November közepén a Rajk László Szakkollégium meghívására, a Magyar Tudományos Akadémián tartott előadást Clayton Christensen, a Harvard Business School professzora, a szakkollégium 2014. évi Herbert Simon díjasa. Christensen előadásának témája a romboló innováció (distruptive innovation) jelensége köré épült.
A múlt héten leállt a Facebook és az Instagram. A probléma miatt azokat az alkalmazásokat sem lehetett használni, amelyekre a felhasználók a facebookos profiljukkal szoktak belépni. Először egy hacker csoport vállalta a felelősséget, de aztán a Facebooknál közölték, hogy belső hiba történt.
A SOS gyermekfalvaknál volt szerencsém megtapasztalni, hogy egy nagyobb civil szervezetnek is olyan vállalatirányításra van szüksége, mint egy profitorientált társának. Az SOS Gyermekfalvak Magyarország hazánkban most mintegy 400 családját elvesztett gyermek neveléséről gondoskodik közel 160 munkatársával. Ebből is látszik, hogy méretük valóban vállalati.
A folyamatmenedzsment nagyot lendíthet a teljesítményen, de bevezetése nem feltétlenül egyszerű, és alkalmazása gyakran testreszabott megoldásokat igényel.
Az elmúlt évtizedekben nemzetközi színtéren számos olyan megközelítés, vállalati módszer, filozófia, gyakorlat terjedt el, mely a vállalati teljesítmény, az erőforrás-felhasználás, a gyártás, a vállalati folyamatok hatékonyságát hivatott javítani (pl. Just in Time, Lean gyártás, Total Quality Management, BPR, Six Sigma, stb.).
A 2000-es évek elején jelent meg a Lean Six Sigma megközelítés, mely az eddigi módszertanokból táplálkozva, azok lényegi elemeit ötvözve és a szervezetek több mint 50 éves gyakorlati tapasztalatait felhasználva célozza meg a vállalati teljesítmény javítását.
A vállalati üzleti intelligenciáért felelős szakemberként nem is tehetünk rosszabbat, mint hogy előkészítés és az eszközök ismerete nélkül beeresztjük a felhasználókat a „konyhába”. A „Csináld magad!” könnyen vezethet elfogadhatatlan minőségű végtermékhez. Nézzük meg a három legfontosabb feltételt, hogy a bajt elkerülhessük!
A vállalati teljesítmény nyomában – ezzel a címmel jelent meg Reszegi László és Juhász Péter könyve, amelyben 4641 magántulajdonban lévő magyarországi vállalat nyilvános pénzügyi adatait elemzik 2008 és 2011 között. Interjú Reszegi Lászlóval, a Budapesti Corvinus Egyetem címzetes egyetemi tanárával.
Biztosítás 150 éve és ma – gondolatok az új biztosítási szaklap apropóján.
Az éves zárási munkálatok során vállalatunk úgy működik, mint egy nagy gyár. A különböző osztályok, részlegek irányított együttműködése szükséges ahhoz, hogy az általuk szolgáltatott inputadatokat az elvárt tartalmú és struktúrájú dokumentumban – legyen az éves beszámoló, menedzsment beszámoló, prospektus, weblap -, időben és a kellő formátumban összerendezzük. A beszámoló-készítés egy komoly szervezési és logisztikai feladat, ahol nem áru, hanem információ-áramok összehangolása folyik a minőségi tartalom érdekében.
Kazahsztánban állami pénzen lehet külföldi egyetemre járni, erről nem sokkal az 1991-ben kikiáltott függetlenség után hoztak törvényt. Cserébe végzés után a fiataloknak haza kell térni, s ennek eredményeképpen már 20 ezer fölött jár az ilyen diplomások száma. Az intézkedés jól példázza, hogy a kazah vezetés felismerte, nem elég az ország hatalmas ásványkincse, fontos, hogy erre az adottságra képesek legyenek jól működő, magas hozzáadott értéket termelő ágazatokat építeni, az ehhez szükséges tudást megszerezni.
Évek óta sokan kongatták meg a vészharangot az egészségügyben, hogy nincs elég orvos, aki gyógyítson minket. A kormányzat ugyan lassan, de elkezdett foglalkozni a problémával, azonban a helyzet csöppet sem javult, sőt egyre kilátástalanabb küzdelmet vívnak a kórházak, szakrendelők és önkormányzatok.
2014. október 27-én száll le az Emirates légitársaság első menetrend szerinti járata Budapesten. Ezzel a világ egyik vezető légitársasága jelenik meg nálunk. Nézzük meg, milyen hatásai lehetnek!
Az információtúláradás korában nem elég megszerezni, de egyértelműen és hatékonyan be is kell mutatni az információt.
Tíz magyar közül hét szívesebben vásárol olyan helyen, ahol hűségprogrammal is jutalmazzák elkötelezettségüket. Többek között ez derül ki a Nielsen nemzetközi piackutató cég 58 országban, a fogyasztók lojalitásáról végzett felméréséből.
Eddig tizenkilenc halálesetet hoztak összefüggésbe a General Motors autóinak hibás gyújtáskapcsolóival – olvashattuk a minap az Origón Nyárra már több mint hatmillió autót hívtak vissza. Vajon hogy fordulhatott elő ilyesmi, hiszen a gyártást elvileg egyre inkább hibamentessé teszik?
Tavaly világszerte a vállalkozások 41 százalékát érte úgynevezett DDoS (Distributed Denial of Service) támadás – derítette ki a BT telekommunikációs cég nemzetközi felmérése. A megtámadott vállalatok közül minden ötödiknek legalább egy napra lebénult az informatikai rendszere. A DDoS támadások ellen léteznek védekezési módszerek, amelyek sajnos meglehetősen erőforrás igényesek, ugyanakkor teljes biztonságot nem nyújtanak.
Az amerikai T-Mobile szakemberei hálózatkutatási módszerekkel feltérképezték az ügyfeleiket. Megvizsgálták, ki kit hív, kitől fogad hívást stb. Ily módon beazonosították a releváns csoportokat, és azt, hogy az adott csoportban mennyire fontos szerepet játszanak az egyes tagok. Utóbbiakat két csoportra osztották, olyanokra, akik befolyásolták más csoporttagok viselkedését, és olyanokra, akik követtek másokat.
Az adatelemzés (ezen belül az üzleti intelligencia) területén új kifejezések kezdenek meghonosodni. Ilyen többek között az adattudomány (data science) és az adattudós (data scientist). Mit takarnak ezek a fogalmak?
Biztonsági rés van az androidos telefonok 86 százalékán, jött a hír, majd jött a korrekció is: csak az ilyen készülékek 10 százaléka veszélyes. De azért ez sem kevés. Valóban aggódnunk kell?
Vendégposzt Goszták Árpádtól, a Siemens Zrt. Késmárk utcai telephelyének gazdasági igazgatójától
Minden vállalkozás igyekszik eredményét maximalizálni, amit részben a költségek – s így az adójellegű kiadások – csökkentése révén érnek el. Fontos azonban különbséget tennünk az adócsalás és az adórendszer kiskapuit kihasználó adótervezés vagy más néven adóoptimalizálás között.
A régi vállalati tervezés olyan, mintha egy térkép alapján akarnánk eljutni A pontból B pontba. Az új meg olyan, mintha egy modern navigációs rendszert használnánk. Térképpel legfeljebb néhány tényező alapján választhatunk pár útvonal között (melyik jobb minőségű, melyik vezet át városon vagy hegyen stb.). Egy korszerű, TMC-t (Traffic Message Channel) használó navigációs rendszer azonban valós időben értesül arról is, van-e az adott útvonalon építkezés, sávelzárás, baleset, egyáltalán: kialakult-e dugó? Ezeket az információkat felhasználja az útvonaltervezéskor, s ha kell, menet közben újratervez.
A bankok, pénzintézetek számára növekedési lehetőséget teremtene, ha a kis- és középvállalatok (kkv-k) mind nagyobb arányban tudatosan használnák a pénzügyi instrumentumok széles körét. Ugyanakkor a kkv-k – amelyek sok elemző szerint a fenntartható gazdasági növekedés motorjai lehetnek -, éppen ezektől a pénzügyi termékektől kaphatnak lendületet. Így a cél közös.
Intézményesített kormányzati informatikáról az ezredforduló óta beszélhetünk. Ha megnézzük az elmúlt lassan 15 év kormányzati intézkedéseit, akkor érdekes mintázatokra bukkanhatunk.
Ha arról kell meggyőznöm valakit, hogy ember vagyok, nem pedig számítógép, a helyzet kísértetiesen hasonlít a Turing-próbához, egy nem elhanyagolható különbségtől eltekintve. A Turing-próbában az ember a döntéshozó, példánkban pedig a számítógép. Nem én „próbálgatom „ a gépet, hanem ő vizsgáztat engem. Ez az ún. fordított Turing-próba.
Konfuciusz, ókori kínai bölcs egyik 2500 évvel ezelőtti mondása különböző változatokban maradt fenn. Találkozhatunk vele így: „Hallom és elfelejtem, látom és emlékszem, csinálom és megértem.”, de néha ilyen módon is: „Mondd el és elfelejtem; mutasd meg és megjegyzem; engedd, hogy csináljam és megértem.”
Ha azt akarjuk, hogy tényleg javuljon a hatékonyság, akkor ne markoljunk egyszerre túl sokat.
Múlt heti posztomban azt javasoltam, hogy a hatékony beszerzést 4 dimenzió mentén építsük fel. Lássuk, hogy miért és hogyan?
Rólunk, beszerzőkről sokaknak az a képe, hogy ők azok a „népek”, akik mindenfajta teketóriázás nélkül így indítanak egy ártárgyalást: „Mennyit enged a feléből?” Tényleg erről szól a mai korszerű beszerzés? Nézzük csak… Amikor – úgy 15-20 éve – Magyarországon arról beszélt valaki, hogy a beszerzés által megtakarított minden cent, dollár, márka, forint, azonnali EBIT-hatást jelent, […]
