Az éves „budgeting” a múlté, jön a folyamatos újratervezés. Ezt hozta a mesterséges intelligencia, a folyamatbányászat, a prediktív elemzés. A vállalatirányítás adatvezérelt lett. Manhattanben a zebráknál lévő közlekedési lámpákon van egy gomb a gyalogosok számára. Aki ideges a hosszú várakozástól, nyomkodhatja ezeket, jelezve, hogy át akar kelni. Pontosabban, csak hiheti, hogy jelez, a gomb ugyanis […]

Gondolta volna, hogy van közös az SAP alapító elnökében és egy ferences szerzetesben? Pedig van. Mindketten forradalmasították a könyvelést. Csak éppen Hasso Plattner a XXI. században, Luca Pacioli meg még a XV-ikben. Minden a XIII. században, Firenzében kezdődött. Akkor a pénzváltókat a céh könyvelésre kötelezte. Ők még csak a bevételeket és a kiadásokat rögzítették egy […]

Az idei év fordulatait nem lehet megjósolni, ilyesmi az előző esztendőkben sem sikerült. De tendenciákat keresni, elemezni, és ezekből következtetéseket levonni tudunk. Ebből kiindulva 7 olyan trendet járunk körül, amelyek lefolyását nagy biztonsággal előre lehet jelezni.

10 pontos ajánlásunk a digitalizált vállalatirányítás megteremtésére Ködös célrendszerek és bizonytalan prognózisok korában élünk. Újabb és újabb digitális üzleti modellek tűnnek fel a láthatáron, s reakciót váltanak ki a vállalatvezetőkből. Leginkább kétféle magatartással szoktam találkozni. Azt senki sem tudja, mit hoz a jövő, de amíg az egyik csoport ezt bevallja, addig a másik tagadja. Vannak, […]

Kívülálló már akár szórakoztatónak is találhatná a hangzavart, amit Európa politikusai keltenek, akiknek mestersége – Nietzsche hasonlatával élve – közelebb áll a színészekéhez, mint az építészekéhez. A taktika legyőzi a stratégiát – írja a Sankt Gallen-i Fredmund Malik -, az improvizáció újabb rögtönzéseket, öngerjesztő válságok sorozatát váltja ki, mígnem a folyamat általános kakofóniába és tanácstalanságba […]

Az Uber elleni tüntetés a digitalizáció súlyos társadalmi és gazdasági következményeivel szembesít bennünket. A világ tanácstalanul áll a digitális átalakulás intenzív szakaszában tapasztalt fejleményekkel szemben, amelyek Klaus Schwab, a World Economic Forum alapítójának véleménye szerint egyszerre jelentenek hatalmas ígéretet és hatalmas veszélyt az emberiség számára. Ebben a helyzetben nemcsak a kormányoknak, hanem a vállalatoknak is elengedhetetlen feladata, hogy intenzíven foglalkozzanak a jövővel, nekik is szükségük van jövőügyi miniszterre”, azaz egy felelős Chief Future Officerre.

Nehéz racionális hangot megütni a menekültek kérdésében látva a végeláthatatlan sorokban vándorló anyákat, gyermekeket, fiatalokat és időseket … A helyzetet csak tovább nehezíti a hírdömping és a hírgyárak manipulációja. Vállalatvezetőként és controllerként azonban kénytelenek vagyunk forgatókönyvekben gondolkodni, mert felelősek vagyunk cégünk és munkahelyeink tartós létezéséért. Ha világosabban szeretnénk látni, a médiából ömlő információáradat helyett érdemes áttanulmányozni a témában megjelent felméréseket, kutatásokat és szakmai publikációkat, amelyekből két elég világos forgatókönyv rajzolódik ki a menekültválság alakulására.

A magas fluktuáció arról tanúskodik, hogy sokan a munkahelyváltással akarják megoldani problémájukat. Ez pedig többnyire nem szükségszerű. A káosz és a kiégés nem elkerülhetetlen, megoldás az egyén és a szervezet stabilizálása, a controller okos önmenedzselése és személyes brandingje.

Peter Drucker, a világ talán legtöbbet idézett menedzsmentguruja mondta, hogy néhány évtized múlva, amikor a történészek visszatekintenek a mai korra, valószínűleg nem a technológiai fejlődést fogják meghatározó jellemzőnek tekinteni, hanem az emberek élethelyzetének alapvető változását – legyen bármily látványos az internet vagy az e-commerce térhódítása. Drucker arra alapozza kijelentését, hogy a történelem folyamán most adódik […]

Kép: pixelio.de/lillysmum
(A XXVII. Budapesti Menedzsment és Controlling Fórum margójára)
Az elmúlt években megváltozott és továbbfejlődött a controlling. A 2000-es években a hangsúly áttevődött az előrejelzésekre, a trendek és a viselkedési minták korai felismerésére. A 27. BMCF programját hagyományainknak megfelelően ezúttal is a legújabb kihívások szellemében állítottuk össze: predictive elemzési rendszerek, családi vállalkozások controllingja, data governance, háború és béke: orosz-ukrán válság forgatókönyvei stb.
Idén a korábbinál több időt szánunk a networkingre és a beszélgetésre a szünetekben és a szekciókban.

Hány forinttól számít az ár erkölcstelennek? Az 5% nyereség erkölcsös, a 25% már nem? Az állami cég erkölcsösebb a magánvállalkozásnál? Menedzserként vagy controllerként egyaránt világos válaszokat kell adnunk ezekre a kérdésekre. Ezzel tartozunk beosztottainknak és saját lelkiismeretünknek. A vita a kapitalizmus erkölcsösségéről nem új keletű. A legújabb időkben többek között a francia filozófus, André Comte […]

2014 a társadalmi kihívások és a választások éve lesz, komoly hatással a gazdaságra és az árfolyamokra. E tekintetben talán még a magyarországi eseményeknél is nagyobb lesz a jelentősége az Európa-parlamenti választásoknak. Mindnyájan várakozásteljesen nézünk az esztendő elébe, amelynek egyik legfontosabb kérdése, hogy sikerül-e enyhíteniük az unió országainak a munkaerőpiaci problémákat. Az örök pesszimistáknak azonban van egy jó hírünk, mert egy közelmúltban készült tanulmány szerint, ahogy az évek múlnak felettünk, úgy nő pszichológiai jóllétünk szintje.

Idén, hat év után, ismét elvégeztük felmérésünket a CFO-területen. A munka közben folytatott beszélgetések és interjúk során több következtetést is levontunk arra vonatkozóan, hogyan változik ma a controller szerepe, és egy komoly paradoxonra is figyelmesek lettünk.

Bizonyára vannak, akik megrántják a vállukat az olyan, untig ismételt kifejezések olvastán, mint Big Data és ipar 4.0, aztán flegmán átklikkelnek egy másik cikkre. Ennek ellenére szögezzük le, hogy nincs olyan olvasó, akit írásunk témája ne érintene, akár érdekli, akár nem. A Big Data kikerülhetetlenül megváltoztatja a világot, belép az életünkbe, és kíméletlenül újraírja a szabályokat. Nem hagyja érintetlenül sem a piacgazdaságot, sem a demokráciát, sem személyes autonómiánkat. Mielőbb ki kell alakítanunk vállalati és magán-stratégiánkat arra vonatkozóan, hogyan élhetünk együtt az új technológiákkal. Minden egyes nap, amikor nem foglalkozunk ezzel a kérdéssel, súlyos késedelemnek számít.

Régen vártunk rá, hogy a KPI-okat az élet minden területére kiterjeszthessük, köztük az edzésekre, az időmenedzsmentre, a személyes hatékonyságra és az egészséges életmódra. A személyre szabott teljesítménymutató-appek korában az ókori szentély homlokzatára írt jelszót, hogy Ismerd meg önmagadat!”, akár ki is egészíthetjük: Ismerd meg önmagadat számokon keresztül!”.

A vállalatvezetők sokat foglalkoznak cégük kockázatainak elemzésével. De vajon mit tehetünk a magánéletünkben a kockázatok csökkentése érdekében? Hogyan küzdjük le a folyamatosan tudatunkba özönlő információk hatására ránk törő feszültséget? Hogyan birkózzunk meg a bizonytalansággal, ami érzelmi instabilitással mételyezi mindennapjainkat? Hallgassunk-e a mindnyájunkat tanácsokkal bombázó pénzügyi, életvezetési szakértőkre, politikusokra és hittérítőkre, vagy éppenséggel fordítsunk hátat nekik? Az új év jegyében érdemes fontolóra vennünk néhány kérdést a kockázatok és bizonytalanságok helyes kezeléséhez a magánéletben is.

Decemberben sűrűsödnek a tennivalók otthon és a munkahelyen is. Sok controllingosztályon szinte kaotikus állapotok közt zajlik a jövő évi tervek előkészítése, az év végi előrejelzések és beszámolók összeállítása. Ha feltennénk a kérdést, vajon mi a legnagyobb ajándék, amit a controller kaphat, valószínűleg kevesen vitatnák, hogy az idő. Mit tehetnek a controllerek és a vezetők, hogy a normális szintre csökkentsék a munkaterhelést?

A cikket a szerző kérésére a szerkesztőség eltávolította.

Ön mániákus? Esetleg pszichopata? Ha nem, akkor van egy rossz hírünk a kedves Olvasó számára: a Cass Business School London tanulmánya szerint kevésbé valószínű, hogy felsővezetői pozíciót vagy kiemelkedő politikusi karrierpályát fusson be. Ha pedig olvasási és helyesírási zavarokkal sem küszködik, akkor egyenesen nyolcszor kisebb az esélye a lakosság átlagánál, hogy felelős felsővezetői beosztást tölthessen be.

Hillary Clinton 2010-ben az internet szabadságáról tartott beszéde alatt ma hangos kacagásban törne ki a publikum. Az, hogy az új információs technológiák ne hátrányunkra, hanem előnyünkre váljanak, sok fejtörést okozhat még. A szemünk előtt fellazuló értékrend, a korszakváltással együtt járó veszélyek komoly kihívásokat tartogatnak a társadalom, a demokrácia hívei, és sok szakma között a controllerek számára is.

Évek telhetnek el, míg egy gátlástalan vezetőt el lehet távolítani a szervezet éléről – és amíg ez nem történik meg, a legjobban teljesítő controlling sem javíthatja a helyzetet. Nem kell hozzá piaci verseny, nem kell recesszió, – egy rafinált vezető minden pozitív fejlődést megállíthat, miközben a saját helyzetét bebetonozza. Amíg érzékelhetők azok a jelenségek, amelyekkel az alattomos vezető igyekszik megszilárdítani a hatalmát, addig a controlling valójában tehetetlen. A demokráciában sem könnyű megszabadulni a despotáktól, hát még milyen nehéz ez a vállalati életben! A rosszindulatú vezető kisded játékai mellett a controlling nem lehet sikeres.

E havi levelünk közös gondolkodásra hívja Önöket. Rövid kis írás, de nem kétperces olvasnivaló. Csak akkor fogjon neki a kedves olvasó, ha van ideje továbbgondolni a felvetett témákat, ha kedvet és erőt érez magában ahhoz, hogy a dolgok mögé próbáljon látni.

Képes még bárki objektív módon tájékozódni a hírek kakofóniájában?
Arra nem érdemes várnunk, hogy a világban gyorsan terjedő demoszkópikus kormányzás hirtelen felelősségteljessé válik, és arra sem számíthatunk, hogy a sajtó szakszerű elemzésekkel fogja segíteni az olvasót. Senki sem ismerheti fel helyettünk a világban és hazánkban kialakuló társadalmi és gazdasági tendenciákat, ezt csak mi magunk tehetjük meg. Segítségként egy rövid összefoglalót szeretnénk nyújtani Olvasóinknak.

A válság kezdete óta az élet minden területét bizalmatlanság szövi át. Aligha találunk bárkit, aki még bízik az állami szervekben, a kiszámítható jogalkotásban, a mértékletes adózásban vagy a fenntartható banki hitelezésben. Mit tehetünk mégis ebben a helyzetben, hogy az agresszió és a félelem ne szűrődjön be magánéletünkbe, a társadalomban tomboló indulat ne tegye tönkre családtagjainkat, barátainkat és munkatársainkat, illetve a hozzájuk fűződő kapcsolatainkat?

Ha valaki azt hiszi, ő fogja megoldani egy vállalat vagy a közösség nagy problémáit, sőt, hogy egyedül rajta múlik a cég vagy éppen a nemzet megmenekülése, csupán keményebben és többet kell dolgoznia, az bizonyosan tévúton jár. Ha valaki abban a hitben él, hogy nélküle nincs kilábalás egy szorult helyzetből, az egy dologra mérget vehet: életét kimerülten és magányosan fogja leélni és befejezni. Itt az idő leszámolni a kontroll illúziójával, és elengedni a hősöket.

A hosszú vajúdásnak szeptember 12-én egyelőre vége lesz. Bárhogyan is dönt a német alkotmánybíróság, Draghi nyomtatni fog, az európai országok pedig időt kapnak arra, hogy a reformokat végrehajtsák. Kontingenciaterveinket azért tartsuk készenlétben.
Olvassák el menedzsereknek és controllereknek készített megnyugtató prognózisunkat nyárvégi M&C levelünkben.

„Úgy döntöttünk, elérjük azt, amire ötszáz éve nem voltunk képesek: fejlett, gazdag és boldog európai nemzetté válunk” – írta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a Heti Válaszban. Annak magyarázataként, hogy a cél elérésére miért azt a módszert tartották legalkalmasabbnak, amit választottak, kifejtette, hogy „… vége a hitelre épülő korábbi 25 évnek: a 2008-ban kitört nyugati válság […]

A válság túl van azon a határon, amelyen pénzügyi könnyítésekkel vagy fiskális megszorításokkal még kezelhető lett volna. Az optimizmus most rossz tanácsadó, mert elodázzuk miatta azokat az intézkedéseket, amelyre később esetleg már nem lesz időnk. Cikkünkből megismerheti azt a legfontosabb három intézkedést, amelyet nem szabad halogatni.

Az érzelmek eluralkodásától féltette a világot Brian Eno, a U2, a Talking Heads és Paul Simon producere az Edge körkérdésére válaszolva 2009-ben. Nem egy új eszme, sokkal inkább egy érzés fogja gyökeresen megváltoztatni a világot” – írta, amikor a tudósokat, művészeket, filozófusokat, műszaki szakembereket, vállalkozókat tömörítő szellemi műhely (edge.org) azt tudakolta tőle, szerinte mi az, ami mindent meg fog változtatni.

Magyarország már nem elég vonzó telephely kommentálták sokan a február eleji hírt, mely szerint a Nokia 2300 dolgozót leépít Komáromban a meglévő 4400 közül. Maga a finn cég kissé másképp indokolta a döntést, mondván, a beszállítóihoz akar közelebb kerülni, ezért telepíti át az okostelefonok összeszerelését Ázsiába, ahol az alkatrészgyártók is vannak. Hozzátették, hogy a munkaerőhöz kapcsolódó tényezők ma már nem játszanak olyan fontos szerepet a költséghatékonyságban, a költözésnél az volt a fő szempont, hogy így az innovációkat gyorsabban tudják majd bevezetni a piacra.