre alapozó szerződések, ahol a fizetési feltételek a szoftver beruházási költségeihez, olykor egész életciklus-költségei megtérüléséhez vannak kötve. […]
1987-ben a New York-i tőzsde összeomlása figyelmeztető jel volt a világ vezető pénzügyi intézményei és szakemberei számára: a feltárt problémákra válaszul egységes pénzügyi szabályozást dolgoztak ki a pénzintézetek számára. A Bázeli Tőkeegyezmény néven ismertté vált alapelvek viták sorát váltották ki szakmai körökben, s e termékeny tapasztalatok nyomán mára az egyezmény második, újabb változatának keretei közt […]
A telekommunikációs szektor liberalizációja – hasonlóan az energiaiparhoz – új kihívások és feladatok elé állította a korábbi monopóliumok vezetőit. A hatékony működtetés egyik alapfeltétele a tevékenységek, a felősségi egységek és a kapcsolódó teljesítmények megfelelő rendszerbe foglalása a szervezet szintjén. Ezen célok elérésének egyik eszköze a belső elszámolási rendszerek kialakítása. A szerző e területen szerzett tapasztalataira […]
A piacgazdaságba való átmenet során a hazai üzleti vállalkozások számára is követelmény az eredményes irányítást lehetővé tevő controlling rendszerek kiépítése. A cikkben bemutatott kutatás célja az volt, hogy feltárjuk az elmúlt évtizedben a hazai üzleti szervezetek által bevezetett és működtetett controlling rendszerek sajátosságait. Melyek a fő prioritások a rendszerek kialakításánál? Milyen jellegű információk származtathatóak és […]
A távközlési piac liberalizációja módosuló piaci körülményeket jelent a Matáv számára; kihívást, hogy a megváltozott viszonyok között miként lehet hatékonyan irányítani a vállalatot. A Matávnál a választ az értékorientált vezetés, az EVA koncepciójában találták meg. A világ vezető nagyvállalatainak irányításában az utóbbi másfél évtizedben központi szerepet kapott az EVA, amely a megtermelt részvényesi érték (Shareholder […]
Növelheti-e a controlling a cég értékét? Az eltérő szervezeti-kulturális környezet eltérő igényeket támaszt a controllingrendszerrel szemben. A teljesítményközpontú vezetők fokozottan igényelik a controller szolgáltatásait. Tartós sikerre az a szervezet számíthat, amelyik gyorsabban tanul a versenytársainál. Cikkünk szerzője példákon keresztül arra világít rá, hogy a controlling hozzájárulhat a szervezeti tanuláshoz és ezzel növelheti a cég értékét. […]
„Az utóbbi évek nagy controlling kihívása kettős: Egyrészt a megerősödött, globális versenynek megfelelőn a controllingot „gyorsabbá, egyszerűbbé, olcsóbbá és rugalmasabbá” kell tenni, főképp mivel az idősebb, beágyazódott rendszerekben bizonyos bürokratizálódás figyelhető meg. Másrészt az új gazdaság hatására a piaci és üzleti modellben bekövetkezett alapvető változásokat a controlling területén is le kell képezni.” A controlling Magyarországon […]
Hagyományos a web-site-ok elemzésénél az alkalmazások által nyújtott log-file-okra támaszkodnak. Azonban ahogyan egyre fontosabbá válik az Internetes megjelenés a vállalat üzleti modelljében, ahogyan egyre szorosabb a kapcsolat az üzleti folyamatok és az elektronikus hálózatok között, egyre fontosabbá válik a kinyerhető adatok felismerése, összegyűjtése és elemzése. A web-site-ok controlling-szemléletű elemzése mutatószámokkal korántsem egyszerű feladat: az adatok […]
Az Uniós csatlakozás előfeltételének eleget téve 2003. január elseje óta szabad a magyar árampiac egy jelentős szegmense. A nagy áramfogyasztók (mintegy 200-300 cég) szabadpiacra-lépése vélhetően csak fokozatosan fog végbemenni. Az energiapiaci liberalizáció ugyanakkor a „másik oldalon”, a szolgáltatóknál is jelentős változásokat indukál majd a fogyasztók kezelésében, a vezetői információs és controlling-rendszerekben. A változó piaci környezetben […]
Ritkán látott, rendszerelméleti megközelítésben mutatja be a controllingot S.Jobs és J.Lösch, mint a vállalat koordinációjának eszközét. Alapjában szociotechnikai rendszernek fogják fel a vállalatot, amelynek vezetése a tervek, intézkedések és visszacsatolások szabályozási körében működik. Az elsődleges alrendszerekre felosztás során 6 elemet különböztetnek meg: a célrendszert, a tervrendszert, az ellenőrzési rendszert, a humán vezetési rendszert, az információs […]
